Észak-Magyarország
Észak-Magyarország a nyolc magyarországi statisztikai régió egyike; az ország északkeleti részében helyezkedik el. Régióként Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád vármegyéket foglalja magába, de a köznyelvben gyakran Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye egyes részeit is ideértik. A régió központja Miskolc.
| Észak-Magyarország | |
 | |
| Központ | Miskolc |
| Vármegyék | Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1 126 360 fő (2019. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 83,88 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 13 428,84 km² |
| Legmagasabb pont | Kékes, 1014 m |
Közigazgatás
szerkesztésÉszak-Magyarország járásai
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
- Cigándi járás
- Edelényi járás
- Encsi járás
- Gönci járás
- Kazincbarcikai járás
- Mezőcsáti járás
- Mezőkövesdi járás
- Miskolci járás
- Ózdi járás
- Putnoki járás
- Sárospataki járás
- Sátoraljaújhelyi járás
- Szerencsi járás
- Szikszói járás
- Tiszaújvárosi járás
- Tokaji járás
Heves vármegye
- Bélapátfalvai járás
- Egri járás
- Füzesabonyi járás
- Gyöngyösi járás
- Hatvani járás
- Hevesi járás
- Pétervásárai járás
Nógrád vármegye
Legnépesebb települések
szerkesztés
|
Demográfia
szerkesztés- Lakosság: 1 209 142 fő (2010)
- 0–14 éves korig terjedő lakosság: 16%
- 15–64 éves korig terjedő lakosság: 67%
- 65 év fölötti lakosság: 17%
A KSH adatai alapján.
Turizmus
szerkesztés
Észak-Magyarország területének legnagyobb része megegyezik az Észak-Magyarország turisztikai régióval, kivéve két kisebb területet: a Börzsöny hegység Nógrád vármegyére eső vidéke (Nógrád és Diósjenő környéke) a Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régióhoz tartozik, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye legdélibb területei pedig a Tisza-tó turisztikai régió részét képezik.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
A megye fő turisztikai vonzerejét többek között a látványos természeti értékek (különösen Miskolc-Lillafüred és a híres aggteleki cseppkőbarlang), a nemesi kastélyok, valamint a romantikus középkori várak és várromok jelentik (boldogkői vár, diósgyőri vár, füzéri vár, sárospataki vár, szerencsi vár). A megye legtöbb múzeuma Miskolcon található. Az Aggteleki Nemzeti Park és a Tokaji Történelmi Borvidék a világörökség listáján is szerepelnek. Érdekes látnivaló a honfoglalás kori régészeti park Kisrozvágyon. A vármegye nevezetességei a tokaji aszú, a gönci barackpálinka és a matyó hímzés.
Lásd még:
Heves vármegye
Eger városát Magyarország legszebb barokk városai között tartják számon, ahová a műemlékek mellett kiváló borai és gyógyvizei is sok turistát vonzanak. A Tisza-tó partja népszerű üdülőövezet, a Mátra és a Bükk turistaútjai pedig a vadregényes hegyi túrák kedvelőinek jelentenek különleges élményt.
Lásd még: Heves vármegye turisztikai látnivalóinak listája
Nógrád vármegye
Nógrád vármegye fő turisztikai vonzerejét a megkapó természeti környezet, a palóc néphagyományok és a számos műemlék és kulturális emlék jelenti. Ezek közül kiemelkedik a pásztói műemléki városközpont, a szécsényi várnegyed és a hollókői ófalu, amely a világörökség része.
Néhány adat
szerkesztés- Az egy főre jutó GDP, vásárlóerő-egységben (PPS) kifejezve
2000 : 6 774 $ 
2001 : 7 519 $ 845 $
2002 : 8 028 $ 509 $
2003 : 8 426 $ 398 $
2004 : 9 064 $ 638 $
2005 : 9 321 $ 257 $
2006 : 9 572 $ 251 $
2007 : 9 981 $ 409 $
- Teljes termékenységi arányszám, egy nőre
2000 : 1,54
2001 : 1,47 
2002 : 1,45
2003 : 1,41
2004 : 1,42
2005 : 1,44
2006 : 1,49
2007 : 1,45
2008 : 1,49
2009 : 1,47
- Munkanélküliségi ráta,%
2000 : 10,1%
2001 : 8,5%
2002 : 8,8
2003 : 9,7%
2004 : 9,7% 
2005 : 10,6%
2006 : 11,0%
2007 : 12,3%
2008 : 13,4%
2009 : 15,3%
- Születéskor várható átlagos élettartam, év
2000: 66,20 év
2001: 66,73 év
2002: 66,68 év
2003: 66,68 év
2004: 66,97 év
2005: 66,84 év
2006: 67,37 év
2007: 67,54 év
2008: 67,90 év
2009: 68,37 év
Nők:
2000 : 75,25 év
2001 : 76,26 év
2002 : 76,00 év
2003 : 75,84 év
2004 : 75,80 év
2005 : 75,93 év
2006 : 76,39 év
2007 : 76,43 év
2008 : 77,05 év
2009 : 76,70 év
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Központi Statisztikai Hivatal
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
Források
szerkesztés- http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/thm/tablak.html[halott link]
- Schloss Graf Andrassy das "Lieblings"schloss Sissis