Sirignano
Sirignano | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Olaszország | ||
Régió | Campania | ||
Megye | Avellino (AV) | ||
Védőszent | András apostol | ||
Irányítószám | 83020 | ||
Körzethívószám | 081 | ||
Forgalmi rendszám | AV | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2840 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 379,2 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 270 m | ||
Terület | 6,25 km² | ||
Időzóna | CET (UTC+01:00) | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 40° 57′, k. h. 14° 38′40.950000°N 14.633333°EKoordináták: é. sz. 40° 57′, k. h. 14° 38′40.950000°N 14.633333°E | |||
Elhelyezkedése Avellino térképén | |||
Sirignano weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Sirignano témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Sirignano község (comune) Olaszország Campania régiójában, Avellino megyében.
Fekvése
[szerkesztés]A megye északnyugati részén fekszik. Határai: Avella, Baiano, Mugnano del Cardinale, Quadrelle és Summonte.
Története
[szerkesztés]A középkor során Avellához tartozó kis falucska volt, majd 1313 óta a monteverginei apátság tulajdona. Később a nápolyi királyi család birtoka lett. Gazdaságát elsősorban a mezőgazdaság jellemzi. A 19. században nyerte el önállóságát, amikor a Nápolyi Királyságban felszámolták a feudalizmust.
Népessége
[szerkesztés]A népesség számának alakulása:
Főbb látnivalói
[szerkesztés]Fő látnivalói a középkori központ (Piazzetta Croce), a 18. századi Palazzo Caravita, valamint a barokk Sant’Andrea-templom.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Blanchard, Paul. Southern Italy (angol nyelven). London: Somerset Books Company (2007). ISBN 9781905131181
- Comuni-Italiani
- Italy World Club