Maliq
Maliq kisváros Albánia délkeleti részén, Korça városától 7 kilométerre délnyugatra, Korça megyében. Maliq község és alközség központja. A 2011-es népszámlálás alapján az alközség népessége 4290 fő.[2]
Maliq | |
A maliqi községháza | |
Közigazgatás | |
Ország | Albánia |
megye | Korça |
község | Maliq |
alközség | Maliq |
Irányítószám | 7005 |
Népesség | |
Teljes népesség | 3735 fő (2012. jún. 10.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 830 m |
Időzóna | |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 40° 42′ 35″, k. h. 20° 41′ 49″40.709674°N 20.696916°EKoordináták: é. sz. 40° 42′ 35″, k. h. 20° 41′ 49″40.709674°N 20.696916°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Maliq témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztés825 méteres tengerszint feletti magassággal az ország egyik legmagasabban fekvő városa, a Korçai-medence nyugati peremén, a Devoll és a Dunavec folyók találkozásának közelében.
Története
szerkesztésRégészeti ásatások során Maliq környékéről kerültek elő az Albániából ismert egyik legrégibb, újkőkorszak beli letelepedett földműves közösség települései és cölöpházai.[3][4] Ugyanonnan kezdetleges terrakottafigurák is kerültek elő.
A hegyektől körbeölelt település a 20. század közepéig jelentéktelen falu volt a Maliqi-tó délnyugati partján. Az első világháborúban, 1916-ban gyakori ütközetek helyszíne volt Maliq vidéke, ahol az Albánia ellen vonuló szerb, később pedig a bolgár hadsereg építette ki hadállásait. A tavat 1948–1949-ben lecsapolták, s helyén megindult a cukorrépa nagyüzemi szántóművelése, valamint felépült az erre épülő cukorkombinát. Bár a kisváros lakói ma is mezőgazdasági tevékenységet folytatnak, a cukorgyár az 1990-es években bezárt.[5]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ GeoNames (angol nyelven), 2005
- ↑ Censusi i popullsisë dhe banesave / Population and housing census: Korçë 2011. Tiranë: Instituti i Statistikës. 2013. 84. o.
- ↑ Oliver Gilkes: Albania: An archaeological guide. London; New York: I. B. Tauris. 2013. 224–227. o. ISBN 9781780760698
- ↑ Lufter Xhuveli – Jürgen Schultze-Motel: Neolithic cultivated plants from Albania. Vegetation History and Archaeobotany, IV. évf. 4. sz. (1995) 245–248. o.[halott link]
- ↑ Owen Pearson: Albania and King Zog: Independence, republic and monarchy 1908–1939. London; New York: Centre for Albanian Studies. 2004. 99–100. o. = Albania In the Twentieth Century, 1. ISBN 1845110137