csókol

Hongrois

Étymologie

Étymologie manquante ou incomplète. Si vous la connaissez, vous pouvez l’ajouter en cliquant ici.

Verbe

csókolni	Indicatif		Conditionnel		Subjonctif - Impératif
	Subjectif	Objectif	Subjectif	Objectif	Subjectif	Objectif
Présent	csókolok	csókolom	csókolnék	csókolnám	csókoljak	csókoljam
	csókolsz	csókolod	csókolnál	csókolnád	csókolj, csókoljál	csókold, csókoljad
	csókol	csókolja	csókolna	csókolná	csókoljon	csókolja
	csókolunk	csókoljuk	csókolnánk	csókolnánk	csókoljunk	csókoljuk
	csókoltok	csókoljátok	csókolnátok	csókolnátok	csókoljatok	csókoljátok
	csókolnak	csókolják	csókolnának	csókolnák	csókoljanak	csókolják
Passé	csókoltam	csókoltam	csókoltam volna	csókoltam volna
	csókoltál	csókoltad	csókoltál volna	csókoltad volna
	csókolt	csókolta	csókolt volna	csókolta volna
	csókoltunk	csókoltuk	csókoltunk volna	csókoltuk volna
	csókoltatok	csókoltátok	csókoltatok volna	csókoltátok volna
	csókoltak	csókolták	csókoltak volna	csókolták volna
Futur	csókolni fogok	csókolni fogom
	csókolni fogsz	csókolni fogod
	csókolni fog	csókolni fogja
	csókolni fogunk	csókolni fogjuk
	csókolni fogtok	csókolni fogjátok
	csókolni fognak	csókolni fogják

csókol

1. Embrasser, baiser.

Prononciation

• \t͡ʃoː.kol\