Ugrás a tartalomhoz

Ókori Mediterráneum

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Égeikum

[szerkesztés]

Az első jelentős kultúra Krétán alakult ki, a Minoszi kultúra. Ez közel 500 évig tartott, amely hatalmas épületekben és még pompásabb palotákban teljesedett ki. A városok központi szereppel bírtak, melyek révén a falvak, birtokok is részesedtek a kereskedelmi kapcsolatokból. A krétai kereskedelem igen élénk volt, amely kapcsolatot tartott fenn az egész vidékkel, a szárazföldekkel, Egyiptommal, Anatóliával. A kultúra legszebb emléke maga a minoszi palota lett. Minosz hirtelen tűnt el, tűzvész pusztította el. Hogy természeti katasztrófa vagy ellenség, erről ma még vita folyik. Annyi biztos, hogy a kultúra lehanyatlott és megjelent a másik nagy Görög kultúra, a mükénéi civilizáció. Ez az erős katonai hatalom bevonult Krétára. Talán ekkor már romokban hevert a kultúra, mindenesetre elfoglalta a minoszi vívmányokat és magáévá tette azokat. Leginkább a központosított irányítási rendszereket és létrehozta a maga központosított hatalmi bázisát. De a mükénéi civilizáció sem élt sokáig Krétán, 150 év múlva a főváros elpusztult. Ez után azonban a kultúra tovább virágzott a görög szárazföldön. Ekkor alakultak ki a Görög városállamok előhírnökei. Hatalmas védőgátakat, falakat emeltek. Aztán valószínűleg ismét természeti katasztrófa miatt ezek a városok is hanyatlani kezdtek. Régészeti kutatások azt bizonyították, hogy több várost földrengés pusztított el.

Mintegy 400 év telt el a mükénéi civilizáció óta, amikor a görög kultúra új erőre kapott. Növekedett a lakosság, megindult a gyarmatosítás a nyugati területek felé. Szinte egyszerre a Föniciaiakkal, akik a déli területek felett tartottak ellenőrzést, míg a görög hajók az északi területeken váltak mindennapos látvánnyá. Eljutottak Itália, Hispánia, Dél-Franciaország, a Fekete-tenger partvidékére. Mindenhol városokat, kereskedelmi központokat hoztak létre. Kialakultak a városállamok rendszerei. Aztán elindultak a háborúk. Perzsia többször próbálta elfoglalni ill. megdönteni ezeket a területeket, de mindhiába. A harcokban kitűnnek a híres harcosok legendái, az athéni társadalom ideái. E kor másik meghatározó hatalma a katonai Spárta volt. Mai szemmel kegyetlen civilizációt hoztak létre, amelyben a gyengének el kellett pusztulni, csak erős maradhatott meg. Még saját csecsemőiket is megölték, ha a társadalomra erőtlennek találták. Aztán letűnt ez a kor is. Végül megjelent Nagy Sándor, aki Macedónia királya lett. Apját, II. Philipposzt meggyilkolták, ekkor mindössze 19 éves volt. 21 évesen pedig már sikeres hadjáratokat vezetett a perzsák ellen. Meghódította Anatoliát, majd Egyiptomot. Itt alapította meg az első várost, Alexandriát, amelyet magáról nevezett el. Később számos várost alapított, amelyek az ő nevét viselték. Kis idő múlva kelet felé fordult, ahol döntő csatában legyőzte a perzsa királyt és bekebelezte egész Perzsiát. Ezután hadjáratokat indított kelet felé, amelyek révén eljutott egészen Indiáig. Halála után a birodalma négy részre szakadt. Egyik birodalom sem maradt fenn sokáig.

Közép-Anatolia területein fejlődött ki ez a nagy birodalom, amely erős katonai állammá lett. A városállam Kr. e. 1600 körül jött létre, amikor erejét kihasználva fontos kereskedelmi központokat vett birtokba. Bár eleinte sok baj volt a birodalom belső vezetésében, a kudarcokon túljutva 1300 körül újabb hadjáratokat indítva újabb területeket szereztek Anatoliában és Észak-Sziriában.

  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy