Nagylóc
| Nagylóc | |||
 | |||
| Római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Nógrád | ||
| Járás | Szécsényi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Dr. Pintérné Szabó Judit (független)[1] | ||
| Irányítószám | 3175 | ||
| Körzethívószám | 32 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1429 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 38,37 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 39,12 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 01′ 58″, k. h. 19° 34′ 33″48.032650°N 19.575910°EKoordináták: é. sz. 48° 01′ 58″, k. h. 19° 34′ 33″48.032650°N 19.575910°E | |||
 Nagylóc
Pozíció Nógrád vármegye térképén
| |||
| Nagylóc weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagylóc témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Nagylóc község Nógrád vármegyében, a Szécsényi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Szécsény szomszédságában, attól délkeletre fekvő település, amely a Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geoparkhoz tartozik. Legközelebbi szomszédai nyugat felől Rimóc, dél felől Hollókő, északkelet felől pedig Nógrádmegyer és Magyargéc, bár Hollókőt leszámítva egyikkel sincs közvetlen közúti kapcsolata. Főutcája a Szécsényt Pásztó külterületével összekötő 2122-es út, amelyből a település közigazgatási határvonalának déli szélén (Nagylóc és Felsőtold határán, a 14+500-as kilométerszelvényénél) ágazik ki az a 21 146-os mellékút, amely a zsákfalunak számító Hollókő egyedüli megközelítési útvonala.
Története
[szerkesztés]Már a honfoglaláskor is lakott település. A lóc jelentése szláv nyelven: vadászok, fogók. Első lakói valószínűleg a királyi udvar népei voltak.
A település már a 14. században egyházas hely volt, neve 1332–1337 között már szerepelt a pápai tizedjegyzékben is. Az 1400-as években birtokosa a Szécsényi család volt. 1475-ben Chery Antal visszaadta a Lossonczi családnak itteni birtokrészét, mivel helyette Dolyánban kapott ugyanolyan értékű birtokot.[3] 1499-ben a Zetényi Csukás család kapott itt birtokot II. Ulászló királytól. A 15. században Hollókő várához tartozik, annak egyik őrállomása, tarisznya vára, a falu felett, az Őrhegyen állt. A középkorban jelentős település volt, ekkor már vámhely is volt itt. 1552 után török hűbérbirtok. Az 1800-as évek végén egy nagy tűzvészben leégett a falu, csak a 15. században épült gótikus temploma maradt meg. A templomot azóta átépítették, a szentély és a torony azonban eredeti állapotában maradt meg.
A 20. század elején Nógrád vármegye Szécsényi járásához tartozott.
1944-ben a római katolikus templom anyakönyveit az ott elszállásolt orosz katonák elégették.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Belák Dezső (független)[4]
- 1994–1998: Belák Dezső (független)[5]
- 1998–2000: Ispán János (független)[6]
- 2000–2002: Dulai Barnabásné (független)[7][8]
- 2002–2006: Dulai Barnabásné (független)[9]
- 2006–2010: Péter Gábor (független)[10]
- 2010–2014: Péter Gábor (független)[11]
- 2014–2019: Péter Gábor (Fidesz-KDNP)[12]
- 2019–2022: Szalai Gábor (független)[13]
- 2022–2024: Szalai Gábor (független)[14]
- 2024– : Dr. Pintérné Szabó Judit (független)[1]
A településen 2000. június 25-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[7] a korábbi képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[15]
2022. július 3-án ugyancsak időközi polgármester-választást és képviselő-testületi választást kellett tartani, ezúttal is azért, mert a korábbi képviselő-testület (2021 júliusának végén) feloszlatta magát.[16] [A feloszlás és az időközi választás dátuma közt eltelt, aránylag hosszú időtartamot a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások indokolták, mivel a járványhelyzet fennállása alatt Magyarországon nem lehetett választást kitűzni.] A választáson a hivatalban lévő faluvezető is elindult, és 80 %-ot megközelítő eredménnyel meg is tarthatta pozícióját.
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1591 | 1551 | 1532 | 1487 | 1393 | 1397 | 1429 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
1910-ben 1847 lakosából 1838 magyar volt. Ebből 1800 római katolikus, 36 evangélikus volt.
2001-ben a település lakosságának 85%-a magyar, 14%-a cigány és 1%-a egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.[17]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,1%-a magyarnak, 18,6% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% szlováknak mondta magát (11,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 64,3%, református 1%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 6,2% (21,4% nem nyilatkozott).[18]
2022-ben a lakosság 93,5%-a vallotta magát magyarnak, 14,9% cigánynak, 0,4% ukránnak, 0,4% németnek, 0,1-0,1% örménynek, görögnek és szerbnek, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 40,7% volt római katolikus, 1% református, 0,2% ortodox, 0,1% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 11,4% egyéb keresztény, 1,6% egyéb katolikus, 6,1% felekezeten kívüli (38,4% nem válaszolt).[19]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Várhegy: a török időkben földvár. A helyi legenda szerint, a Várhegyen vasajtóval lezárt pincében kincs rejtőzik, amelyet két fekete kecske őriz.
- Őrhegy: lábnyomos kő: a néphagyomány szerint, Jézus Krisztus lába nyomát őrzi a kő, amelyen a szamarának és botjának nyomát is felfedezni vélik.
- Templom: a 15. században épült. 1888-ban, a tűzvész után két mellékhajóval bővült. Szentélye, tornya még mindig eredeti formában látható.
- Kápolna: a Hollókő felé vezető út mellett található. A 18. században épült .
Híres nagylóciak
[szerkesztés]A községben töltötte gyermekkorát Rózsa Miklós háromszoros Oscar-díjas zeneszerző.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Nagylóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 14.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ DLDF 105556.
- ↑ Nagylóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Nagylóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
- ↑ Nagylóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
- ↑ a b A 2000. június 25-én tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000. június 25. (Hozzáférés: 2020. május 24.)
- ↑ A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
- ↑ Nagylóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
- ↑ Nagylóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
- ↑ Nagylóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
- ↑ Nagylóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
- ↑ Nagylóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 4.)
- ↑ Nagylóc települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2022. július 3. (Hozzáférés: 2022. július 14.)
- ↑ Időközi választások 2000-ben (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000 (Hozzáférés: 2020. május 24.)
- ↑ Lászlók Judit: Feloszlott a testület Nagylócon. nool.hu, 2021. július 31. (Hozzáférés: 2022. július 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Nagylóc Helységnévtár
- ↑ Nagylóc Helységnévtár
További információk
[szerkesztés]- Nagylóc az utazom.com honlapján[halott link]
- Nagylóc-várhegy
- Nagylóc az Ipoly-menti Palócok Honlapján
- A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települései
