Zsezse
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 25 000 Ft | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Acanthis flammea (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
 A zsezse elterjedési területe
költőhely (nyáron)
egész éves
költözési útvonal
telelőhely
betelepített terület
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zsezse témájú médiaállományokat és Zsezse témájú kategóriát. |
A zsezse (Acanthis flammea) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pintyfélék (Fringillidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
[szerkesztés]A fajt Carl von Linné svéd zoológus írta le 1758-ban, a Fringilla nembe Fringilla flammea néven. Sorolták a Carduelis nemben Carduelis flammea néven is.[3] Korábban Acanthis flammea cabaret néven a zsezse alfajának tartották a barna zsezsét, azonban ma már külön fajnak tekintik (Acanthis cabaret).
Alfajai
[szerkesztés]- barna zsezse (Acanthis flammea cabaret) (Statius Muller, 1776)
- Acanthis flammea flammea (Linnaeus, 1758)
- Acanthis flammea rostrata (Coues, 1861)
Előfordulása
[szerkesztés]Brit-szigetek, Írország, Izland, Grönland területén, valamint Ázsia és Észak-Amerika északi részén honos. Rövidtávú vonuló. Betelepítették Ausztrália és Új-Zéland területére is.
Természetes élőhelyei az elegyes erdők, nyíresek, tundrák és cserjések, valamint ültetvények és vidéki kertek.[4]
Kárpát-medencei előfordulása
[szerkesztés]Magyarországon rendszeres vendég, októbertől márciusig észlelhető.[4]
Megjelenése
[szerkesztés]Testhossza 11–15 centiméter, szárnyfesztávolsága 20–25 centiméter, testtömege 9–16 gramm. Homlokán vörös folt van.
 |
 |
Életmódja
[szerkesztés]A fő tápláléka a nyírfélék termése, de költési időben rovarokat is fogyaszt.
Szaporodása
[szerkesztés]Csak a tojó építi a csésze alakú fészket, fűszálakból, apró gallyakból, melyet tollakkal bélel ki. Fészekalja 5-6 tojásból áll, melyen csak a tojó kotlik 10–12 napig.
 |
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés]Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma ugyan csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[5] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 forint.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. október 25.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. október 25.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2020. október 25.)
- ↑ a b c Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2020. október 24.)
- ↑ A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. január 18.)
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2020. október 25.)
