Wikipédia

Final Fantasy

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. október 24. 1 változtatás vár ellenőrzésre.
Ebben a szócikkben a japán nevek magyaros átírásban és keleti névsorrendben szerepelnek.

A Final Fantasy[* 1] japán antológia science fantasy médiafranchise, melyet Szakagucsi Hironobu hozott létre és fejlesztője és tulajdonosa a Square Enix (korábban Square). A franchise középpontjában egy fantasy és science fantasy szerep-videójátékokból álló sorozat áll. A sorozat első játéka 1987-ben jelent meg, azt tizenöt sorszámozott főepizód követte. A franchise más videójáték-műfajokba, így például a taktikai és akció-szerepjátékokba, az MMORPG-kbe, a third-person shooterekbe, verseny, a verekedős és a ritmusjátékokba is belemerítkezett, valamint számos egyéb média, így a CGI-filmek, az anime, manga és regény műfaja felé is terjeszkedett. A Final Fantasy minden idők egyik legjövedelmezőbb videójáték-sorozata, 2019-ig 10,9 milliárd dolláros bevételt hozott.

Final Fantasy
MűfajSzerepjáték
FejlesztőSquare, Square Enix
KiadóSquare, Square Enix
TervezőSzakagucsi Hironobu
PlatformokJátékterem, MSX, Android, BlackBerry OS, iOS, Windows Phone, NES, SNES, GC, GBA, Wii, DS, 3DS, Switch, Ouya, PS1, PS2, PS3, PS4, PS5, PSP, PS Vita, Microsoft Windows, Xbox 360, Xbox One, WonderSwan
Első játékFinal Fantasy
(1987. december 18.)
Legutóbbi játékFinal Fantasy VII Remake
(2020. április 10.)
Spin-offokMana
SaGa

A Final Fantasy-epizódok rendszerint különálló történetek, mindegyiknek eltérő helyszíne, cselekménye és főszereplői vannak, azonban a sorozatot számos visszatérő elem is egybefogja, közöttük játékmechanikák és visszatérő szereplőnevek. Mindegyik cselekményének középpontjában egy csapat hős áll, akik egy az egész világra fenyegetést jelentő gonosz ellen harcolnak, azonban a szereplők belső küzdelmeit és kapcsolatait is bejárják. A szereplők nevei gyakran a történelemből, nyelvekből, a popkulturából és a különböző mitológiákból ered. Az egyes játékok mechanikája hasonló harcrendszereket és helyszíneket tartalmaznak.

A Final Fantasy videójáték-sorozat kritikailag és kereskedelmileg is sikeres, abból több mint 154,5 millió példányt adtak el, ezzel minden idők egyik legtöbb példányszámban eladott videójáték-sorozata. A sorozat közismert az újításairól, a grafikájáról és a zenéjéről, így a full-motion videókról (FMV), fotórealisztikus szereplőmodellekről és Uemacu Nobuo zenéjéről. A sorozat számos, a szerepjátékokban ma már elterjedt funkciót tett népszerűvé, illetve Japánon kívül magát a műfajt is népszerűvé tette.

Média

szerkesztés
 Bővebben: Final Fantasy-média listája

Játékok

szerkesztés
 Bővebben: Final Fantasy-videójátékok listája

A sorozat első epizódja 1987. december 18-án jelent meg Japánban. A rákövetkező játékok sorszámozottak és az azt megelőző játékokhoz nem kapcsolódó történettel rendelkeznek, így a számok kötetekre és nem folytatásokra utalnak. Több Final Fantasy-játékot az észak-amerikai, az európai és az ausztrál piacokra is lokalizálták számos videójáték-konzolra, személyi számítógépre és mobiltelefonra. 2016 novemberéig a fősorozat Final Fantasytől a Final Fantasy XV-ig terjed, illetve számos közvetlen folytatás és spin-off is megjelent. A sorozat legtöbb korai tagját újrakészítették vagy újra megjelentették modernebb platformokra.[1]

Fősorozat

szerkesztés
Idővonal
1987Final Fantasy
1988Final Fantasy II
1989
1990Final Fantasy III
1991Final Fantasy IV
1992Final Fantasy V
1993
1994Final Fantasy VI
1995
1996
1997Final Fantasy VII
1998
1999Final Fantasy VIII
2000Final Fantasy IX
2001Final Fantasy X
2002Final Fantasy XI
2003
2004
2005
2006Final Fantasy XII
2007
2008
2009Final Fantasy XIII
2010Final Fantasy XIV
2011
2012
2013
2014
2015
2016Final Fantasy XV
2017
2018
2019
2020
2021
2022
2023
2024
TBAFinal Fantasy XVI

Az első három Final Fantasy-epizód a Nintendo Entertainment Systemre (NES) jelent meg. A Final Fantasy 1987-ben jelent meg Japánban, míg Észak-Amerikában 1990-ben.[2][3] Számos fogalmat bevezetett a konzolos szerepjátékok műfajába, és azóta számos másik platformra is újrakészítették.[3] A Final Fantasy II 1988-ban jelent meg Japánban, és a Final Fantasyvel egybecsmagolva több újrakiadásban is megjelent.[3][4][5] Az utolsó NES-epizód, a Final Fantasy III 1990-ben jelent meg Japánban,[6] azonban máshol csak 2006-ban egy Nintendo DS-újragondolás képében vált elérhetővé.[5]

A Super Nintendo Entertainment Systemre (SNES) szintén három játék jelent meg a fősorozatból, mindegyiket számos platformra újra megjelentették. A Final Fantasy IV 1991-ben jelent meg, Észak-Amerikában Final Fantasy II címmel.[7][8] Ez az epizód vezette be az „Active Time Battle” harcrendszert.[9] A Japánban 1992-ben megjelent Final Fantasy V volt a sorozat első játéka, amely folytatást kapott; a Final Fantasy: Legend of the Crystals című rövid animesorozat képében.[3][10][11] A Final Fantasy VI 1994-ben jelent meg Japánban, Észak-Amerikában a Final Fantasy III címet kapta.[12]

A PlayStation konzolra szintén három fő Final Fantasy-játék jelent meg. A Final Fantasy VII (1997) az első hat játékban alkalmazott kétdimenziós grafikát háromdimenziós számítógépes grafikára váltotta; a játékban a poligonalapú szereplők előrendererelt háttereken jelennek meg. Ezek mellett modernebb helyszínt is kapott, ezt a stílust a következő játék is átvette.[3] Ez volt a sorozat második tagja a Final Fantasy Mystic Quest után, amely Európában is megjelent. A Final Fantasy VIII 1999-ben jelent meg, ez volt a sorozat első tagja, amely következetesen realisztikus méretarányokkal rendelkező szereplőket alkalmaz és témazenéje éneksávval van ellátva.[3][13] A 2000-ben megjelent Final Fantasy IX visszatért a sorozat gyökereihez egy hagyományosabb Final Fantasy-helyszínnel, szemben a VII és a VIII modernebb világaival.[3][14]

A PlayStation 2-re (PS2) három főjáték, illetve egy internetes játék is megjelent.[15][16][17] A Final Fantasy X (2001) bevezette a sorozatba a teljesen háromdimenziós helyszíneket és a szinkront, illetve ez volt az első epizód, amely egy alfolytatást is kapott (Final Fantasy X-2, 2003).[18][19] A 2001-ben PlayStation 2 és Windows, majd később Xbox 360 platformokra megjelent Final Fantasy XI volt az első MMORPG a sorozatban.[20][21] A sorozat korábbi tagjaival ellentétben a csaták valós időben zajlanak a véletlenszerű összecsapásokkal ellentétben.[21] A 2006-ban megjelent Final Fantasy XII-ben szintén valós időben zajlanak a csaták, nagy, összekapcsolt játéktereken.[22][23] Ez volt a fősorozat első olyan tagja, amely egy korábbi játék helyszínén, a korábban a Final Fantasy Tactics és a Vagrant Story játékokban is szereplő Ivalice földjén játszódik.[24]

2009-ben megjelent a Final Fantasy XIII Japánban, majd a következő évben Észak-Amerikában és Európában, PlayStation 3-ra Xbox 360-ra.[25][26] A játék a Fabula Nova Crystallis Final Fantasy sorozat zászlóshajó címe,[27] és a fősorozat első olyan játéka, amely kettő alfolytatást (XIII-2 és Lightning Returns) is kapott.[28] Ezek mellett szintén ez volt a sorozat első tagja, amely kínai feliratot is kapott, nagyfelbontású grafikával rendelkezik, illetve egyszerre kettő konzolra is megjelent. A Final Fantasy XIV egy MMORPG, amely 2010-ben jelent meg világszerte Microsoft Windowsra, azonban éles kritikai fogadtatásban részesült, ami miatt a Square Enix Final Fantasy XIV: A Realm Reborn címmel 2013-ban újra megjelentette a játékot, ez alkalommal PlayStation 3-ra is.[29] A Final Fantasy XV akció-szerepjáték, amely 2016-ban jelent meg PlayStation 4 és Xbox One platformokra.[30][31] A játék eredetileg a XIII spin-offja volt Versus XIII címen, így az a Fabula Nova Crystallis sorozat mítoszát használja, azonban számos más tekintetben önálló attól és a fejlesztők azóta elhatárolták azt a sorozattól.[32][33][34][35][36][37] A fősorozat következő tagját, a Final Fantasy XVI-ot 2020 szeptemberében jelentették be PlayStation 5-re.[38]

Remake-ek, folytatások és spin-offok

szerkesztés
 Lásd még: Final Fantasy-videójátékok listája és A Square Enix mobiltelefonos játékainak listája

A Final Fantasy számos spin-offot és metasorozatot szült. Ezek közül számos valójában nem Final Fantasy-játék, csak az észak-amerikai kiadáshoz átkeresztelték arra. Példának okáért a SaGa sorozat első három tagja Észak-Amerikában a The Final Fantasy Legend, illetve a Final Fantasy Legend II és a Final Fantasy Legend III címet kapta.[39] A Final Fantasy Mystic Questet az amerikai közönség igényeit előtérbe helyezve fejlesztették, míg a Final Fantasy Tactics taktikai szerepjáték, amely számos that features many references and themes found in the series.[40][41] A Chocobo, és Crystal Chronicles spin-off sorozatok, melyek számos Final Fantasy-elemmel rendelkeznek.[39][42] 2003-ban megjelent a Final Fantasy sorozat első alfolytatása, a Final Fantasy X-2.[43] A Final Fantasy XIII az eredeti elképzelések szerint önálló lett volna, azonban a fejlesztőcsapat mélyebbre hatóan be szerette volna járni a világot, a szereplőket és a mítoszt, ami 2011-ben és 2013-ban folytatásokhoz vezetett, megalkotva ezzel a sorozat első hivatalos trilógiáját.[28] 2009-ben Dissidia Final Fantasy címmel egy verekedős játék is megjelent, amelyben a fősorozat első tíz tagjának hősei és gonosztevői kaptak helyet.[44] Ezt 2011-ben egy előzmény követte.[45] Egyes spin-offok saját alsorozatot alkottak: Compilation of Final Fantasy VII, Ivalice Alliance és Fabula Nova Crystallis Final Fantasy. A Final Fantasy III és a Final Fantasy IV 2006-ban, illetve 2007-ben feljavított háromdimenziós átdolgozást kapott.[46][47] A Final Fantasy VII Remake 2020-ban jelent meg PlayStation 4-re.[48]

Egyéb média

szerkesztés

Filmek és televíziós sorozatok

szerkesztés
Final Fantasy-filmek
1994Final Fantasy: Legend of the Crystals
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001Final Fantasy – A harc szelleme
Final Fantasy: Unlimited
2002
2003
2004
2005Final Fantasy VII: Advent Children
Last Order: Final Fantasy VII
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016Ősök gyűrűje: Final Fantasy XV
Brotherhood: Final Fantasy XV
2017Final Fantasy XIV: Dad of Light
2018
2019Final Fantasy XV: Episode Ardyn – Prologue

A Square Enix számos egyéb média felé is bővítette a Final Fantasy sorozatot. Több anime és CGI film is megjelent egyes Final Fantasy-játékokat vagy magát a sorozatot alapul véve. Az első ilyen a Final Fantasy: Legend of the Crystals című original video animation a Final Fantasy V folytatása. A sorozat cselekménye ugyanabban a világban játszódik mint a játék, azonban 200 évvel később. A sorozat négy harmincperces epizódban jelent meg, Japánban először 1994-ben sugározták, míg Észak-Amerikában 1998-ban jelentette meg az Urban Vision. 2001-ben a Square Pictures Final Fantasy – A harc szelleme címmel megjelentette az első teljes hosszúságú filmjét. A film a jövőbeli Földön játszódik, amit megszálltak földönkívüli létformák.[49] Az A harc szelleme volt az első animált játékfilm, melyben komolyan megpróbálkoztak fotórealisztikus CGI emberek ábrázolására, azonban a film pénzügyi bukás lett és megosztott kritikai fogadtatásban részesült.[49][50][51]

2001-ben Final Fantasy: Unlimited címmel egy 25 epizódos televíziós animesorozat is megjelent, amely a Final Fantasy sorozat visszatérő elemeiből merítkezett. Japánban a TV Tokyo televízióadó sugározta, míg Észak-Amerikában az ADV Films forgalmazta.

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Final Fantasy című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Megjegyzések

szerkesztés
  1. ↑ Japánul (ファイナルファンタジー; Hepburn: Fainaru Fantajī?)

Források

szerkesztés
  1. ↑ Jason Schreier: What In The World Is Final Fantasy? A Beginner's Guide To The Biggest RPG Series On The Planet. Kotaku, 2012. július 8. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 16.)
  2. ↑ Final Fantasy - Release Summary. GameSpot . [2009. február 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 2.)
  3. ↑ a b c d e f g Vestal, Andrew: The Main Final Fantasies. The History of Final Fantasy. GameSpot. [2012. július 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 2.)
  4. ↑ Final Fantasy II - Release Summary. GameSpot . [2009. február 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 2.)
  5. ↑ a b Final Fantasy Retrospective Part II. GameTrailers, 2007. július 23. [2009. június 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 4.)
  6. ↑ Final Fantasy III - Release Summary. GameSpot . [2009. február 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 2.)
  7. ↑ Final Fantasy II (SNES) - Release Summary. GameSpot . [2009. február 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 2.)
  8. ↑ szerk.: Square Co: Final Fantasy II instruction manual. Square Co, 74. o.. SFS-F4-USA-1 (1991) 
  9. ↑ Final Fantasy Chronicles. IGN , 2001. július 18. [2011. augusztus 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 2.)
  10. ↑ Final Fantasy V - Release Summary. GameSpot . [2009. február 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 2.)
  11. ↑ Isler, Ramsey: Gaming to Anime: Final Fantasy VI. IGN , 2007. december 17. [2011. augusztus 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 2.)
  12. ↑ Final Fantasy III (SNES) - Release Summary. GameSpot . [2011. szeptember 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 2.)
  13. ↑ Final Fantasy VIII - Release Summary. GameSpot . [2009. április 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 2.)
  14. ↑ Final Fantasy IX - Release Summary. GameSpot . [2011. április 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 2.)
  15. ↑ Final Fantasy X - PlayStation 2 - IGN. IGN . [2013. január 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 18.)
  16. ↑ Final Fantasy XI - PlayStation 2 - IGN. IGN . (Hozzáférés: 2012. október 18.)
  17. ↑ Final Fantasy XII - PlayStation 2 - IGN. IGN . (Hozzáférés: 2012. október 18.)
  18. ↑ Final Fantasy X - Release Summary. GameSpot . [2011. július 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 2.)
  19. ↑ Final Fantasy Retrospective Part VII. GameTrailers, 2007. augusztus 28. [2009. június 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 4.)
  20. ↑ Final Fantasy XI - Release Summary. GameSpot . [2009. május 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 2.)
  21. ↑ a b Final Fantasy Retrospective Part VIII. GameTrailers, 2007. szeptember 4. [2009. június 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 4.)
  22. ↑ Final Fantasy XII - Release Summary. GameSpot . [2011. augusztus 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 2.)
  23. ↑ Kolan, Patrick: The Evolution of Final Fantasy. IGN , 2007. január 18. [2011. augusztus 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 2.)
  24. ↑ Interview (french nyelven). FFWorld.com, 2004. [2007. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. május 25.)
  25. ↑ Thang, Jimmy: E3 2008: Final Fantasy XIII Coming to Xbox 360. IGN , 2008. július 14. [2011. augusztus 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 2.)
  26. ↑ Magrino, Tom: Square Enix fast-tracking FFXIII localization - Report. GameSpot , 2009. május 5. [2012. december 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 2.)
  27. ↑ Gantayat, Anoop: Famitsu with More on Fabula Nova. IGN , 2006. május 17. [2011. augusztus 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 2.)
  28. ↑ a b Yoon, Andrew: Fabula Nova Crystallis & a decade of Final Fantasy XIII: an interview with producer Yoshinori Kitase. Shacknews, 2013. október 24. [2016. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 26.)
  29. ↑ Final Fantasy XIV Online Release. GameSpot . [2011. augusztus 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 2.)
  30. ↑ Andrew Webster: Sony reveals new PlayStation 4 games at E3, including 'Final Fantasy XV,' 'The Order: 1886' and 'Transistor'. TheVerge, 2013. június 10. [2013. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 10.)
  31. ↑ Brown, Peter: Final Fantasy 15 Release Date Confirmed for 2016. GameSpot , 2015. augusztus 6. [2015. augusztus 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 6.)
  32. ↑ Interview: Tetsuya Nomura. Edge Online, 2007. június 25. [2013. november 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 27.)
  33. ↑ Schammell, David: Final Fantasy 15 'quite far into development, given high priority' by Square. VideoGamer.com, 2014. február 13. [2014. február 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 13.)
  34. ↑ 【PS4クリエイターインタビュー】『ファイナルファンタジーXV』新世代機で描かれる『FF』を野村哲也氏が語る. Famitsu, 2013. szeptember 20. [2014. január 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 28.)
  35. ↑ Juba, Joe (2016. május 1.). „Final Fantasy XV - The Clearing Storm”. Game Informer (277), 38–64. o, Kiadó: GameStop. 
  36. ↑ 『ファイナルファンタジーXV』発売時期を示唆、『Just Cause 3』との技術協力も決定【gamescom 2015】 (japán nyelven). Famicú, 2015. augusztus 7. [2015. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 7.)
  37. ↑ Gamescom 2015: Hajime Tabata Interview (English). Finaland, 2015. augusztus 11. [2015. augusztus 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 15.)
  38. ↑ Final Fantasy 16 Announced for PS5 [Update: Square Retracts PC Announcement - IGN], <https://www.ign.com/articles/ps5-final-fantasy-16>. Hozzáférés ideje: 2020-09-17
  39. ↑ a b Final Fantasy Retrospective Part XI. GameTrailers, 2007. október 10. [2009. június 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 4.)
  40. ↑ Final Fantasy Retrospective Part X. GameTrailers, 2007. szeptember 25. [2009. június 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 4.)
  41. ↑ Final Fantasy Retrospective Part IX. GameTrailers, 2007. szeptember 15. [2009. június 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 4.)
  42. ↑ „Tetsuya Nomura Interview”, Future Publishing, 2007. július 1., 80–81. oldal. [2013. november 3-i dátummal az eredetiből archiválva] 
  43. ↑ Final Fantasy X-2 - Release Summary. GameSpot . [2011. augusztus 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 2.)
  44. ↑ Clements, Ryan: Dissidia Final Fantasy Review. IGN , 2009. augusztus 14. [2011. augusztus 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 2.)
  45. ↑ Clements, Ryan: Heroes of Dissidia 012 Final Fantasy. IGN , 2011. február 22. [2011. július 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 2.)
  46. ↑ Final Fantasy III (angol nyelven). GameSpot . (Hozzáférés: 2020. július 2.)
  47. ↑ Final Fantasy IV [2007 - IGN], <https://www.ign.com/games/final-fantasy-iv-3d>. Hozzáférés ideje: 2020-07-02 Archiválva 2020. július 31-i dátummal a Wayback Machine-ben Archivált másolat. [2020. július 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 6.)
  48. ↑ Final Fantasy VII Remake - IGN, <https://www.ign.com/games/final-fantasy-vii-remake>. Hozzáférés ideje: 2020-07-02
  49. ↑ a b Overview over Final Fantasy: The Spirits Within reviews. Metacritic . [2011. augusztus 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 3.)
  50. ↑ (2007. június 25.) „Final Frontiers”. Edge (177), 72–79. o, Kiadó: Future Publishing. [2011. július 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 3.) 
  51. ↑ Long, Andrew: Square-Enix Gives Chrono Break Trademark Some Playmates. RPGamer, 2003. [2011. augusztus 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 3.)

További információk

szerkesztés
  Ez a videójátékkal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Final_Fantasy&oldid=26545765”
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy