Maliq

település Albánia délkeleti részén
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. június 26.

Maliq kisváros Albánia délkeleti részén, Korça városától 7 kilométerre délnyugatra, Korça megyében. Maliq község és alközség központja. A 2011-es népszámlálás alapján az alközség népessége 4290 fő.[2]

Maliq
A maliqi községháza
A maliqi községháza
Közigazgatás
Ország Albánia
megyeKorça
községMaliq
alközségMaliq
Irányítószám7005
Népesség
Teljes népesség3735 fő (2012. jún. 10.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság830 m
Időzóna
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 40° 42′ 35″, k. h. 20° 41′ 49″40.709674°N 20.696916°EKoordináták: é. sz. 40° 42′ 35″, k. h. 20° 41′ 49″40.709674°N 20.696916°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Maliq témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

825 méteres tengerszint feletti magassággal az ország egyik legmagasabban fekvő városa, a Korçai-medence nyugati peremén, a Devoll és a Dunavec folyók találkozásának közelében.

Története

szerkesztés

Régészeti ásatások során Maliq környékéről kerültek elő az Albániából ismert egyik legrégibb, újkőkorszak beli letelepedett földműves közösség települései és cölöpházai.[3][4] Ugyanonnan kezdetleges terrakottafigurák is kerültek elő.

A hegyektől körbeölelt település a 20. század közepéig jelentéktelen falu volt a Maliqi-tó délnyugati partján. Az első világháborúban, 1916-ban gyakori ütközetek helyszíne volt Maliq vidéke, ahol az Albánia ellen vonuló szerb, később pedig a bolgár hadsereg építette ki hadállásait. A tavat 1948–1949-ben lecsapolták, s helyén megindult a cukorrépa nagyüzemi szántóművelése, valamint felépült az erre épülő cukorkombinát. Bár a kisváros lakói ma is mezőgazdasági tevékenységet folytatnak, a cukorgyár az 1990-es években bezárt.[5]

  1. GeoNames (angol nyelven), 2005
  2. Censusi i popullsisë dhe banesave / Population and housing census: Korçë 2011. Tiranë: Instituti i Statistikës. 2013. 84. o.  
  3. Oliver Gilkes: Albania: An archaeological guide. London; New York: I. B. Tauris. 2013. 224–227. o. ISBN 9781780760698  
  4. Lufter Xhuveli – Jürgen Schultze-Motel: Neolithic cultivated plants from Albania. Vegetation History and Archaeobotany, IV. évf. 4. sz. (1995) 245–248. o.[halott link]
  5. Owen Pearson: Albania and King Zog: Independence, republic and monarchy 1908–1939. London; New York: Centre for Albanian Studies. 2004. 99–100. o. = Albania In the Twentieth Century, 1. ISBN 1845110137  
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy