A dzsarámarana (szanszkrit és páli - "dzsará" - öregkor és "marana" - halál) a buddhizmusban minden lény életének újjászületés előtti szükségszerű vége a lét forgatagában (szamszára).

A dzsarámarana a buddhista tanításokban a következő értelmezésekben szerepel:

A négy nemes igazságban

szerkesztés

A négy nemes igazság tanításokban a dzsáti a dukkha (szenvedés) egyik aspektusa. Például a A tan kerekének elindítása szutta (SN 56):[[#cite_note-FOOTNOTEA_négy_nemes_igazság_angol_nyelvű_fordítása_[http://www.accesstoinsight.org/ptf/dhamma/sacca/index.html_A_négy_nemes_igazság].'"`UNIQ--ref-00000004-QINU`"'_Magyar_nyelvű_fordítások_itt:_[http://a-buddha-ujja.hu/Pitaka/Samyutta_A_tan_kerekének_elindítása].-2|[1]]]

„Ím, szerzetesek, az arija igazság a szenvedésről. Szenvedésteli a születés (dzsáti) is, az öregség is, a betegség is és a halál is. Szenvedésteli a kellemetlennel együtt lenni és a kedvest nélkülözni. Szenvedésteli az is, ha a kívánság nem teljesül. Röviden, szenvedésteli a sajátítás öt törzsöke.”

(fordította: Páli fordítócsoport)

Ajahn Sucitto magyarázata a születéssel járó szenvedéseket (dukkha) buddhista nézőpontból:[2]

Hogyan nehéz a születés, illetve hogyan tartalmazza a szenvedést? Nos, a szülés fizikai fájdalommal jár és a születés maga egy bizonytalan birodalomban való megjelenés. A csecsemők észrevehetően szenvednek: a világrajövetel kétségbeejtő és rémisztő élmény lehet. A lények többsége számára, beleértve a ma élő embereket a földön, a garantált tápláltság végét jelenti és a túlélésért folytatott küszködés kezdetét. Még azon kiváltságos emberek számára is, akik gazdag társadalmakban élnek, a születéssel egy olyan élet kezdődik, amelyben a fizikális kényelmetlenség garantált, a komfort, a tulajdon és az egészség fenntartásának és védelmezésének igényével együtt. Mindegyik esetben a születés egyértelmű rövid- vagy hosszútávú következménye a halál és az elkerülhetetlen leromlás. Ezért a születéssel járó bármely öröm mögött ott van a szenvedés vagy stressz, amely előbb-utóbb meg fog történni. A születés úgy is tekinthető, mint “a nem teljesült”, amely teljesülésre vágyik. A születés tehát a szükségletek fellépésének a kezdete.

A függő keletkezés tizenkét tagú láncolatában

szerkesztés
  A 12 nidána:  
Tévelygés
Késztetések
Tudatosság
Név és forma
Hat érzékszerv
Kapcsolódás
Érzés
Sóvárgás
Ragaszkodás
Létesülés
Születés
Öregkor / halál
 

A dzsáti a tizenegyedik, azaz az utolsó előtti a függő keletkezés tizenkét-tagú oksági láncolatában. Az alapja a létesülés (bhava), valamint az öregkor és a halál (dzsarámarana) függvényét képezi. Tehát, amint valaki megszületik, elkerülhetetlenül meg fog öregedni és végül meg fog halni.

A születés formái

szerkesztés

A hagyományos buddhista elgondolás szerint a születésnek négy formája létezik:[3][4]

  • születés tojásból (szanszkrit: andadzsa; páli: aṇḍadzsa; kínai: 卵生; tibeti: szgongszkjesz) — mint a madarak, halak vagy hüllők;
  • születés méhből (szanszkrit: dzsarajudzsa; páli: dzsalábudzsa; kínai: 胎生; tibeti: mnal-szkjesz) — mint az emlősök többsége és egyes világi dévák;
  • születés nedvességből (szanszkrit: szamsvedadzsa; páli: szaṃsedadzsa; kínai: 濕生; tibeti: drod-skjesz) — valószínűleg azokra az állatokra vonatkozik, amelyek tojásai mikroszkópikus méretűek, mint például a kukac, amely a rothadó húsban jelenik meg;
  • születés átalakulással (szanszkrit: upapaduka; páli: opapatika; kínai: 化生; tibeti: rzus-szkjesz) — csodás keletkezések, mint a dévák többsége.

A buddhista példázatokban

szerkesztés

A dzsáti a szenvedés (dukkha) egy aspektusaként jelenik meg Buddha legelső példázatában, a A Dharma kerekének forgásba hozása című szuttában:

„És ez a szenvedés nemes igazsága, szerzetesek: a születés (dzsáti) is szenvedés, az öregség is szenvedés, a betegség is szenvedés, a halál is szenvedés, kötve lenni ahhoz, akit nem szeretünk, az is szenvedés, elveszíteni azt, akit szeretünk, az is szenvedés, ha a kívánság nem teljesül, az is szenvedés; röviden: minden (az öt aggregátum), ami a léthez köt, szenvedés.[5]

Máshol a páli kánonban Buddha bővebben kifejti (például SN 12.2 - SN 12.2 Paṭicca-samuppāda-vibhaṅga Sutta - A Függő Keletkezés elemzése), hogy "És mi is hát a születés? Az ilyen vagy olyan csoportba tartozó különféle lények születését, világra jöttét, leszármazását, létrejöttét, felbukkanását, a halmazok összeállását, és az érzékszervi képességek megszerzését hívjuk születésnek."[6]

  1. [[#cite_ref-FOOTNOTEA_négy_nemes_igazság_angol_nyelvű_fordítása_[http://www.accesstoinsight.org/ptf/dhamma/sacca/index.html_A_négy_nemes_igazság].'"`UNIQ--ref-00000004-QINU`"'_Magyar_nyelvű_fordítások_itt:_[http://a-buddha-ujja.hu/Pitaka/Samyutta_A_tan_kerekének_elindítása]._2-0|↑]] [[#CITEREFA négy nemes igazság angol nyelvű fordítása A négy nemes igazság.[web 1] Magyar nyelvű fordítások itt: A tan kerekének elindítása.|A négy nemes igazság angol nyelvű fordítása A négy nemes igazság.[web 1] Magyar nyelvű fordítások itt: A tan kerekének elindítása.]].
  2. Ajahn Sucitto 2010, 37. o.
  3. 佛學問答第三輯
  4. Bot Thubten Tenzin Karma és újjászületés
  5. www.a-buddha-ujja.hu - SN 56.11 Dhammacakkappavattana Sutta - 1. A Tan kerekének elindítása, fordította: Vekerdi József - olvasva: 2015.02.10.
  6. Lásd például: SN 12.2 (Thánisszaró, 1997) és DN 22 (Thánisszaró, 2000).

Külső hivatkozások

szerkesztés
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy