Ereky István

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. július 5. 4 változtatás vár ellenőrzésre.

Ereky István (Esztergom, 1876. december 26.Budapest,1943. május 21.) egyetemi tanár, jogtudós, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1921, rendes: 1934). Somogy vármegyei Lipótfán, családi sírboltba temették.

Ereky István
Arcképe a SZTE EK gyűjteményéből.
Arcképe a SZTE EK gyűjteményéből.
Született1876. december 26.
Esztergom, Magyarország
Elhunyt1943. május 21. (66 évesen)
Budapest, Magyarország, Lipótfán temették el.
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásajogász, egyetemi tanár, MTA tag
KitüntetéseiLásd a Kitüntetések szakaszban
A Wikimédia Commons tartalmaz Ereky István témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kutatási területe: A helyhatósági önkormányzat. A közigazgatási jog kútfőinek, rendszerének és tárgykörének kérdései. Jogtörténet, jogszociológia.

Életpályája

szerkesztés

Ereky István Wittmann István fiaként Esztergomban született 1876. december 26-án. A Wittmann nevet a család 1893-ban változtatta Erekyre. Jogi egyetemi tanulmányait a budapesti és Bécsi Egyetemen folytatta. 1898-ban az állam- és jogtudományi doktori oklevelet, 1909-ben pedig a közigazgatási jogi tanári képesítést a budapesti tudományegyetemen szerezte. A jogi pályán 1898-ban indult el, előbb joggyakornok a budapesti Büntető Járásbíróságon, aztán aljegyző és jegyző a rétsági, illetve a sümegi Járásbíróságon, majd tanácsjegyző a győri Ítélőtáblán. 28 éves, amikor a jogtörténet, a közigazgatás és a statisztika rendkívüli tanáraként meghívták az eperjesi Evangélikus Jogakadémiára, ahol 1909-től – már a tanári képesítés birtokában – rendes tanárrá nevezték ki. 1909-ben a Budapesti Egyetemen magántanárrá képesítették. 1910-ben a kultusztárca megbízásából egy évre Angliába ment az ottani helyi önkormányzatok, az egyetemi oktatási rendszer és a szociológia tanulmányozására. Eperjesről 1914-ben a már két éve működő, Erzsébet királynéról elnevezett, pozsonyi egyetemre került – közigazgatási és pénzügyi jogi nyilvános rendes tanárnak. Ebben az időszakban előbbi tárgyakból a magyaróvári Gazdasági Akadémián is tartott órákat. Pozsonyból – a világháború utáni zűrzavaros helyzet és a csehszlovák kiutasítás miatt – távozni kényszerült. 1921 szeptemberétől 1940 októberéig a Szegedi Ferenc József Tudományegyetemen folytatta oktatói és tudományos tevékenységét a Magyar közigazgatási és pénzügyi jogi tanszéken, ahol 1922-től megbízott, majd 1925-től kinevezett tanszékvezetőként működött. Közben 1921-től 1927-ig és 1938–1940-ben magyar alkotmány- és jogtörténetet is tanított. Az 1923–1924-es, az 1931–1932-es és az 1939–1940-es tanévre a Jog- és Államtudományi Kar dékánjává, 1938–1939-ben pedig rektorrá is megválasztották. Ő volt a két világháború közti időszak ismert szegedi közigazgatási jogásza. A szegedi egyetem kolozsvári visszaköltözését követően, 1940 végétől haláláig a pécsi egyetemen ugyancsak a közigazgatási és pénzügyi jog professzora volt.

1921-ben választották meg az MTA levelező, 1934-ben rendes tagjának. Számos tudományos és társadalmi tisztséget töltött be.

1930-ban kiemelkedő oktatói és jogtudósi munkásságáért megkapta a legmagasabb hivatalos kulturális kitüntetést, a Corvin-koszorút.

Szabadidejében szívesen foglalkozott műfordítással, Béranger, Victor Hugo és Lenau versfordításai jelentek meg.

Munkássága

szerkesztés

Tudományos munkássága elején magánjogi kérdésekkel foglalkozott, a polgári törvénykönyv tervezetéről több tanulmánya jelent meg, amelyek a közjoggal is érintkeztek. Emellett a jogtörténet, az alkotmányjog, a jogelmélet és jogbölcselet területén is jártasságról tett tanúbizonyságot. Az 1900-as évek második felétől egyre nagyobb mértékben a közigazgatási jogi (és részben a velük határos alkotmányjogi) témák kerültek kutatásainak előterébe. A vármegyei, a városi és községi önkormányzatok, valamint a közigazgatási jog rendszerének különböző aspektusait minden oldalról megvilágítva, részletekig hatóan és egyes szociológiai vonatkozásait is elemezve, jelentős terjedelmű műveket alkotott. A közigazgatás jogdogmatikai irányzatát magas szinten képviselte, és új elemekkel gazdagította a közigazgatás-tudományt, a vizsgált kérdések történelmi fejlődésének bemutatásával és nemzetközi összehasonlításával. Szakterületeinek részkérdéseiben is számos cikket és tanulmányt publikált, ezek nagy részét a Magyar Jogász Újság, a Jogtudományi Közlöny, a Budapesti Szemle, a Magyar Jogászegyleti Értekezések, az Akadémiai Értesítő, a Társadalomtudomány, a Városi Szemle, a Magyar Közigazgatás és a Pannonia című folyóiratokban tette közzé. A szegedi egyetemi kiadvány (Acta Litterarum ac Scientiarum Szeged) szerkesztőbizottságának hosszú ideig elnöke volt.

Műveinek újabb kiadásai

szerkesztés
  • Ereky István: Közigazgatás és önkormányzat. Koi Gyula bevezető tanulmányával. Államtudományi klasszikusok 8. (Sorozatszerkesztők: Patyi András - Trócsányi László). Budapest, Ludovika Egyetemi Kiadó Nonprofit Kft. – Ludovika Press (2020) , 433 p. ISBN 9789635313723 ISBN 9789635313730

Tudományos tisztség

szerkesztés
  • MTA Jogtudományi Bizottság tag (1929-1942)
  • Országos Felsőoktatási Tanács, tag
  • Országos Ösztöndíjtanács, meghívott tag

Társasági tagság

szerkesztés
  • Magyar Jogászegylet Közigazgatási Szakosztály, alelnök

Kitüntetések

szerkesztés
  • Pécsi Tudományegyetem jegyzőkönyvek. 1914-1963.[2]
  • Benke József: Az Erzsébet Tudományegyetem rektorai és dékánjai. Pécs, 1998.
  1. A Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem (magyar nyelven). TGYO Blog, 2020. május 21. (Hozzáférés: 2022. január 9.)
  2. Pécsi Tudományegyetem jegyzőkönyvek | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2022. január 9.)

További információk

szerkesztés
  •   Jogportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy