BRICS
A BRICS betűszó számos jelentős állam szövetségét takarja. 2009-ben alapította (BRIC néven) Brazília, Oroszország, India és Kína. 2010-ben a Dél-afrikai Köztársaság csatlakozott,[1] 2024 elején pedig Egyiptommal, Etiópiával, Iránnal és az Egyesült Arab Emírségekkel bővült ki, amely csoportot ma már BRICS pluszként (BRICS +) emlegetik.[2]
BRICS | |
A betűszó a tagországok zászlajaival | |
A BRICS országok vezetői 2023-ban: Lula da Silva, Hszi Csin-ping, Cyril Ramaphosa, Narendra Modi és Szergej Lavrov (Vlagyimir Putyin-t képviselve) | |
sötétkékkel a tagok 2024 nyarán, világoskékkel a belépni akaró és érdeklődő országok | |
Alapítva | 2009. június 16. |
A Wikimédia Commons tartalmaz BRICS témájú médiaállományokat. |
A BRICS betűszó a négy alapító ország és Dél-Afrika angol nevének kezdőbetűiből áll össze: Brasil, Russia, India, China és Republic of South Africa.) Az eredeti „BRIC” rövidítést 2001-ben a Goldman Sachs közgazdásza, Jim O'Neill alkotta meg, hogy leírja azokat a gyorsan növekvő gazdaságokat, amelyek előrejelzése szerint 2050-re együttesen uralni fogják majd a világgazdaságot.
A BRICS-et eredetileg az egymás országába való befektetések megkönnyítésére hozták létre, azonban a 2010-es években egyre inkább összetartó geopolitikai tömbbé formálódtak. Kormányaik évente hivatalos csúcstalálkozót tartanak, és részben összehangolják a politikájukat. A BRICS országok közötti kapcsolatok alapelvei a be nem avatkozás, az egyenlőség és a kölcsönös előnyökön fekszenek.
A BRICS országokat a vezető fejlett gazdaságok a G7 blokkjának a geopolitikai riválisának tekintik. 2014-ben eredetileg a Világbank ellensúlyozására megalapították az Új Fejlesztési Bankot, aminek a székhelye Sanghajban van. 2016-ban a két bank együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá, és bejelentették, hogy elsősorban a fejlődő országok infrastruktúrájának a fejlesztésére összpontosítanak.[3]
Történelme
szerkesztésAz eredetileg négy BRIC-ország (Brazília, Oroszország, India és Kína) külügyminiszterei 2006 szeptemberében találkoztak New Yorkban, melyet további magas szintű találkozók sorozata követett.
A BRIC-országok első csúcstalálkozóját 2009 júniusában tartották az oroszországi Jekatyerinburgban, melyen mind a négy országot azok első számú vezetői képviselték. A csúcstalálkozó fókuszában a globális gazdasági helyzet javításának eszközei, a pénzügyi intézményrendszer reformja, továbbá a négy ország még hatékonyabb jövőbeni együttműködésének kérdései álltak. A BRIC-országok bejelentették egy új globális tartalék deviza létrehozásának szükségességét. A jekatyerinburgit követően minden évben egy csúcstalálkozót rendeztek, melyeknek mindig más tagország adott helyszínt.
A Dél-afrikai Köztársaság felvételének folyamata 2009 augusztusában kezdődött. Az ország 2010. december 24-én vált a társulás tagjává. Az országcsoport nevét BRICS-re változtatták.
2022-ben a pekingi csúcstalálkozón megegyeztek, hogy bővítik a csoportot. A 2023-as augusztusi johannesburgi csúcstalálkozón Cyril Ramaphosa bejelentette, hogy meghívják Argentínát, Egyesült Arab Emírségeket, Egyiptomot, Etiópiát, Iránt és Szaúd-Arábiát a blokkhoz való csatlakozásra. Az országok Argentína kivételével elfogadták a meghívást, 2024. január 1-jén lettek hivatalosan is teljes jogú tagjai a csoportnak.[4]
A BRICS országai 2022-ben a világ népességének a 39,9%-át, míg a világgazdaságának a 25,8%-át foglalták magukba. Mind az öt állam tagja a G20-nak. Összehasonlításképpen a G7-ek országai a világ népességének a 9,5%-át, míg a világgazdaságának a 43,5%-át foglalták magukba. 2024. január 1-jétől, ha mind a 6 meghívott ország csatlakozni fog végül a csoporthoz, akkor a csoport súlya még tovább nő. Előre láthatólag 2024-ben a világ népességének 44,7%-át, míg a világgazdaságának 28,9%-át foglalják majd magukba.[5][6]
2024. január 1-jétől tagsággal rendelkeznek a következő országok:
- Irán
- Egyiptom
- Etiópia
- Egyesült Arab Emírségek[7]
Tevékenysége
szerkesztés2011-ben megalakították a BRICS Fórumot, egy független nemzetközi szervezetet a BRICS-tagok közötti kereskedelmi, politikai és kulturális együttműködés bátorítására.[8]
2012 júniusában a BRICS-országok 75 milliárd USD összegű alap létrehozását vállalták a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hitelezési erejének növelésére - feltéve, hogy az IMF megszavaz bizonyos reformokat. 2013 márciusában, az 5. BRICS csúcstalálkozó során Durban-ban (Dél-afrikai Köztársaság) a tagok megegyeztek egy globális pénzügyi szervezet létrehozásában, mely vállaltan a nyugati dominanciájú IMF és Világbank vetélytársa lenne.[9] A Világbank és az IMF nyugati dominanciájára jellemző, hogy a világ jelenleg második legerősebb gazdaságával bíró Kína kevesebb szavazattal rendelkezik, mint a Benelux államok. Amerika és Európa ezidáig nem sietett az aránytalanság orvoslására.[10] A BRICS által létrehozni tervezett új fejlesztési bank körüli megállapodásokat 2014-re szerették volna lezárni.[11] Azonban a tehermegosztás és a bank székhelye körül kialakult viták késleltették a megegyezést.
2014 márciusában a BRICS-országok külügyminisztereinek találkozóját követően kiadott kommünikében a miniszterek "aggodalmuknak adnak hangot a 2014. novemberre tervezett G20-as találkozó kapcsán a médiában megjelent kijelentések miatt. A G20 vezetése minden tagállam feladata. Egyetlen tagállam sem határozhatja meg egyoldalúan a találkozó természetét és jellegét." A 2014-es krími válságot övező feszültségre utalva a miniszterek megjegyezték: "Az ellenséges nyelvezet, szankciók és ellenszankciók eszkalálódása nem járul hozzá a nemzetközi joggal és az ENSZ Alapokmányával összhangban lévő, fenntartható és békés megoldáshoz."[12] Mindez válasz volt Julie Bishop ausztrál külügyminiszter korábbi kijelentésére, miszerint talán meg kellene tiltani Putyin részvételét az ausztráliai Brisbane-ben, 2014. novemberben esedékes G20-as csúcstalálkozón.[13]
2014. július 15-én, a BRICS 6. csúcstalálkozóján a brazíliai Fortalezában aláírták a dokumentumot a New Development Bank (NDB) nevű fejlesztési bank létrehozásáról. Az NDB székhelye Sanghaj lesz, elnökségét pedig az alapító tagok rotációs rendszerben töltik majd be. Elsőként India delegáltja veszi át a bank irányítását, majd sorrendben Brazília, Oroszország, Dél-Afrika és Kína képviselője követi. A tagországok 10-10 milliárd dollárral járulnak hozzá a bank alaptőkéjéhez, majd az így összejött 50 milliárd dollárt később 100 milliárd dollárra emelik. A bank a BRICS országokban és az általuk képviselt fejlődő régiókban finanszíroz majd fejlesztési projekteket.[14][15][16]
Csúcstalálkozók
szerkesztésIdőpont | Házigazda ország | Helyszín | |
---|---|---|---|
1. (BRIC) | 2009. június 16. | Oroszország | Jekatyerinburg |
2. (BRIC) | 2010. április 15. | Brazília | Brazíliaváros |
3. | 2011. április 14. | Kína | Sanya (Hajnan) |
4. | 2012. március 29. | India | Új-Delhi |
5. | 2013. március 26-27. | Dél-afrikai Köztársaság | Durban |
6. | 2014. július 14-16. | Brazília | Fortaleza |
7. | 2015. július 9-10. | Oroszország | Ufa |
8. | 2016. október 15-16. | India | Benaulim |
9. | 2017. szeptember 3-5. | Kína | Xiamen |
10. | 2018. július 25-27. | Dél-afrikai Köztársaság | Johannesburg |
11. | 2019. november 13-14. | Brazília | Brasília |
12. | 2020. július 21-23. (COVID-19 világjárvány miatt elhalasztva) 2020. november 17. | Oroszország | Szentpétervár |
13. | 2021. szeptember 9. | India | Új-Delhi |
14. | 2022. június 23. | Kína | Peking |
15. | 2023. augusztus 22-24. | Dél-afrikai Köztársaság | Johannesburg |
16. | 2024. október 22-24. | Oroszország | Kazany |
További érdeklődő országok
szerkesztésIndonézia és Törökország a BRICS tagjelöltjei. Rajtuk kívül már Nigéria, Algéria, Szaúd-Arábia és számos más ország is jelezte, hogy szívesen csatlakozna a gazdasági társuláshoz.[17][18][19] Több mint 40 ország mutatott érdeklődést a csatlakozás iránt, közülük 22 hivatalosan is bejelentette ezt a szándékát 2023. augusztusáig.[7] 2024 augusztusában Azerbajdzsán is benyújtotta hivatalosan a tagsági kérelmet.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ China, Brazil, India and Russia are all deemed to be growth-leading countries by the BBVA: BBVA EAGLEs Annual Report (PPT) Archiválva 2013. május 10-i dátummal a Wayback Machine-ben. BBVA Research. 2012. Hozzáférés ideje: 16 April 2012.
- ↑ BRICS expansion (amerikai angol nyelven). www.kas.de, 2023. november 16. (Hozzáférés: 2024. január 22.)
- ↑ https://web.archive.org/web/20120402171026/http://atimes.com/atimes/Global_Economy/ND03Dj01.html
- ↑ https://www.independent.co.uk/news/world/africa/brics-2023-summit-new-members-saudi-uae-iran-b2398553.html
- ↑ https://www.imf.org/en/Publications/WEO/weo-database/2023/April/weo-report
- ↑ https://population.un.org/wpp/
- ↑ a b 24.hu: Hat új taggal bővülhetnek a BRICS-államok
- ↑ BRICS Forum website Archiválva 2015. július 17-i dátummal a Wayback Machine-ben. Hozzáférés ideje: 29 November 2012.
- ↑ Brics eye infrastructure funding through new development bank. The Guardian, 2013. március 28. (Hozzáférés: 2013. március 29.)
- ↑ http://www.economist.com/news/finance-and-economics/21607851-setting-up-rivals-imf-and-world-bank-easier-running-them-acronym
- ↑ India sees BRICS development bank agreed by 2014 summit. Reuters, 2013. április 19. [2013. április 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)
- ↑ "Chairperson's Statement on the BRICS Foreign Ministers Meeting held on 24 March 2014 in The Hague, Netherlands" 24 Mar 2014
- ↑ "BRICS at Hague slam attempts to isolate Putin" 24 Mar 2014
- ↑ Valutaalapot és fejlesztési bankot alapított a BRICS-közösség Archiválva 2014. augusztus 8-i dátummal a Wayback Machine-ben, Hiradó.hu, 2014. július 16.
- ↑ Célegyenesben a BRICS államok fejlesztési bankja Archiválva 2014. július 18-i dátummal a Wayback Machine-ben, Magyar Nemzet, 2014. július 16.
- ↑ Fejlesztési bankot alapítanak a BRICS-országok, Index, 2014. július 10.
- ↑ Alternatív IMF-et terveznek a BRICS-tagok? Archiválva 2014. augusztus 15-i dátummal a Wayback Machine-ben, Afromarket.hu, 2014. július 15.
- ↑ Orosz Hírek: Hoppá! Törökország, Szaúd-Arábia és Egyiptom is csatlakozik a BRICS-országokhoz 2022. július 14.
- ↑ Euronews: Algéria a BRICS-országcsoport tagja szeretne lenni
Fordítás
szerkesztésEz a szócikk részben vagy egészben a BRICS című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.