Glarus kanton

Glarus kanton (Glaris, Glarona, Glaruna)
Glarus kanton címere Glarus kanton zászlaja
Közigazgatás
Ország	Svájc
Kanton	Svájc
Gépkocsijel	GL
Népesség
Teljes népesség	40 403 fő (2018. dec. 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	472 m
Terület	685,3 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 59′, k. h. 9° 04′46.983333333333, 9.0666666666667
Glarus kanton weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Glarus kanton témájú médiaállományokat.

Glarus (svájci német dialektusban Glaris, franciául Glaris, olaszul Glarona, rétorománul Glaruna) kanton Svájc keleti felén. Lakosságának négyötöde német anyanyelvű. Székhelye Glarus.

Története

Glarus, a kanton székhelye

A legenda szerint a Linth-völgy népét egy ír születésű szerzetes, Säckingeni Fridolin térítette meg a kereszténységre a 6. században. A később szentté avatott Fridolin alapította a säckingeni kolostort is 538-ban. Az alemannok a 8. század elején kezdtek el a völgybe települni és nyelvük a 11. századra dominánssá vált a környéken. A 9. századtól kezdve a Glarus (akkori nevén Clarona) környéki földek a säckingeni kolostor birtokába mentek át, 1288-ban pedig a kolostor jogai a Habsburgokhoz kerültek.

Glarus 1352-ben csatlakozott az Ósvájci Konföderáció három alapítójához, mint a Nyolcak Szövetségének (Bund der Acht Orte) egyike. A kantoni népgyűlésről (Landsgemeinde) az első feljegyzés 1387-ből származik. 1388-ban a näfelsi csatában visszaverték a völgy visszahódítására érkező Habsburg-csapatokat. A csatában a glarusiak Szent Fridolint ábrázoló zászló köré gyűltek, és ettől kezdve szerepel a szent a kanton zászlaján és címerén.

1517-ben Werdenberget a kantonhoz csatolták. 1506 és 1516 között Glarusban prédikált a későbbi vallásreformer, Ulrich Zwingli. A kanton a reformáció után is katolikus maradt és 1564-re Zwingli valamennyi követőjét elűzték. A protestantizmus azonban ennek ellenére elterjedt és a kanton 1623-ban úgy döntött, hogy a katolikusok és protestánsok külön gyűléseznek, 1683-tól kezdve pedig külön törvényszékeik is voltak.

A Klöntalersee

1798 és 1803 között Glarus a Napóleon által létrehozott Linth kanton része volt. 1836-ban létrejött a kanton alkotmánya, amelyben egyesítették az addig vallási alapon kettéválasztott népgyűlést.

2007-ben Glarus volt az első svájci kanton, amelyik 16 évre csökkentette a választójog határát.

Földrajza

Glarus kantont délről Graubünden, északról és keletről Sankt Gallen, nyugatról Schwyz, délnyugatról pedig Uri kantonok határolják.

Glarus kanton 685 négyzetkilométernyi területének kb. a kétharmada alkalmas mezőgazdasági vagy erdészeti hasznosításra. A kanton földrajzát a Linth-folyó mély völgye, valamint a kisebb keleti Sernftal határozza meg. Területének nagy része hegyvidék (Glarusi Alpok). Legmagasabb pontja a 3 614 méteres Tödi. A kanton területén helyezkedik el az a geológiai vetődés, amely 2008-ban Sardonai svájci tektonikus terület néven az UNESCO Világörökség-listájára is felkerült. A kanton északi határát részben a Walensee déli partja alkotja. A legnagyobb, teljes a kantonban elhelyezkedő tó a helyi vízerőműhöz jelentősen felduzzasztott Klöntalersee.

Közigazgatása

A kanton a közigazgatási reform után

2011. január 1-től a kanton korábbi 25 önkormányzatát 3 önkormányzattá vonták össze:

• Glarus Nord (korábban Bilten, Filzbach, Mollis, Mühlehorn, Näfels, Niederurnen, Oberurnen és Obstalden)
• Glarus (korábban Glarus, Ennenda, Netstal és Riedern)
• Glarus Süd (korábban Betschwanden, Braunwald, Elm, Engi, Haslen, Linthal, Luchsingen, Matt, Mitlödi, Rüti, Schwanden, Schwändi és Sool)

Népessége

A kanton lakossága 2012-ben 39,369 fő volt. Egy 2007-es felmérés szerint Glarusban 7 314 külföldi állampolgár (a lakosság 19,13%-a) élt. A glarusbeliek 87,3%-ának német, 6,8%-ának pedig olasz az anyanyelve. A lakosok 35,5%-a evangélikus, 34,8%-a pedig római katolikus vallású. 2013-ban a munkanélküliség 2,48% volt.

Gazdasága

A középkorban a marhatenyésztés mellett a palabányászat és gyapjúfeldolgozás jellemezte a vidék gazdasági életét. A 19. században a kanton gyors iparosodáson ment keresztül, különösen gyorsan nőtt a textilipar. Később a gazdaság diverzifikálódott, ma az ipari termelést egyaránt adják a gép-, elektronikai-, műanyag-, élelmiszer- és vegyipari üzemek. A kantonban egyaránt készítenek bútort, építőanyagot, elektronikai termékeket és sífelvonókat. A gyártást segíti Zürich, mint kereskedelmi központ közelsége. A dolgozók több mint 40%-a dolgozik az ipari termelésben, több mint bármely más svájci kantonban.

Források

• Key Figures: Glarus Swiss Staistics
• Glarus decides to grant vote from 16 Archiválva 2014. április 7-i dátummal a Wayback Machine-ben Swissinfo.ch May 6, 2007
• Bevölkerungsstand und -struktur – Indikatoren Staistik Schweiz
• Glarus:Economy Archiválva 2014. augusztus 20-i dátummal a Wayback Machine-ben SwissCommunity.org

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Canton of Glarus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.