Címlapsztori Az ember kora a Tisza vajdasági szakasza mentén Szilágyi Kata Vajdaság nem csupán Szerbia, de a Kárpát-medence, s talán nem túlzás azt állítani, Közép-Európa egyik legkedvezőbb adottságú mezőgazdasági régiója. Ezt nagyban elősegíti a terület termékeny fekete talaja (a löszhátakon elterülő mezőségi és réti feketeföld), valamint a vízrendszer, ami mindezt termővé alakítja és folyamatosan táplálja. A folyó menti térségek a régmúltban is mindig megteremtették az összetett ártéri gazdálkodás feltételeit, a jó termőföldek eredményes növénytermesztést biztosítottak, de az időszakosan elöntött területeken lévő dús vegetációjú rétek és legelők állattartásra is kiválóak. Nem véletlen tehát, hogy az első falvak megjelenésével, vagyis a Kr. e. 7. évezredtől már folyamatos talajműveléssel és állattartással, azaz termelő gazdálkodással számolhatunk a Vajdaság területén. Így nem csupán mezőgazdasági, hanem régészeti szempontból is rendkívül gazdag területként tarthatjuk számon az egykori Osztrák–Magyar Monarchia éléskamrájaként aposztrofált régiót. A Az egybeszántott föld végeláthatatlan és monoton látképe régészeti terepbejárás közben (fotó: Melissa Villumsen) A Vajdaság elhelyezkedése a nagyobb városokkal a Kárpát-medence déli részén Jelkulcs: Nyugat-Bácska Észak-Bácska Dél-Bácska Észak-Bánát Dél-Bánát Közép-Bánát Szerémség EHatártalan Régészet - Archeológiai magazin 5 Az ember kora a Tisza vajdasági szakasza mentén 6 A fentiek miatt az ember korát, latin eredetű kifejezéssel az antropocén periódust a Vajdaságban talán leginkább a folyó menti élet szemszögéből érdemes tehát megragadni. Az elmúlt évezredekben e táj radikálisan formálódott át az emberi tevékenységek következtében: nem csupán a természetes tájkép, de a folyómedrek és azok élővilága is. is – jól tudták, hogy melyik föld kihez tartozik vagy éppen ki műveli, hol van ezek határa, de felismerték azt is, hogy a szomszédjaik éppen milyen növényt vetettek az adott parcellába. A politikai földcsuszamlások miatt ugyanakkor a családi gazdaságok gépparkjainak modernizálása elmaradt a Vajdaságban, a használt technikák pedig mára már elavultakká váltak. Az idillikusnak tekinthető rendszer így mostanra szinte teljesen összeomlott. Termőföld és ember Főként a 2010-es évektől a mezőgazdasági termelést zömmel profitorientált nagyvállalatok tartják a kezükben, és ezzel párhuzamosan – az elvándorló lakosság miatt is – a családi gazdaságok száma jelentősen megcsappant. A kisparcellákra felosztott területek az őstermelőkkel együtt nagyrészt eltűntek, helyettük több tíz hektárnyi egybefüggő földtesteket alakítottak ki, s ez a tendencia csak erősödni látszik. Ennek következtében a parcellákat elválasztó bokrosokat, fasorokat egybeszántották, ami több okból is katasztrofális következményekkel járt. Egyrészt a vadállatoknak óriási nyílt területeken nincs óvó- és élőhelyük, a sorozatos mélyszántás és a vegyszeres kezelés következtében a föld kiszáradása pedig csak még intenzívebbé vált, így nem ritka, hogy már március-áprilisban porzik a föld a Vajdaságban (is). Jelen sorok szerzője a Kie- A földdel való közvetlen kapcsolat az egyik legerősebb kötelék ember és természet között, ennek folytonossága egészen a legutóbbi ezredfordulóig fennállt. Az 1990es években súlyos gazdasági-politikai krízisek rázták meg a régiót és alakították át alapjaiban a korábbi társadalmi-gazdasági rendszert, így többek között a – mai szemmel már – harmonikusnak tekinthető (kis)családi gazdaságokat is. Egy család megélhetését biztosító földmennyiség megművelése, valamint az ehhez kapcsolódó állatállomány korábban ugyanis kellemes és biztonságos életet nyújtott a Vajdaságban élőknek. Egy jól működő családi gazdaság a föld-termés-állat hármas egyensúlyán alapszik, ami egy olajozottan működő kis ökoszisztémához hasonlítható. A gazdák – és közvetve a családtagok Az öntözőberendezéshez teljesen átvágott Tisza menti löszplató, a benne jól látható régészeti jelenségekkel (fotó: Szilágyi Kata) EHatártalan Régészet - Archeológiai magazin Az ember kora a Tisza vajdasági szakasza mentén 7 li Egyetem kutatójaként évek óta visszajár egy régészeti projekt keretében a térségbe, és megdöbbentő számára is megtapasztalni a táj gyors homogenizálódását (egyneművé válását) Törökbecsétől (Novi Bečej) egészen Opáváig (Opovo). Manapság a kisparcellák, dűlőutak hiányában szinte már csak GPS-szel tudjuk megkeresni a lelőhelyeket, mert semmilyen tájékozódási pontunk nem maradt. Folyó és ember A Vajdaság vízrendszerét alapvetően három nagy folyam (Duna, Tisza, Száva) és húsz kisebb folyó alkotja, ehhez több száz kilométernyi csatornahálózat kapcsolódik, ez utóbbiak elsődlegesen árvízvédelmi és öntözési feladatok céljából, noha ezek jelentős része sajnos ma már nem használható. A klímaváltozás következtében az egyre melegebb, szárazabb és hosszabb nyári időszak pedig nagy kihívás elé állítja a gazdálkodókat. Ahol lehet, ott közvetlenül a folyókból vezetik el a vizet az öntözőberendezésekhez, ami örökségvédelmi szempontból igencsak aggályos, hiszen gyakorta régészeti jelenségeket (így házakat, árkokat, sírokat) vágnak át a lefektetett csövekkel. A nagy méretű öntözőberendezéseket pedig csak meglehetősen egyenes talajon lehet mozgatni, így nem csupán a bokrosokat vágják ki, de a térszínt is egy szintre töltik fel, sajnos gyakran építési törmelékkel. Ez is nagyon káros a régészeti kutatások szempontjából, ugyanis kimondottan az újkőkori, valamint a réz- és bronzkori kutatások során előszeretettel használják az úgynevezett magnetométeres felmérést, ami egy roncsolásmentes műszeres vizsgálat [lásd a jelen számban Kühl –Wilkes cikkét]. Ezzel a módszerrel egyébként például a leégett házakat, valamint a nagyobb és mélyebb jelenségeket, így például az árkokat lehet ásatás nélkül kimutatni. A felszínre EHatártalan Régészet - Archeológiai magazin A geomágneses térképen látható sűrű, rendezetlen fekete foltok a tégla- és cseréptörmelék-darabokat jelzik az építési törmelékkel feltöltött földterületen (piros szaggatott vonallal jelzett rész) (fotó: Christian-Albrechts-Universität zu Kiel©2023) Őskori nagy méretű halcsontok a Vajdaság területéről 1) harcsa; 2) csuka alsó állkapcsa; 3) viza (Vajdasági Múzeum, Újvidék©2023, fotó: Maszlikovic Márko) 1 2 3 Az ember kora a Tisza vajdasági szakasza mentén 8 és háztartási hulladékok vizsgálatára összpontosít, így a kidobott tárgyak („szemét”) és hulladékok nagy értéket képviselnek az egykori élet rekonstruálása szempontjából. A délkelet-európai őskort általában kő-, réz- és bronz-, valamint vaskorra tagoljuk, az adott időszakban újonnan elterjedt és egyben legjellegzetesebbé váló nyersanyagok alapján, így az egykori szemétből előkerült tárgyak anyag- és készítéstechnológiája is kronológiai fogódzókat nyújthat a régészek számára. A korszakolási különbségekre ugyanakkor egy érdekes példát jelent, hogy a Magyarországgal szomszédos Szlovákia és Ausztria területének régészeti korszakai között önálló rézkort nem A cianidszennyezés okozta környezeti katasztrófa a Tiszán különítenek el, habár a területük egy része kétségtelenül (a fotó forrása: www.turistamagazin.hu) a Kárpát-medence geográfiai egységéhez tartozik. Ez az ősrégészeti példa is jól szemlélteti, hogy a korszakok elnekiszórt építési törmelékben lévő tégla- és tetőcserépdavezése, elkülönítése és annak következetes alkalmarabok ugyanakkor zavarják a műszert, ami nem tud zása egy földrajzi egységen belül – vagy akár egy különbséget tenni az eltérő korszakok között, Martudományág kutatói közösségében – sem amivel akár el is lehetetlenül e régészeti zio Galeteljesen egyértelmű. vizsgálati módszer. otto, a 15. században élt humanista tudós Egyébként valójában szeA folyók és az emberi köegyik Tiszáról írt feljegyzésében úgy métnek tekinthetünk minden zösségek szoros kapcsolatát foglamaz, hogy „a hal oly bőségben van, hogy olyan tárgyat és anyagot, amit mutatják a régészeti ásatásoa vízek egy harmadrészét teszi ki, s hogy a nem lehetett – vagy nem akartak kon előkerült őskori állatcsonthalász sohasem húzta ki üresen a hálóját, – újrahasznosítani, s így az végleg maradványok is, amelyek között mindig nagy préda volt benne”. Ezt köfeleslegessé vált. Jelenünkben a nagy számban kerülnek elő több vetően egy 17. századi utazó, Edward szemétnek tekintett tárgyak/anyacentiméter nagyságú halcsigolyák , Browne így írt a Tisza-vidék halbőgok a háztartások, intézmények, ipari amelyek nagy méretű és bőséges haségéről: „a lakosok azt mondják, a Tiszában csak hal és víz van.” létesítmények körforgásából kerülnek lállományt jeleznek, de a csontszigoki, és vagy lakott területen kívül helyenyok és horgok is a halászat egyértelmű zik el, vagy egyenesen megsemmisítik bizonyítékai. A vadászott és a háziállatok ezeket. A hulladék ezzel szemben még rendelkezik azzal fogyasztása mellett a halak összetett és egészséges tápa lehetőséggel, hogy valamilyen módon újra felhasznállálkozást biztosítottak az ott élőknek. hatóvá tehető, ezért még mindig értékesnek minősül. Az antropocén kitörölhetetlen lenyomataként említhet- jük meg a 2000 januárjában történt Kárpát-medencei cianidszennyezést, melynek következtében közel 1300 tonna hal pusztult el, és hatását még a Duna bulgáriai szakaszán is ki lehetett mutatni. A környezeti katasztrófa megmutatta, hogy a folyók mennyire szerteágazóan kapcsolnak össze messzi területeket, az élővilág pusztulása pedig az emberi életekre is milyen sorsdöntő hatással van. Újkőkori település rétegsora Novo Milosevo mellett, amiben csak kerámia, kő- és csonteszközök jelzik az egykori emberi jelenlétet (fotó: Szilágyi Kata) Szemét és ember A Vajdaságot is érintő modern régészeti kutatások egyik meghatározó iránya a településeken hátrahagyott maradványok EHatártalan Régészet - Archeológiai magazin Az ember kora a Tisza vajdasági szakasza mentén Többszörösen újraélezett csiszolt kőbalta töredéke (fotó: Melissa Villumsen) tották, újraélezték vagy átalakították egy-egy új eszközzé, így növelve azok használati élettartamát). Az antropocén korszak utolsó száz évének legmeghatározóbb nyersanyagává a műanyag vált, aminek feldolgozására azonban jelenleg nincs sem elegendő kapacitás, sem technológia. A Tisza erre manapság folyamatosan szállítja a bizonyítékokat. Az ember korának leginkább szemmel látható bizonyítékai a PET-palackok, amik a mindennapokban, de a folyók áradásakor kimondottan nagy számban lepik el a vízfelszínt. Délkelet-Európa vízrendszerében a Tiszán keresztül a Dunán át ezek eljutnak egészen a Fekete-tengerig. Az így felhalmozott szemét pedig folyamatosan pusztítja a vízi és a vízparti élővilágot. A műanyag flakonok intő üzenete, hogy nem lényeges, melyik országban állították azokat elő, a környezetszennyezés, az antropocén szemetünk közös ügyünk. A folyók tehát politikai határoktól függetlenül kap- csolják össze az emberi közösségeket és az élő természeNyilván sokak fülében cseng ismerősen a mondat, tet (beleértve a növényeket és állatokat egyaránt). hogy régen a tanyán, a ház körül nem volt szemét, Ahogyan a súlyos cianidszennyezés után az ott mindennek megvolt a maga helye. A kijeAz élővilág végül csak újraéledt a Tisza menlentés valójában az első ipari forradalomig elmúlt tén, bizonyítékként szolgálhat mindés a nagymértékű urbanizációig volt évtizedekben a annyiunk számára, hogy még a érvényesnek tekinthető. Amenynemzetközi kutatás angol legkedvezőtlenebb folyamatok nyiben az őskori települések nyelven is igyekezett olyan elneveis visszafordíthatók. Rajtunk zést találni, amely hűen leírja az ember korát, vastag rétegsorait szemléljük azaz az antropocént. Néhány példa a felmúlik tehát, hogy jelen korunktüzetesebben, ott is azt tamerült változatok közül: technocene, ecoról milyen környezeti és persze pasztalhatjuk, hogy a használati nocene, anthrobcene, misanthropocene, régészeti nyomot hagyunk hátra tárgyak (a kerámiaedények, kő-, manthropocene vagy capitalocene. az utókornak. csont-, agancs- vagy akár fémeszközök túlnyomó többségét megjaví- Ezek mindegyike az emberhez és annak gazdasági, technikai tevékenységéhez kapcsolódik. CCC Felhalmozódott hulladék a Tiszán (fotó: Ljasuk Dmitry) Bakonyi radiolaritból készült szilánkkaparó erősen kopott munkaélekkel az újkőkori Borjas településéről (fotó: Vajdasági Múzeum, Újvidék©2023) EHatártalan Régészet - Archeológiai magazin 9