Noricum
| Noricum | |
 | |
| Noricum provincia a római Birodalomban | |
| Fennállás | Kr. e. 16 - 5. század |
| Ország | Római Birodalom |
| Központ | Virunum |
| Főbb települések | Iuvavium (Salzburg), Ovilava (Wels), Lauriacum (Lorch) |
| Népesség | |
| Népesség | ismeretlen |
| Nemzetiségek | rómaiak, kelták |
| Térkép | |
 | |
| Noricum térképe (Atlas of Ancient and Classical Geography, 1907) | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Noricum témájú médiaállományokat. | |
| Ausztria történelme |
|---|
 |
| Őskor és ókor |
| Középkor |
| Újkor |
| 20. század |
| Tematikus |
Noricum a Római Birodalom provinciája volt, mely a Keleti-Alpok térségét, elsősorban a mai Ausztria területét foglalta magában. A birodalom északi határán fekvő Noricum fontos szerepet játszott a barbárok elleni védekezésben. A provincia gazdasági és politikai központja a mai Zollfeld területén fekvő Virunum volt.
Elhelyezkedése
[szerkesztés]Noricumot északon a Danuvius (Duna), keleten Pannónia, délen Pannónia és Itália határolta, nyugaton pedig az Inn választotta el Raetia provinciától. Területe kiterjedt a mai Alsó-Ausztria, Felső-Ausztria, Stájerország, Karintia és Salzburg osztrák tartományok legnagyobb részére és Szlovénia északi vidékére.[1]
Története
[szerkesztés]A Kr. e. 400 körül létrejött önálló kelta Noricumi királyság Aquileián keresztül állandó kereskedelmi kapcsolatot tartott fenn a rómaiakkal. Lakói részt vettek Iulius Caesar oldalán a Pompeius elleni háborúban, Kr. e 16-ban viszont a pannonokkal együtt betörtek a Birodalomba. Vereségük után Augustus hadvezérei, Tiberius és Drusus előbb a szomszédos Raetiát meghódoltatták, még ugyanebben az évben, Kr. e. 16-ban a noricumi királyság ("Regnum Noricum") területét is elfoglalták. Claudius uralkodása alatt olvasztották be a területet a Római Birodalomba. Marcus Aurelius idején (Kr. u. 161-180) markomannokkal vívott háború miatt a térség védelmi szerepe felértékelődött. Ekkor helyeztek ide egy egész légiót (Legio II Italica), valamint 3 dunai hajóraj, erődök és telepítések segítségével biztosították a területet a barbár támadások ellen. A 3. század végétől, Diocletianus közigazgatási reformjai nyomán a provincia két részre osztották: az északi, Duna-menti területek Noricum Ripense, a déli, belső területek pedig Noricum Mediterraneum néven alkottak új területegységet. Mindkét kerület Pannonia tartományhoz (dioecesishez) tartozott. Az 5. század elején Noricum területére germán népek telepedtek, így a római fennhatóság itt is összeomlott.
Népessége
[szerkesztés]Lakosainak zömét a kelta tauriszkusz törzs alkotta, akiket a rómaiak Noreia városáról noricumiaknak neveztek. A korábban itt élő bójokat a rómaiak idejére a géták már kiirtottak vagy beolvasztottak. További kelta törzsek voltak az Inn és Duna közt élő sevákok, a mai Salzburg környékén élő halaunok, és a Dráva völgyében letelepedett ambidrávok.[2]
Gazdasága
[szerkesztés]A provincia fő gazdasági tevékenysége domborzati okokból a bányászat volt. A noricumi vas és acél az egész Birodalomban híresek voltak, melyeket főleg Lauriacum fegyvergyára dolgozott fel. Jelentős volt a sóbányászat és szarvasmarha-tenyésztés is.[2]
Települései[1][3]
[szerkesztés]Városai főleg az Augusta Vindelicorumból Vindobonába vezető út mentén, a Duna mellett feküdtek. Települései:
| Római név | Mai ország és név | Leírás |
|---|---|---|
| Boiodurum |  |
A Duna mentén |
| Ioviacum | |
A Duna mentén |
| Ovilava | |
A kettéosztott provincia északi részének székhelye a Duna mentén |
| Lentia | |
A Duna mentén |
| Lauriacum | |
Légió állomáshelye a Duna mentén |
| Faviana | |
A Duna mentén |
| Commagena | |
A Duna mentén |
| Augustiana | |
A Duna mentén |
| Astura | |
A Duna mentén |
| Cetium | |
|
| Cucullae | |
A Salzach mentén |
| Iuvavum | |
A Salzach mentén |
| Bedaium |  |
A Chiemsee északi partján |
| Ad Pontem | |
A Dráva mentén |
| In Murio | |
A Dráva mentén |
| Asuntum | |
A Száva mentén |
| Teurnia | |
A Száva mentén |
| Santicum | |
A Száva mentén |
| Virunum | |
Tartományi székhely a Száva mentén |
| Celeia |  |
A Száva mentén |
| Noreia | |
Az egykori Noricumi királyság központja, melyről a rómaiak az egész provinciát elnevezték |
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Mike Corbishley: Az ókori Róma földrajza, Holnap Kiadó, Budapest, 1993 ISBN 9633460077
- Tim Cornell - John Matthews: A római világ atlaszaHelikon, Budapest, 1991 ISBN 9632082133
- Pecz Vilmos (szerk.): Ókori Lexikon
- szerk.: Franz Humer: Legionsadler und Druidenstab I-II. (Sonderausstellung aus Anlass des Jubileums "2000 Jahre Carnuntum" - Archeologisches Museum Carnuntinum 2007. - ISBN 3-85460-229-4
- Heimo Dolenz: Die Stadt am Magdalensberg - Das römische Zentrum Noricums (p. 122 : magyarra fordította: Kiss Tamás - KT_ARCHIV_VeML) - Archeologisches Museum Carnuntinum 2007. - ISBN 3-85460-229-4
