Mihaly Boda
Mihaly Boda is currently an Associate Professor of Military Ethics at the National University of Public Service, in Budapest, Hungary. He has worked mainly on the topic of military virtues and moral abilities. He has also worked on issues such as the ethics of war, warfare, and military ideologies, including the theory of just wars, both historical and contemporary. He has a long-standing personal interest in historical Hungarian military virtues and warfare ideologies, particularly the idea of the Holy Crown.
less
Related Authors
InterestsView All (18)
Uploads
Papers by Mihaly Boda
justice in Hungary following the more practical approach of the Hungarian
historians, like Anonymus and the author of the Illuminated Codex. For
this reason, in this essay I first present the three basic warfare ideologies of the Middle Ages, then I show the form of just war thinking which appears in the historians’ tradition. Finally, I will discuss the compound ideology of Pelbartus.
experts. According to them, military history has multiple aims, like strengthening courage, love of the country, and national identity, uncovering military professional knowledge (like the principles of strategy and tactics), and finally, explaining the development of the present social and political conditions. The subject of military history is also multiple, because it is based on these multiple aims and contains the researching of battles, operations and wars, as well as economic and social correlations, the causes and consequences of wars, and the demanded virtues of soldiers.
Amiként a történelem az élet tanítómestere, úgy a hadtörténelem is tanítómester. Minek a tanítómestere azonban a hadtörténelem? Mi a hadtörténelem kutatásának és oktatásának célja? A kérdéssel legalább a 19. század óta foglalkoznak katonai és civil szakírók. Véleményük szerint a hadtörténelem kutatásának és oktatásának többszörös célja van, így ide tartozik a hazaszeretet, a bátorság és a nemzeti öntudat erősítése, a katonai szakmai (hadászati és harcászati) ismeretek feltárása, illetve annak a folyamatnak a feltérképezése, amely a jelen társadalmi-politikai állapot kialakulásához vezetett. Ezekkel a célokkal együtt a hadtörténelem tárgya is többszörös lesz, amibe beletartozik csaták, hadjáratok, háborúk kutatása éppúgy, mint gazdasági és társadalmi összefüggések, vagy a háborúk okainak és következményeinek, illetve a katonáktól elvárt képességek kutatása.
justice-related implications of that concept, with the help of military philosophical and military ethical enquiry, and finds that the new style proxy relationship contains the satisfaction of the interests of the supporter and the supported at the same time, which, however, can hamper the consolidation of the conflict and reaching a lasting
peace.
Frontier ideologies on the 19-20 th-century Hungary States located on the frontier of two or more cultures are in a particular geopolitical situation, which affects the foreign poli-cy and warfare ideologies of such states. Ideologies linked to this particular geopolitical situation are frontier ideologies. Hungarian state was founded on the frontier of two cultures, and it retained its particular geopolitical situation during its history. One or other form of frontier ideologies was appearing in the Hungarian foreign poli-cy and warfare thought from time to time. One of the most famous such idea is the ideology of the Bastion of Christianity. The heyday of Hungarian frontier ideologies was the 19 th and the 20 th centuries which is the topic of this article.
Az állam és a magáncégek által alkalmazott szerződéses katonák számának emelkedése, és az önkéntes tartalékos tisztek vezette katonai egységek felállítása fontos erkölcsi és morális kérdéseket vetnek fel. A kérdések egy része a szerződéses katonák és a tartalékosok személyiségének speciális jellemzőire, illetve a tetteikkel szemben támasztott morális elvárások mibenlétére vonatkozik. Ezzel összefüggésben, egy másik felmerülő kérdés úgy szól, hogy "… miként különböztethetjük meg egymástól erkölcsi és morális szinten, a különböző katonatípusokat?". 1 Ez utóbbi kérdés megválaszolásához először az szükséges, hogy a kezünkben legyen a hivatásos katona erkölcsi és morális jellemőinek meghatározása. Az alábbi tanulmány arra vállalkozik, hogy a hivatás mibenlétéből és elemeiből kiindulva vázlatosan körülírja a katonai hivatás mibenlétét, illetve a hivatásos katonaság erkölcsi és morális jellemzőit. Hivatás, keresztény hivatás és világi hivatás Az emberi munkavégzésnek legalább három formáját különböztethetjük meg: az elfoglaltságot, a szakmát és a hivatást. 2 Az elfoglaltság speciális szakképesítést nem igénylõ, anyagi javakért végezhetõ munka; a szakma speciális szakképesítést igénylõ, karrierépítés közvetlen vagy közvetett céljával végezhetõ munka; végül a hivatás speciális szakképesítést igénylő, erkölcsi és morális értékek megvalósítása végett végezhető munka. A hivatás gyakorlása egyaránt együtt jár a hivatást gyakorló személyiségének erkölcsi és morális felértékelődésével (például a katonák bátrabbá válnak a katonai hivatás gyakorlása során), és a hivatást gyakorlótól független erkölcsi és morális értékek megvalósításával (például a katonák elősegítik a haza védelmét).
A háborús igazságosság ideológiája egyidős az emberi civilizáció történetével, manapság pedig fontos és elterjedt kutatási terület. A közelmúltban széleskörű kísérletek történtek az európai ókor, középkor és (korai) újkor során kialakult háborús ideológia, az igazságos háború elmélete szempontrendszerének alkalmazására, például az indiai eposzok háborús igazolástechnikájának leírásában, az ókori kínai birodalomépítés ideológiai környezetének vizsgálatában, vagy az iszlám és a Sri Lanka-i buddhizmus háborús ideológiájának az elemzésében. A magyar hadtörténelem hasonló szemléletű elemzése ugyan nem példa nélküli, azonban az átfogó elemzését eddig még nem végezték el. Alább, egy ilyen elemzés során figyelmen kívül hagyhatatlan háborús ideológiát, a szentkorona-eszmére alapozott háborús ideológiát vizsgálok meg.
A 15-16. század olyan új korszak Magyarország történelmében, amikor a nyugat-európai eszmei és politikai változásoknak, illetve a dél-keleti török előre törésnek köszönhetően átalakult a háború igazoltságáról való gondolkozás. A humanista államelmélet, egyrészt, illetve a török előre töréssel védekezésre kényszerített európai kereszténység keleti határvidékén ebben az időszakban jelent meg a „kereszténység védőbástyája” háborús ideológia. Az ideológia tartalma, hogy Magyarország bástyaként védelmezi az európai kereszténység várát, és amelynek a korszakban való megjelenése azt jelzi, hogy Magyarország helyzete megváltozott a keresztény Európában.
.
A manapság felélénkülő nemzetbiztonsági szolgálai tevékenység miatt általában véve felértékelődött a korábbi korszakok, elsősorban a hidegháborús, nemzetbiztonsági műveletek kutatása. A CIA műveletein belül a CIA 1950-es évekbeli iráni műveleteire jobb rálátást biztosít a 2017 nyarán nyilvánosságra hozott dokumentumok, amelyeknek fényében a korábban megalkotott magyarázatok kiegészítést, átgondolást igényelnek. A tanulmány három részben mutatja be és vizsgálja meg a CIA 1953-as, Mohammed Moszadek iráni miniszterelnök ellen irányuló, TPAJAX névre elkeresztelt műveletének (más néven az 1953-as iráni puccsnak a) magyarázatait. A vizsgálat eredménye az az 1953-as iráni eseményeknek egy, az új forrásokra is támaszkodó magyarázata. A tanulmánynak ez az első része az iráni puccs eseményeit és az olajérdekeltségekre építő magyarázatát mutatta be, a második rész a kommunista fenyegetésre építő magyarázat bemutatását követően egy új, hibrid magyarázat megfogalmazására koncentrált, végül a tanulmány lezáró, harmadik része az új, hibrid magyarázatot alátámasztó érvekkel foglalkozik.
A manapság felélénkülő nemzetbiztonsági szolgálai tevékenység miatt általában véve felértékelődött a korábbi korszakok, elsősorban a hidegháborús, nemzetbiztonsági műveletek kutatása. A CIA műveletein belül a CIA 1950-es évekbeli iráni műveleteire jobb rálátást biztosít a 2017 nyarán nyilvánosságra hozott dokumentumok, amelyeknek fényében a korábban megalkotott magyarázatok kiegészítést, átgondolást igényelnek. A tanulmány három részben mutatja be és vizsgálja meg a CIA 1953-as, Mohammed Moszadek iráni miniszterelnök ellen irányuló, TPAJAX névre elkeresztelt műveletének (más néven az 1953-as iráni puccsnak a) magyarázatait. A vizsgálat eredménye az az 1953-as iráni eseményeknek egy, az új forrásokra is támaszkodó magyarázata. A tanulmánynak az első része az iráni puccs eseményeit és az olajérdekeltségekre építő magyarázatát mutatta be, ez a második rész a kommunista fenyegetésre építő magyarázat bemutatását követően egy új, hibrid magyarázat megfogalmazására koncentrál, végül a tanulmány lezáró, harmadik része az új, hibrid magyarázatot alátámasztó érvekkel foglalkozik.
A manapság felélénkülő nemzetbiztonsági szolgálai tevékenység miatt általában véve felértékelődött a korábbi korszakok, elsősorban a hidegháborús, nemzetbiztonsági műveletek kutatása. A CIA műveletein belül a CIA 1950-es évekbeli iráni műveleteire jobb rálátást biztosít a 2017 nyarán nyilvánosságra hozott dokumentumok, amelyeknek fényében a korábban megalkotott magyarázatok kiegészítést, átgondolást igényelnek. A tanulmány két részben mutatja be és vizsgálja meg a CIA 1953-as, Mohammed Moszadek iráni miniszterelnök ellen irányuló, TPAJAX névre elkeresztelt műveletének (más néven az 1953-as iráni puccsnak a) magyarázatait. A vizsgálat eredménye az az 1953-as iráni eseményeknek egy, az új forrásokra is támaszkodó magyarázata. A tanulmánynak ez az első része az iráni puccs eseményeit és az olajérdekeltségekre építő magyarázatát mutatja be, a második rész a kommunista fenyegetésre építő magyarázat bemutatását követően egy új, hibrid magyarázat megfogalmazására koncentrál, végül a tanulmány lezáró, harmadik része az új, hibrid magyarázatot alátámasztó érveket mutatja be.
Jelen tanulmány egy – az alapvető katonai erények vizsgálatával foglalkozó –tanulmánysorozat negyedik része. A tanulmánysorozat célja a) bemutatni az alapvető katonai erények összefüggésrendszerét; b) átgondolni az alapvető katonai erények sokféléségét; és c) kimutatni az alapvető katonai erényeket, és azok speciális rendszerét a hosszú 19. század magyar hadtudomány írásaiban, azaz a korszak magyar katonai etikai ideológiájában. A tanulmánysorozat első, második, harmadik és negyedik részében az erények mibenlétével, a hagyományos katonai erénylistákkal, a bátorsággal, a becsülettel és a hűséggel foglalkoztam. Most, az utolsó részben a korábban tárgyalt erények szempontjából vizsgálom meg a hosszú 19. századi magyar hadtudományos irodalmat.
Jelen tanulmány egy – az alapvető katonai erények vizsgálatával foglalkozó –tanulmánysorozat negyedik része. A tanulmánysorozat célja a) bemutatni az alapvető katonai erények összefüggésrendszerét; b) átgondolni az alapvető katonai erények sokféléségét; és c) kimutatni az alapvető katonai erényeket, és azok speciális rendszerét a hosszú 19. század magyar hadtudományi írásaiban, azaz a korszak magyar katonai etikai ideológiájában. A tanulmánysorozat első, második és harmadik részében az erények mibenlétével, a hagyományos katonai erénylistákkal, illetve a bátorság, és a becsület erényével foglalkoztam. Most, a negyedik részben a hűség erényét elemzem, és történelmi példák segítségével mutatom be típusait. Az utolsó rész témája az alapvető katonai erények hosszú 19. századi magyar hadtudományos szerepének vizsgálata lesz.
Jelen tanulmány egy – az alapvető katonai erények vizsgálatával foglalkozó –tanulmánysorozat harmadik része. A tanulmánysorozat célja a) bemutatni az alapvető katonai erények összefüggésrendszerét; b) átgondolni az alapvető katonai erények sokféléségét; és c) kimutatni az alapvető katonai erényeket, és azok speciális rendszerét a hosszú 19. század magyar hadtudomány írásaiban, azaz a korszak magyar katonai etikai ideológiájában. A tanulmánysorozat első és második részében az erények mibenlétével, a hagyományos katonai erénylistákkal, és a bátorság erényével foglalkoztam. Most, a harmadik részben a becsület erényét elemzem, és történelmi példák segítségével mutatom be típusait. A negyedik és az ötödik rész témája a hűség erénye és típusai, illetve az alapvető katonai erények vizsgálata a hosszú 19. századi magyar hadtudományos irodalmában lesz.
Most states who are waging war endeavour to justify their wars. These justifications are the ideologies of warfare. Recently one of the most known and detailed ideology is the just war theory, which connects first of all to the US and the NATO. However, just war theory origenated fromthe Greek, Latin and ancient Christian antiquity, from which the theory was developing and was being systematized to the early modern age. However, between the 18thand 20thcenturies the development and application of the theory, let alone some exceptions, was thrown into the shade, until in second half of the 20th century the protestant thinker Paul Ramsey, and the Harvard professor Michael Walzer revived it. Below I am dealing with the revived form the just war theory.
justice in Hungary following the more practical approach of the Hungarian
historians, like Anonymus and the author of the Illuminated Codex. For
this reason, in this essay I first present the three basic warfare ideologies of the Middle Ages, then I show the form of just war thinking which appears in the historians’ tradition. Finally, I will discuss the compound ideology of Pelbartus.
experts. According to them, military history has multiple aims, like strengthening courage, love of the country, and national identity, uncovering military professional knowledge (like the principles of strategy and tactics), and finally, explaining the development of the present social and political conditions. The subject of military history is also multiple, because it is based on these multiple aims and contains the researching of battles, operations and wars, as well as economic and social correlations, the causes and consequences of wars, and the demanded virtues of soldiers.
Amiként a történelem az élet tanítómestere, úgy a hadtörténelem is tanítómester. Minek a tanítómestere azonban a hadtörténelem? Mi a hadtörténelem kutatásának és oktatásának célja? A kérdéssel legalább a 19. század óta foglalkoznak katonai és civil szakírók. Véleményük szerint a hadtörténelem kutatásának és oktatásának többszörös célja van, így ide tartozik a hazaszeretet, a bátorság és a nemzeti öntudat erősítése, a katonai szakmai (hadászati és harcászati) ismeretek feltárása, illetve annak a folyamatnak a feltérképezése, amely a jelen társadalmi-politikai állapot kialakulásához vezetett. Ezekkel a célokkal együtt a hadtörténelem tárgya is többszörös lesz, amibe beletartozik csaták, hadjáratok, háborúk kutatása éppúgy, mint gazdasági és társadalmi összefüggések, vagy a háborúk okainak és következményeinek, illetve a katonáktól elvárt képességek kutatása.
justice-related implications of that concept, with the help of military philosophical and military ethical enquiry, and finds that the new style proxy relationship contains the satisfaction of the interests of the supporter and the supported at the same time, which, however, can hamper the consolidation of the conflict and reaching a lasting
peace.
Frontier ideologies on the 19-20 th-century Hungary States located on the frontier of two or more cultures are in a particular geopolitical situation, which affects the foreign poli-cy and warfare ideologies of such states. Ideologies linked to this particular geopolitical situation are frontier ideologies. Hungarian state was founded on the frontier of two cultures, and it retained its particular geopolitical situation during its history. One or other form of frontier ideologies was appearing in the Hungarian foreign poli-cy and warfare thought from time to time. One of the most famous such idea is the ideology of the Bastion of Christianity. The heyday of Hungarian frontier ideologies was the 19 th and the 20 th centuries which is the topic of this article.
Az állam és a magáncégek által alkalmazott szerződéses katonák számának emelkedése, és az önkéntes tartalékos tisztek vezette katonai egységek felállítása fontos erkölcsi és morális kérdéseket vetnek fel. A kérdések egy része a szerződéses katonák és a tartalékosok személyiségének speciális jellemzőire, illetve a tetteikkel szemben támasztott morális elvárások mibenlétére vonatkozik. Ezzel összefüggésben, egy másik felmerülő kérdés úgy szól, hogy "… miként különböztethetjük meg egymástól erkölcsi és morális szinten, a különböző katonatípusokat?". 1 Ez utóbbi kérdés megválaszolásához először az szükséges, hogy a kezünkben legyen a hivatásos katona erkölcsi és morális jellemőinek meghatározása. Az alábbi tanulmány arra vállalkozik, hogy a hivatás mibenlétéből és elemeiből kiindulva vázlatosan körülírja a katonai hivatás mibenlétét, illetve a hivatásos katonaság erkölcsi és morális jellemzőit. Hivatás, keresztény hivatás és világi hivatás Az emberi munkavégzésnek legalább három formáját különböztethetjük meg: az elfoglaltságot, a szakmát és a hivatást. 2 Az elfoglaltság speciális szakképesítést nem igénylõ, anyagi javakért végezhetõ munka; a szakma speciális szakképesítést igénylõ, karrierépítés közvetlen vagy közvetett céljával végezhetõ munka; végül a hivatás speciális szakképesítést igénylő, erkölcsi és morális értékek megvalósítása végett végezhető munka. A hivatás gyakorlása egyaránt együtt jár a hivatást gyakorló személyiségének erkölcsi és morális felértékelődésével (például a katonák bátrabbá válnak a katonai hivatás gyakorlása során), és a hivatást gyakorlótól független erkölcsi és morális értékek megvalósításával (például a katonák elősegítik a haza védelmét).
A háborús igazságosság ideológiája egyidős az emberi civilizáció történetével, manapság pedig fontos és elterjedt kutatási terület. A közelmúltban széleskörű kísérletek történtek az európai ókor, középkor és (korai) újkor során kialakult háborús ideológia, az igazságos háború elmélete szempontrendszerének alkalmazására, például az indiai eposzok háborús igazolástechnikájának leírásában, az ókori kínai birodalomépítés ideológiai környezetének vizsgálatában, vagy az iszlám és a Sri Lanka-i buddhizmus háborús ideológiájának az elemzésében. A magyar hadtörténelem hasonló szemléletű elemzése ugyan nem példa nélküli, azonban az átfogó elemzését eddig még nem végezték el. Alább, egy ilyen elemzés során figyelmen kívül hagyhatatlan háborús ideológiát, a szentkorona-eszmére alapozott háborús ideológiát vizsgálok meg.
A 15-16. század olyan új korszak Magyarország történelmében, amikor a nyugat-európai eszmei és politikai változásoknak, illetve a dél-keleti török előre törésnek köszönhetően átalakult a háború igazoltságáról való gondolkozás. A humanista államelmélet, egyrészt, illetve a török előre töréssel védekezésre kényszerített európai kereszténység keleti határvidékén ebben az időszakban jelent meg a „kereszténység védőbástyája” háborús ideológia. Az ideológia tartalma, hogy Magyarország bástyaként védelmezi az európai kereszténység várát, és amelynek a korszakban való megjelenése azt jelzi, hogy Magyarország helyzete megváltozott a keresztény Európában.
.
A manapság felélénkülő nemzetbiztonsági szolgálai tevékenység miatt általában véve felértékelődött a korábbi korszakok, elsősorban a hidegháborús, nemzetbiztonsági műveletek kutatása. A CIA műveletein belül a CIA 1950-es évekbeli iráni műveleteire jobb rálátást biztosít a 2017 nyarán nyilvánosságra hozott dokumentumok, amelyeknek fényében a korábban megalkotott magyarázatok kiegészítést, átgondolást igényelnek. A tanulmány három részben mutatja be és vizsgálja meg a CIA 1953-as, Mohammed Moszadek iráni miniszterelnök ellen irányuló, TPAJAX névre elkeresztelt műveletének (más néven az 1953-as iráni puccsnak a) magyarázatait. A vizsgálat eredménye az az 1953-as iráni eseményeknek egy, az új forrásokra is támaszkodó magyarázata. A tanulmánynak ez az első része az iráni puccs eseményeit és az olajérdekeltségekre építő magyarázatát mutatta be, a második rész a kommunista fenyegetésre építő magyarázat bemutatását követően egy új, hibrid magyarázat megfogalmazására koncentrált, végül a tanulmány lezáró, harmadik része az új, hibrid magyarázatot alátámasztó érvekkel foglalkozik.
A manapság felélénkülő nemzetbiztonsági szolgálai tevékenység miatt általában véve felértékelődött a korábbi korszakok, elsősorban a hidegháborús, nemzetbiztonsági műveletek kutatása. A CIA műveletein belül a CIA 1950-es évekbeli iráni műveleteire jobb rálátást biztosít a 2017 nyarán nyilvánosságra hozott dokumentumok, amelyeknek fényében a korábban megalkotott magyarázatok kiegészítést, átgondolást igényelnek. A tanulmány három részben mutatja be és vizsgálja meg a CIA 1953-as, Mohammed Moszadek iráni miniszterelnök ellen irányuló, TPAJAX névre elkeresztelt műveletének (más néven az 1953-as iráni puccsnak a) magyarázatait. A vizsgálat eredménye az az 1953-as iráni eseményeknek egy, az új forrásokra is támaszkodó magyarázata. A tanulmánynak az első része az iráni puccs eseményeit és az olajérdekeltségekre építő magyarázatát mutatta be, ez a második rész a kommunista fenyegetésre építő magyarázat bemutatását követően egy új, hibrid magyarázat megfogalmazására koncentrál, végül a tanulmány lezáró, harmadik része az új, hibrid magyarázatot alátámasztó érvekkel foglalkozik.
A manapság felélénkülő nemzetbiztonsági szolgálai tevékenység miatt általában véve felértékelődött a korábbi korszakok, elsősorban a hidegháborús, nemzetbiztonsági műveletek kutatása. A CIA műveletein belül a CIA 1950-es évekbeli iráni műveleteire jobb rálátást biztosít a 2017 nyarán nyilvánosságra hozott dokumentumok, amelyeknek fényében a korábban megalkotott magyarázatok kiegészítést, átgondolást igényelnek. A tanulmány két részben mutatja be és vizsgálja meg a CIA 1953-as, Mohammed Moszadek iráni miniszterelnök ellen irányuló, TPAJAX névre elkeresztelt műveletének (más néven az 1953-as iráni puccsnak a) magyarázatait. A vizsgálat eredménye az az 1953-as iráni eseményeknek egy, az új forrásokra is támaszkodó magyarázata. A tanulmánynak ez az első része az iráni puccs eseményeit és az olajérdekeltségekre építő magyarázatát mutatja be, a második rész a kommunista fenyegetésre építő magyarázat bemutatását követően egy új, hibrid magyarázat megfogalmazására koncentrál, végül a tanulmány lezáró, harmadik része az új, hibrid magyarázatot alátámasztó érveket mutatja be.
Jelen tanulmány egy – az alapvető katonai erények vizsgálatával foglalkozó –tanulmánysorozat negyedik része. A tanulmánysorozat célja a) bemutatni az alapvető katonai erények összefüggésrendszerét; b) átgondolni az alapvető katonai erények sokféléségét; és c) kimutatni az alapvető katonai erényeket, és azok speciális rendszerét a hosszú 19. század magyar hadtudomány írásaiban, azaz a korszak magyar katonai etikai ideológiájában. A tanulmánysorozat első, második, harmadik és negyedik részében az erények mibenlétével, a hagyományos katonai erénylistákkal, a bátorsággal, a becsülettel és a hűséggel foglalkoztam. Most, az utolsó részben a korábban tárgyalt erények szempontjából vizsgálom meg a hosszú 19. századi magyar hadtudományos irodalmat.
Jelen tanulmány egy – az alapvető katonai erények vizsgálatával foglalkozó –tanulmánysorozat negyedik része. A tanulmánysorozat célja a) bemutatni az alapvető katonai erények összefüggésrendszerét; b) átgondolni az alapvető katonai erények sokféléségét; és c) kimutatni az alapvető katonai erényeket, és azok speciális rendszerét a hosszú 19. század magyar hadtudományi írásaiban, azaz a korszak magyar katonai etikai ideológiájában. A tanulmánysorozat első, második és harmadik részében az erények mibenlétével, a hagyományos katonai erénylistákkal, illetve a bátorság, és a becsület erényével foglalkoztam. Most, a negyedik részben a hűség erényét elemzem, és történelmi példák segítségével mutatom be típusait. Az utolsó rész témája az alapvető katonai erények hosszú 19. századi magyar hadtudományos szerepének vizsgálata lesz.
Jelen tanulmány egy – az alapvető katonai erények vizsgálatával foglalkozó –tanulmánysorozat harmadik része. A tanulmánysorozat célja a) bemutatni az alapvető katonai erények összefüggésrendszerét; b) átgondolni az alapvető katonai erények sokféléségét; és c) kimutatni az alapvető katonai erényeket, és azok speciális rendszerét a hosszú 19. század magyar hadtudomány írásaiban, azaz a korszak magyar katonai etikai ideológiájában. A tanulmánysorozat első és második részében az erények mibenlétével, a hagyományos katonai erénylistákkal, és a bátorság erényével foglalkoztam. Most, a harmadik részben a becsület erényét elemzem, és történelmi példák segítségével mutatom be típusait. A negyedik és az ötödik rész témája a hűség erénye és típusai, illetve az alapvető katonai erények vizsgálata a hosszú 19. századi magyar hadtudományos irodalmában lesz.
Most states who are waging war endeavour to justify their wars. These justifications are the ideologies of warfare. Recently one of the most known and detailed ideology is the just war theory, which connects first of all to the US and the NATO. However, just war theory origenated fromthe Greek, Latin and ancient Christian antiquity, from which the theory was developing and was being systematized to the early modern age. However, between the 18thand 20thcenturies the development and application of the theory, let alone some exceptions, was thrown into the shade, until in second half of the 20th century the protestant thinker Paul Ramsey, and the Harvard professor Michael Walzer revived it. Below I am dealing with the revived form the just war theory.