James Webb űrtávcső forrásának megtekintése

{{űrhír|státusz=zajló|Twitter=nasawebb|dátum2=2021-12-25}}
{{Műhold infobox
 | név = James Webb űrtávcső
 | kép = JWST_spacecraft_model_2.png
 | űrügynökség = {{fj|NASA|1}}<br>{{fj|ESA|1}}<br>[[Kanadai Űrügynökség]]
 | típus = [[Csillagászati műhold]]
 | indítás dátuma = [[2021]]. [[december 25.]], 12:20 [[Egyezményes koordinált világidő|UTC]] <ref>{{cite web | url=https://www.nasa.gov/press-release/nasa-announces-new-james-webb-space-telescope-target-launch-date/ | title=NASA Announces New James Webb Space Telescope Target Launch Date | publisher=[[NASA]] | date=2020-07-16 | accessdate=2020-07-17}}</ref>
 | hordozórakéta = [[Ariane–5]] ([[Ariane VA256|VA256]])
 | pálya = A [[Nap]]-[[Föld]] rendszer {{mp|L|2}} [[Lagrange-pont]]ja
|élettartam={{Plainlist|
*'''Eltelt idő:''' {{aid|2021|12|25}} nap
*'''Fő küldetés:''' 5 és fél év<ref>{{cite web|url=https://jwst.nasa.gov/content/about/faqs/faq.html#howlong|title=FAQ Full General Public Webb Telescope/NASA|website=jwst.nasa.gov|access-date=13 January 2022|archive-date=23 July 2019|archive-url=https://web.archive.org/web/20190723142004/https://jwst.nasa.gov/content/about/faqs/faq.html#howlong|url-status=live}}</ref>
*'''Tervezett:''' 10 év
*'''Várható élete:''' 20 év<ref>{{cite web|url=https://blogs.nasa.gov/webb/2021/12/29/nasa-says-webbs-excess-fuel-likely-to-extend-its-lifetime-expectations/|title=NASA Says Webb's Excess Fuel Likely to Extend its Lifetime Expectations – James Webb Space Telescope|website=blogs.nasa.gov|access-date=30 December 2021|archive-date=6 January 2022|archive-url=https://web.archive.org/web/20220106191652/https://blogs.nasa.gov/webb/2021/12/29/nasa-says-webbs-excess-fuel-likely-to-extend-its-lifetime-expectations/|url-status=live}}</ref>
}}|weboldal=https://webbtelescope.org/|tömeg=6 500 kg|gyártó=Northrop Grumman<br>Ball Aerospace & Technologies|indítás helye={{Zászló|Francia Guyana}} [[Guyana Űrközpont]], ELA-3|energiaellátás=2 [[Watt (mértékegység)|kW]]|pályamagasság=1,5 millió km|periódus=6 hónap}}

A '''James Webb űrtávcső''' ([[angol nyelv|angolul]]: ''James Webb Space Telescope'', rövidítve '''JWST''', korábban '''NGST''', azaz  ''Next Generation Space Telescope – „következő generációs űrtávcső”'') egy 6,5 méter átmérővel rendelkező, infravörös [[Csillagászati műhold|űrtávcső]]. Átvette a [[Hubble űrtávcső]] (ami egyébként működésben marad) helyét, mint a NASA legfontosabb [[asztrofizika]]i projektje, a valaha épített legjobb űrteleszkóp. Érzékeny műszereinek köszönhetően képes a legtávolabbi objektumokat és eseményeket megfigyelni a [[világegyetem]]ben, mint az első galaxisok kialakulását. Közösen építette meg és működteti a [[NASA]], az [[Európai Űrügynökség|ESA]] és a [[Kanadai Űrügynökség]]. [[2002]]-ben nevezték el [[James Webb]]ről, a NASA második igazgatójáról. Indítását először [[2018]]-ra tervezték a [[Guyana Űrközpont]]ból, de a dátum a teszteredmények többszöri analizálása, valamint a teleszkóp bonyolult összeszerelése, összeillesztése miatt először 2019-re tolódott.<ref>{{Cite news|title=''Késik a James Webb űrtávcső indítása''|url=https://24.hu/tudomany/2017/09/29/kesik-a-james-webb-urtavcso-inditasa/|work=24.hu|date=2017-09-29|accessdate=2018-03-27|language=hu-HU}}</ref> A távcső indítására 2021. december 25-én került sor 12:20-kor ([[Egyezményes koordinált világidő|UTC]] szerint), a [[Guyana Űrközpont]]ból, [[Dél-Amerika]] északkeleti partjáról. A projekt irányítását a [[Goddard Űrközpont]]ból végzik.

Az új távcső a [[Hubble űrtávcső]] 11,1 tonna tömegénél lényegesen könnyebb, 6,2 tonna tömegű, viszont főtükre sokkal nagyobb, 6,5 méter, a Hubble 2,4 méteres tükréhez képest. A Hubble-lel ellentétben, amely az [[Ibolyántúli sugárzás|ultraviola]] és az [[infravörös sugárzás]]hoz közeli (0,1–1 μm) spektrumon végez vizsgálatokat, a JWST alacsonyabb frekvenciát fog megfigyelni (0,6–28,3 μm), aminek köszönhetően magas [[vöröseltolódás]]ú objektumokat is lát majd, amelyek a Hubble-nek túl távol vannak.<ref>{{Cite web |title=Instrumentation |url=http://www.stsci.edu/home/jwst/instrumentation |work=STScI.edu |accessdate=2021-12-20 |language=en}}</ref> Megfelelő működéséhez nagyon hidegen kell tartani a távcsövet (50 [[Kelvin|K]] avagy −223 [[Celsius-skála|°C]] alatt),<ref name=":20">{{Cite web |title=The Sunshield Webb/NASA |url=https://www.jwst.nasa.gov/content/observatory/sunshield.html |work=www.jwst.nasa.gov |accessdate=2021-12-20 |language=en}}</ref> hogy megfelelően tudja végezni megfigyeléseit, ezért a pályája a [[Nap]]-[[Föld]] rendszer {{mp|L|2}} [[Lagrange-pont|Lagrange 2 pontjának]] közelében van (0,010 [[Csillagászati egység|CsE]] távolságra a Földtől).<ref name=":21">{{Cite web |title=L2, the second Lagrangian Point |url=https://www.esa.int/Science_Exploration/Space_Science/Herschel/L2_the_second_Lagrangian_Point |work=www.esa.int |accessdate=2021-12-20 |language=en}}</ref> Ezen a ponton ugyanis teniszpálya-méretű napernyője segítségével egyszerre ki tudja takarni a [[Nap]], a [[Föld]] és a [[Hold]] zavaró infravörös sugárzását, ami egyébként melegíthetné a rendszert.

Az első fejlesztések 1996-ban kezdődtek meg és 2007-re készült volna el, 500 millió dollárból, de sokszor újratervezték és elhalasztották a projektet. Előzetes költségvetése szerint összköltsége kb. 4500 millió [[Amerikai dollár|dollár]], melyből nagyjából 300 millió [[euró]]t az ESA áll, ez magában foglalja a JWST űrbejuttatását is,<ref name=":4">{{cite web |url=http://www.esa.int/esaSC/Pr_10_2004_s_en.html |title=European agreement on James Webb Space Telescope’s Mid-Infrared Instrument (MIRI) signed |work=ESA |accessdate=2010-12-23 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20090518064607/http://www.esa.int/esaSC/Pr_10_2004_s_en.html |archivedate=2009-05-18}}</ref> továbbá a Kanadai Űrhivatal 39 millió [[kanadai dollár]]ral járul hozzá a projekthez. A költségek azóta többszörösére nőttek, és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal szerint átléphetik a 8,8 milliárd dolláros határt.<ref>{{Cite news|title=''NASA's James Webb Space Telescope Is Probably Going To Be Delayed Yet Again''|url=http://www.iflscience.com/space/nasas-james-webb-space-telescope-is-probably-going-to-be-delayed-yet-again/|work=IFLScience|accessdate=2018-03-27|language=en}}</ref><ref>{{cite web | url = http://www.asc-csa.gc.ca/eng/satellites/jwst/news.asp | title = ''James Webb Space Telescope, Successor to Hubble'' | work = CSA | accessdate = 2010-12-23 }}</ref> Az építését 2016-ban fejezték be, ekkor kezdődött el a tesztelési időszak.<ref>{{Cite web |title=James Webb Space Telescope observatory is assembled |url=http://www.spacedaily.com/reports/James_Webb_Space_Telescope_observatory_is_assembled_999.html |work=Space Daily |accessdate=2021-12-20}}</ref><ref>{{Cite web |title=No damage to JWST after vibration test anomaly |url=https://spacenews.com/no-damage-to-jwst-after-vibration-test-anomaly/ |work=SpaceNews |date=2016-12-23 |accessdate=2021-12-20 |language=en-US}}</ref> 2018 márciusában ismét elhalasztották az indítását, mikor az egyik nappajzsa elszakadt.<ref>{{Cite news|title=NASA’s Webb Telescope Faces More Setbacks|url=https://www.nytimes.com/2018/03/27/science/nasa-webb-telescope.html|work=The New York Times|date=2018-03-27|accessdate=2021-12-20|language=en-US|first=Dennis|last=Overbye}}</ref> 2020 márciusában felfüggesztették a tesztelését a [[Covid19-pandémia]] miatt.<ref>{{Cite web |title=Coronavirus pauses work on JWST |url=https://spacenews.com/coronavirus-pauses-work-on-jwst/ |work=SpaceNews |date=2020-03-20 |accessdate=2021-12-20 |language=en-US}}</ref> A munkálatok újraindítását követően 2021. október 31-re helyezték a tervezett indítást,<ref>{{Cite web |title=James Webb Space Telescope to launch in October 2021 |url=https://www.esa.int/Science_Exploration/Space_Science/James_Webb_Space_Telescope_to_launch_in_October_2021 |work=www.esa.int |accessdate=2021-12-20 |language=en}}</ref> de az [[Ariane–5]] hordozórakétával felmerült problémák miatt [[Ariane VA256|december 25-ig kellett várni]] az indításával.<ref>{{Cite web |title=Webb telescope launch date slips again |url=https://arstechnica.com/science/2021/06/webb-telescope-launch-date-slips-again/ |work=Ars Technica |date=2021-06-01 |accessdate=2021-12-20 |language=en-us |first=Eric |last=Berger}}</ref><ref>{{Cite web |title=Ariane 5 issue could delay JWST |url=https://spacenews.com/ariane-5-issue-could-delay-jwst/ |work=SpaceNews |date=2021-05-13 |accessdate=2021-12-20 |language=en-US}}</ref><ref>{{Cite web |title=NASA delays launch of Webb telescope to no earlier than Dec. 24 – Spaceflight Now |url=https://spaceflightnow.com/2021/12/14/nasa-delays-launch-of-webb-telescope-to-no-earlier-than-dec-24/ |accessdate=2021-12-20 |language=en-US |first=Stephen |last=Clark}}</ref> A startra a tervezett időpontban került sor az [[Ariane VA256]] űrrepülés alatt, a távcső 27 perccel az indítás után vált le a hordozórakétáról. A hordozórakétáról való leválást követően sikeresen megtörtént a távcső saját energiaellátására való átállása.<ref>{{Cite news|title=NASA’s James Webb Space Telescope launches in French Guiana|url=https://www.washingtonpost.com/science/2021/12/25/webb-space-telescope-launch/|work=Washington Post|accessdate=2021-12-25|language=en-US}}</ref><ref>{{Cite news|title=Live Updates: Webb Telescope Launches on Long-Awaited Journey|url=https://www.nytimes.com/live/2021/12/25/science/webb-telescope-launch-nasa|work=The New York Times|date=2021-12-25|accessdate=2021-12-25|language=en-US|first=Dennis|last=Overbye}}</ref> A távcső megérkezett megfigyelőpontjára és az [[A James Webb űrtávcső első felvétele|első képeit]] is kiadták.<ref>{{Cite web |title=President Biden Reveals First Image from NASA’s Webb Telescope |url=http://www.nasa.gov/press-release/president-biden-reveals-first-image-from-nasa-s-webb-telescope |work=NASA |date=2022-07-11 |accessdate=2023-06-12 |first=Sean |last=Potter}}</ref> Az űrtávcső első évét kiemelkedő sikernek nevezték.<ref>{{cite news |last=Miller |first=Katrina |title=A Year of Cosmic Wonder With the James Webb Space Telescope - With a new image, NASA commemorates the first anniversary of doing science with the most powerful observatory ever sent to space. |url=https://www.nytimes.com/2023/07/12/science/nasa-webb-telescope-one-year-anniversary.html |date=12 July 2023 |work=[[The New York Times]] |url-status=live |archiveurl=https://archive.today/20230712215040/https://www.nytimes.com/2023/07/12/science/nasa-webb-telescope-one-year-anniversary.html |archivedate=12 July 2023 |accessdate=13 July 2023 }}</ref>

== Küldetés ==
[[Fájl:JWSTDeployment.jpg|balra|bélyegkép|A JWST útvonala]]
A JWST fő tudományos küldetése négy részből áll:<ref>{{Cite web |title=Science Themes - Webb/NASA |url=https://www.jwst.nasa.gov/content/science/index.html |work=www.jwst.nasa.gov |accessdate=2021-12-21 |language=en}}</ref>

* az első [[csillag]]ok és [[galaxis]]ok fényének keresése, amelyek kevéssel az [[ősrobbanás]] után keletkeztek
* a galaxisok kialakulásának és fejlődésének a tanulmányozása
* a csillagok  és [[Naprendszer|bolygórendszerek]] kialakulásának a tanulmányozása
* a bolygórendszerek és az élet eredetének a tanulmányozása.

A vizsgálandó források alacsony hőmérséklete, a [[vöröseltolódás]] és a kozmikus por zavaró hatása miatt a ''JWST'' [[Infravörös sugárzás|infravörös tartományban]] működik, 0,6 és 28 mikrométer között. A távcső műszereit 50 K-re (-220&nbsp;°C) hűtik le, és eltakarják a [[Nap]] sugárzásától, hogy az ne zavarja meg a detektorokat. A távcsővel meg lehet figyelni a szokatlan fényű [[KIC 8462852]] csillagot, amelyet 2015-ben fedeztek fel.<ref>{{Cite web |title=NASA's Next Telescope Could ID Alien Megastructures |url=https://www.popularmechanics.com/space/telescopes/a19346/james-webb-telescope-alien-megastructure/ |work=Popular Mechanics |date=2016-02-09 |accessdate=2021-12-21 |language=en-US |first=John |last=Wenz}}</ref>

A NASA tervezett [[New Worlds]] programja egy különleges alakú műholddal kitakarna egy-egy csillagot, a csillag és egy űrtávcső közé manőverezve, és helyzetét ott pontosan tartva, amely így lehetővé tenné, hogy a másik [[Csillagászati műhold|űrtávcső]] a csillag körül keringő [[exobolygó]]kat észlelje. A program megvalósítását elsősorban a James Webb űrtávcsőhöz kötődően tervezik, amelynek műszerei a helyi atmoszféra analizálására is alkalmasak, amikkel az élet lehetősége kimutatható.

=== Indítás és a küldetés hossza ===
{{Bővebben|Ariane VA256}}

A űrtávcső elindítására (az [[Ariane VA256]] űrrepülés részeként) 2021. december 25-én került sor egy [[Ariane–5]] hordozórakétán a [[Guyana Űrközpont]]ból, [[Francia Guyana|Francia Guyanából]].<ref>{{Cite web |title=Webb Space Telescope Launch Date Update – James Webb Space Telescope |url=https://blogs.nasa.gov/webb/2021/12/14/webb-space-telescope-launch-date-update/ |work=blogs.nasa.gov |accessdate=2021-12-21 |language=en-US}}</ref><ref>{{Cite web |title=NASA Provides Update on Webb Telescope Launch – James Webb Space Telescope |url=https://blogs.nasa.gov/webb/2021/11/22/nasa-provides-update-on-webb-telescope-launch/ |work=blogs.nasa.gov |accessdate=2021-12-21 |language=en-US}}</ref><ref>{{Cite web |title=Video shows $10 billion James Webb telescope being unboxed ahead of launch |url=https://www.newsweek.com/when-will-james-webb-telescope-launch-who-james-webb-video-shows-unboxed-nasa-controversy-1646870 |work=Newsweek |date=2021-11-08 |accessdate=2021-12-21 |language=en}}</ref> Az obszervatóriumot hozzákapcsolták az [[Ariane–5]] hordozórakétához egy adapter gyűrű segítségével, amellyel a jövőben egy űrhajó be tudná fogni a távcsövet szükség esetén. Ennek ellenére maga a teleszkóp nem javítható és nem lehet benne műszereket cserélni, mint Hubble-ben.<ref name=":10"/>

A távcső várható élettartama 5 év, de a célja 10 év lenne.<ref>{{Cite web |title=About Webb/NASA |url=https://www.jwst.nasa.gov/content/about/index.html |work=www.jwst.nasa.gov |accessdate=2021-12-21 |language=en}}</ref> Az öt éves projekt egy hat hónapos időszak után fog megkezdődni.<ref name=":10">{{Cite web |title=FAQ Full General Public Webb Telescope/NASA |url=https://jwst.nasa.gov/content/about/faqs/faq.html |work=jwst.nasa.gov |accessdate=2021-12-21 |language=en}}</ref> A JWST használ hajtóanyagot, hogy pályáján tartsa magát az L<sub>2</sub> körül, ennek következtében van maximum élettartama a távcsőnek, legjobb esetben tíz év.<ref name=":10"/> Az L2 pálya instabil, ezért kell magát pályán tartania a távcsőnek, hogy ne sodródjon el.<ref name=":22">{{Cite web |title=Orbit - Webb/NASA |url=https://webb.nasa.gov/content/about/orbit.html |work=webb.nasa.gov |accessdate=2021-12-21 |language=en}}</ref>

=== Pályája ===
A Föld-Nap rendszer {{mp|L|2}} [[Lagrange-pont]]ja biztosítja, hogy a Föld és a Nap relatív helyzete a teleszkóp látószögében mindig ugyanaz marad, és ez teszi lehetővé az említett takarást. Indulását követően hat hónapos ellenőrzési periódus után kezdte meg a tudományos küldetést, amely legkevesebb 5 évig tart. Tervezésénél figyelembe vették a küldetés meghosszabbításának lehetőségét is, bár ez lényegesen bonyolultabb, mint a Hubble űrtávcső esetében (ami a Földtől 560&nbsp;km távolságban, alacsony Föld körüli [[Pálya (csillagászat)|pályáján]] könnyen elérhető volt bármilyen űrhajó, illetve a [[Space Shuttle]] számára). Az {{mp|L|2}} Lagrange-pont a Naptól ellenkező irányban, a Földtől másfél millió km távolságra van, ahova karbantartó csoport küldésére nem lehet számítani. Pályája halo, nagyjából 800 ezer kilométeres átmérővel és fél évente tesz meg egy kört. {{Galéria
|width=300
|height=200
|title=Az űrteleszkóp pályaképe 2021 és 2024 között
|Kép:Animation_of_James_Webb_Space_Telescope_trajectory_-_Polar_view.gif|Felülnézet
|Kép:Animation_of_James_Webb_Space_Telescope_trajectory_-_Equatorial_view.gif|Oldalnézet
|Kép:Animation_of_James_Webb_Space_Telescope_trajectory_-_Viewed_from_the_Sun.gif|A Naptól
}}

=== Infravörös csillagászat ===
[[Fájl:Carina Nebula (visible and infrared light).jpg|bélyegkép|A Hubble képei az [[Éta Carinae-köd]]ről, összehasonlítva a [[Látható spektrum|látható]] (felül) és [[Infravörös sugárzás|infravörös]] (alul) csillagászatot. Az utóbbin sokkal több csillag látható.]]
[[Fájl:HUDF-JD2.jpg|bélyegkép|Az infravörös megfigyelés segítségével látható fényben nem felfedezhető objektumokat is lehet látni, mint ahogy a képen is látható a [[HUDF-JD2]] esetében.]]
A JWST a [[Hubble űrtávcső]] utódja, és mivel fő prioritása az [[Infravörös sugárzás|infravörös csillagászat]], a [[Spitzer űrtávcső]] utódjának is tekinthető. A JWST képességei sokkal erősebbek, mint a korábbi kettő, sokkal több és sokkal idősebb csillagokat és galaxisokat is fog tudni látni.<ref>{{Cite web |url=https://www.nasa.gov/pdf/629955main_RHoward_JWST_3_6_12.pdf |title=James Webb Space Telescope (JWST) Rick Howard JWST Program Director |accessdate=2021-12-21 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20211221150840/https://www.nasa.gov/pdf/629955main_RHoward_JWST_3_6_12.pdf |archivedate=2021-12-21 }}</ref> Az infravörös spektrumban való megfigyelés kulcsfontosságú ennek eléréséhez, [[vöröseltolódás]] miatt, illetve azért, mert jobban át tud hatolni a poron és gázokon. Ennek köszönhetően kevésbé világos és hidegebb objektumokat is meg lehet figyelni ezzel a technológiával. Mivel a Föld [[légkör]]ében található vízpára és [[szén-dioxid]] elnyeli az infravörös sugárzás nagy részét, a Földről történő infravörös csillagászat szűk hullámhosszokra van korlátozva, ahol a légkör kevesebbet nyel el. Ennek következtében az infravörös megfigyelés legjobban az űrben végezhető.

Minél távolabbi egy objektum, annál fiatalabbnak tűnik, tekintve, hogy fényének több időbe telt ideérni. Mivel az univerzum folyamatosan nő, az utazó fény vöröseltolódik, ennek következtében a nagyon távol lévő objektumokat könnyebb infravörösben megtekinteni.<ref name=":11">{{Cite web |url=http://www.ipac.caltech.edu/Outreach/Edu/importance.html |title=Infrared Astronomy |accessdate=2021-12-21 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20061208151300/http://www.ipac.caltech.edu/Outreach/Edu/importance.html |archivedate=2006-12-08 }}</ref> A JWST infravörös megfigyelőképességei várhatóan tudják majd látni az első galaxisokat, amelyek kialakultak, mindössze pár száz millió évvel az [[ősrobbanás]] után.<ref name=":12">{{Cite web |title=Early Universe - Webb/NASA |url=https://www.jwst.nasa.gov/content/science/firstLight.html |work=www.jwst.nasa.gov |accessdate=2021-12-21 |language=en}}</ref>

Az infravörös sugárzás könnyebben át tud haladni kozmikus poron, mint a [[Látható spektrum|látható fény]]. Infravörös megfigyeléseknek köszönhetően lehet tanulmányozni olyan objektumokat és régiókat az űrben, amelyeket egyébként eltakarna por vagy gáz a [[látható spektrum]]on,<ref name=":11"/> mint a molekuláris felhők, ahol csillagok születnek, a csillagkörüli korongok, ahol bolygók születnek és az aktív galaxisok magjai.<ref name=":11"/>

Viszonylagosan hideg objektumok (hidegebb, mint párezer fok) sugárzásai főleg az infravörös spektrumon történnek, Plank törvénye szerint. Ennek eredményeként olyan objektumok, amelyek nem csillagok, jobban megfigyelhetők infravörösben.<ref name=":11"/> Ezek közé tartoznak a [[Csillagközi por|csillagközi felhők]], [[Barna törpe|barna törpék]], [[bolygó]]k a saját és más naprendszerekben, [[üstökös]]ök és a [[Kuiper-öv]]ben található objektumok.<ref name=":12"/><ref>{{Cite web |title=MIRI science case from NWO proposal |url=http://www.astron.nl/miri-ngst/old/public/science/phase-a/text.htm |work=web.archive.org |date=2011-09-27 |accessdate=2021-12-21 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20110927053021/http://www.astron.nl/miri-ngst/old/public/science/phase-a/text.htm |archivedate=2011-09-27 }}</ref>

A JWST fejlődését befolyásoló projektek közé tartozott a [[Spitzer űrtávcső]] és a [[Wilkinson Microwave Anisotropy Probe]] (WMAP).<ref name=":13"/> A Spitzer kimutatta a közép-infravörös sugárzás fontosságát, amely segíti a csillagok körüli por korongok megfigyelését.<ref name=":13"/> Ezek mellett a WMAP szonda megmutatta, hogy az univerzum felvilágosodik a 17. vöröseltolódásnál, további fontosságot adva a közép-infravörös megfigyelésnek.<ref name=":13">{{Cite web |url=https://jwst.nasa.gov/resources/ssb_2006/mather_sciencesummary.pdf |title=James Webb Space Telescope (JWST) Science Summary for SSB |accessdate=2021-12-21}}</ref> Ezeket a projekteket mind a 2000-es évek közepén indították el.<ref name=":13"/>

=== Indítás után ===
Harmincegy perccel az indítás után kezdődve és a következő 13 napon át a JWST elkezdte a műszereinek használatba helyezésének és kinyitásának folyamatát.<ref>{{Cite journal|title=James Webb Space Telescope Deployment Sequence (Nominal)|url=https://www.youtube.com/watch?v=RzGLKQ7_KZQ|language=hu-HU}}</ref> Az indítás napján automatikusan kinyílt a távcső napeleme, másfél perccel azt követően, hogy elszakadt a hordozórakétától.<ref>{{Cite web |title=NASA Says Webb’s Excess Fuel Likely to Extend its Lifetime Expectations – James Webb Space Telescope |url=https://blogs.nasa.gov/webb/2021/12/29/nasa-says-webbs-excess-fuel-likely-to-extend-its-lifetime-expectations/ |work=blogs.nasa.gov |accessdate=2022-01-01 |language=en-US}}</ref><ref name=":23">{{Cite web |title=Deployment Explorer Webb/NASA |url=https://webb.nasa.gov/content/webbLaunch/deploymentExplorer.html |work=webb.nasa.gov |accessdate=2022-01-01 |language=en}}</ref> Ez a vártnál hamarabb történt meg, mert a körülmények ideálisabbak voltak a tervezettnél.<ref>{{Cite web |title=Thomas Zurbuchen a Twitteren: Recall that most commands from now on come from ground and they are given when certain conditions are reached. Solar array deployment was so much quicker because tip-off by  @ariane5  was almost perfect, exceeding what was expected. |url=https://twitter.com/dr_thomasz/status/1475018804187086850 |work=Twitter |accessdate=2022-01-01 |language=hu}}</ref> 7:50-kor ([[Eastern Time Zone (Észak-Amerika)|EST]]), 12 órával az indítás után a távcső rakétái 65 percig használatban voltak, az első tervezett pályakorrekció miatt.<ref>{{Cite web |title=The First Mid-Course Correction Burn – James Webb Space Telescope |url=https://blogs.nasa.gov/webb/2021/12/25/the-first-mid-course-correction-burn/ |work=blogs.nasa.gov |accessdate=2022-01-01 |language=en-US}}</ref> A második napon automatikusan kinyílt a kommunikációs antenna. Ez volt az utolsó automatikusan kinyíló műszer, a többit a földi irányítóközpont irányítja.<ref name=":23"/>

December 27-én, 60 órával az indítás után 9 percig és 27 másodpercig használatban voltak a Webb rakétái a második pályakorrekció alatt.<ref>{{Cite web |title=Webb’s Second Mid-Course Correction Burn – James Webb Space Telescope |url=https://blogs.nasa.gov/webb/2021/12/27/webbs-second-mid-course-correction-burn/ |work=blogs.nasa.gov |accessdate=2022-01-01 |language=en-US}}</ref> December 28-án az irányítóközpont megkezdte a nappajzs napokig tartó kinyitását. A tényleges nappajzs kinyílása előtt először az azt védő réteg húzódott be.<ref>{{Cite web |title=Forward Pallet Structure Lowered, Beginning Multiple-Day Sunshield Deployment – James Webb Space Telescope |url=https://blogs.nasa.gov/webb/2021/12/28/forward-pallet-structure-lowered-beginning-multiple-day-sunshield-deployment/ |work=blogs.nasa.gov |accessdate=2022-01-01 |language=en-US}}</ref><ref>{{Cite web |title=Aft Sunshield Pallet Deployed – James Webb Space Telescope |url=https://blogs.nasa.gov/webb/2021/12/28/aft-sunshield-pallet-deployed/ |work=blogs.nasa.gov |accessdate=2022-01-01 |language=en-US}}</ref>

December 29-én sikeresen kinyílt a Deployable Tower Assembly, amely szétválasztja a távcső két fő szegmensét, a tükröket, illetve a műszereket és a műholdplatformot. A hat és fél órás folyamat során 1200 milliméterre nyúlt ki a DTA. Ez azért volt kulcsfontosságú, hogy a távcsövet megfelelően lehessen hűteni és a nappajzsnak legyen elég helye kinyílni.<ref>{{Cite web |title=Webb Team Begins Process of Extending Deployable Tower Assembly – James Webb Space Telescope |url=https://blogs.nasa.gov/webb/2021/12/29/webb-team-begins-process-of-extending-deployable-tower-assembly/ |work=blogs.nasa.gov |accessdate=2022-01-01 |language=en-US}}</ref><ref>{{Cite web |title=Webb’s Deployable Tower Assembly Extends in Space – James Webb Space Telescope |url=https://blogs.nasa.gov/webb/2021/12/29/webbs-deployable-tower-assembly-extends-in-space/ |work=blogs.nasa.gov |accessdate=2022-01-01 |language=en-US}}</ref> December 30-án két további lépést teljesítettek sikeresen az obszervatórium kinyitásában. Először kinyílt a momentum szárny, amely a távcső egyensúlyát biztosítja és csökkenti a szükséges üzemanyag használatot.<ref>{{Cite web |title=Webb’s Aft Momentum Flap Deployed – James Webb Space Telescope |url=https://blogs.nasa.gov/webb/2021/12/30/webbs-aft-momentum-flap-deployed/ |work=blogs.nasa.gov |accessdate=2022-01-01 |language=en-US}}</ref> Ezt követően pedig eltávolították a nappajzsot védő réteget.<ref>{{Cite web |title=Webb Ready for Sunshield Deployment and Cooldown – James Webb Space Telescope |url=https://blogs.nasa.gov/webb/2021/12/30/webb-ready-for-sunshield-deployment-and-cooldown/ |work=blogs.nasa.gov |accessdate=2022-01-01 |language=en-US}}</ref><ref>{{Cite web |title=Webb Team Releases Sunshield Covers – James Webb Space Telescope |url=https://blogs.nasa.gov/webb/2021/12/30/webb-team-releases-sunshield-covers/ |work=blogs.nasa.gov |accessdate=2022-01-01 |language=en-US}}</ref>

December 31-én a földi irányítóközpont elindította a nappajzs jobboldali öt membránjának széthúzását.<ref name=":24">{{Cite web |title=With Webb’s Mid-Booms Extended, Sunshield Takes Shape – James Webb Space Telescope |url=https://blogs.nasa.gov/webb/2021/12/31/with-webbs-mid-booms-extended-sunshield-takes-shape/ |work=blogs.nasa.gov |accessdate=2022-01-01 |language=en-US}}</ref> A baloldali nappajzs kinyitását elhalasztották, mikor az irányítóközpont nem kapott visszajelzést, hogy a védőréteg teljesen visszahúzódott. Miután ellenőriztek további adatokat, jóváhagyták a széthúzást.<ref name=":25">{{Cite web |title=First of Two Sunshield Mid-Booms Deploys – James Webb Space Telescope |url=https://blogs.nasa.gov/webb/2021/12/31/first-of-two-sunshield-mid-booms-deploys/ |work=blogs.nasa.gov |accessdate=2022-01-01 |language=en-US}}</ref> A baloldal 3 óra és 19 perc alatt nyílt ki, míg a jobb 3 óra és 42 perc alatt.<ref name=":24"/><ref name=":25"/> A feszítést követően a Webb nappajzsa felvette végső formáját, széthúzódva 14,3 méteres szélességére.<ref name=":24"/>

Egy hónappal az indítás után, 2022. január 24-én, egy pályakorrekciót követően a JWST megérkezett pályájára a L2 Lagrange-pont körül.<ref>{{Cite web |title=James Webb Space Telescope - The First 30 Days After Launch |url=https://www.newsledge.com/james-webb-space-telescope-first-30-days/ |work=News Ledge |date=2017-03-03 |accessdate=2021-12-21 |language=en-US}}</ref><ref>{{Cite web |title=Webb’s Journey to L2 Is Nearly Complete – James Webb Space Telescope |url=https://blogs.nasa.gov/webb/2022/01/21/webbs-journey-to-l2-is-nearly-complete/ |work=blogs.nasa.gov |date=2022-01-21 |accessdate=2023-06-12 |language=en-US}}</ref><ref>{{Cite news|title=After Million-Mile Journey, James Webb Telescope Reaches Destination|url=https://www.nytimes.com/2022/01/24/science/james-webb-telescope-arrival.html|work=The New York Times|date=2022-01-24|accessdate=2023-06-12|language=en-US|first=Joey|last=Roulette}}</ref>{{Galéria
|width=400
|height=300
|Kép:James-Webb-Space-Telescope-Deployment-Sequence- Nominal.webm|A James Webb távcső üzembe helyezése űrbejuttatása után.
|Kép:Animation Of Webb's Orbit.webm|A távcső pályájának animációja.
}}

== Felépítés ==
[[Fájl:Atmospheric electromagnetic opacity HU.svg|balra|bélyegkép|300x300px|A Föld atmoszférájának elektromágneses transzmittanciája.]]
A JWST a Hubble űrtávcső tömegének csak a felét teszi ki, de elsődleges tükrének (6,5 méter átmérőjű [[berillium]] reflektor, [[arany (kémiai elem)|arany]] bevonattal)<ref name="PM" /> fénygyűjtő területe hatszor nagyobb. Átmérője nagyobb, mint bármely mai hordozórakéta, ezért a tükör 18 darab hatszögű részből áll, amelyeket indítás után bontanak ki. A szegmensek egyenként kb. 20 kilogrammot nyomnak, és 1,3 méter átmérőjűek.<ref name="PM" />

[[Infravörös sugárzás|Infravörös]] csillagászathoz van tervezve, de [[Látható spektrum|narancssárga és vörös spektrumon]] is tud megfigyelni. Ennek három fő oka van:

* magas [[vöröseltolódás]]ú objektumok fénykibocsátása infravörös spektrumon figyelhető csak meg
* hideg objektumok, mint csillagkörüli korongok és bolygók legerősebben az infravörös spektrumon bocsátanak ki
* a [[Hubble űrtávcső|Hubble]] és a [[Föld]]ön található távcsövek nem vagy nehezen használhatók erre a célra.

A Földön található távcsöveknek át kellene nézniük a bolygó légkörén, amely sok infravörös sávon átlátszó (lásd: A Föld atmoszférájának elektromágneses transzmittanciája). Még akkor is, ha a légkör átlátszó, sok célanyag, mint a víz, a szén-dioxid és a metán, szintén létezik a Föld légkörében, ami megnehezíti az adatok elemzését. Jelenlegi űrtávcsövek, mint a Hubble, nem tudják megfigyelni ezeket a sávokat, mert tükreik nem megfelelő hőmérsékletűek (a Hubble tükre 15 [[Celsius-skála|°C]] (288 [[Kelvin|K]]; 59 [[Fahrenheit|°F]]) hőmérsékleten működik), így maga a teleszkóp is sugároz az infravörös spektrumon.<ref name=":11" />

A JWST a Föld-Nap [[Lagrange-pont|L<sub>2</sub> (Lagrange)-pont]] közelében fogja végezni kutatásait, nagyjából 1,5 millió [[kilométer]]re a Föld pályájától. Hasonlításképpen a Hubble mindössze 550 kilométerre van a Földtől, míg a Hold 400 ezer kilométerre található. Emiatt a távolság miatt az indítás után a JWST [[hardver]]jének javítása vagy fejlesztése gyakorlatilag lehetetlen, a távcső készítésének idején az emberiség számára elérhető űreszközökkel. Az ezen Lagrange-pont közelében pályán lévő objektumok tudnak a Földdel együtt keringeni a Nap körül, aminek köszönhetően a távcső folyamatosan hasonló távolságra lesz a bolygótól, illetve a nappajzsát a Nap és Föld felé állítva meg fogja tudni akadályozni a fényszennyezés és a túlmelegedés problémáját, úgy, hogy közben folyamatos kommunikációban legyen a bolygónkkal. Ennek köszönhetően a űreszköz hőmérséklete folyamatosan 50 K (−223&nbsp;°C; −370&nbsp;°F) alatt lesz, ami szükséges az infravörös megfigyeléshez.<ref name=":20" />

{{Galéria
|width=355
|height=200
|Kép:James_Webb_Space_Telescope_2009_top.jpg|A JWST Nappal ellenkező irányba néző oldala.
|Kép:James_Webb_Space_Telescope_2009_bottom.jpg|A JWST Nappal szemben álló oldala (alja).
|Kép:Blueprints_of_the_James_Webb_Space_Telescope.jpg|A JWST tervrajzai
}}

=== Nappajzs ===
[[Fájl:James Webb telescope sunshield.jpg|bélyegkép|A nappajzs 2014-ben, tesztelés közben.]]
Ahhoz, hogy az infravörös spektrumon lehessen megfigyeléseket végezni, a JWST hőmérsékletét 50 K (−223.2&nbsp;°C; −369.7&nbsp;°F) alatt kell tartani, egyébként a távcső saját hősugárzása megzavarná a műszereit. Ezért használ a JWST egy nappajzsot, hogy megakadályozza, hogy a Nap, a [[Hold]] és a Föld fénye és melege elérje a távcsövet, míg az L<sub>2</sub>-ponton való keringésének köszönhetően folyamatosan ugyanazon oldalán tudja tartani a három égitestet.<ref name=":22" /> Itt el tudja kerülni a Hold és a Föld árnyékait, fenntartva egy konstans környezetet a nappajzsnak és a tükröknek.<ref name=":21" /> A nappajzs stabil hőmérsékletet tud fenntartani a hideg oldalon található eszközöknek, ami kulcsfontosságú a tükrök precíz beállításához.

Az öt rétegből álló nappajzs minden rétege olyan vastag, mint egy emberi hajszál,<ref>{{Cite web |title=Sunshield Coatings Webb/NASA |url=https://www.jwst.nasa.gov/content/about/innovations/coating.html |work=www.jwst.nasa.gov |accessdate=2021-12-24 |language=en}}</ref> [[Kapton|Kapton E]] poliimidből készült, amit a [[DuPont (cég)|DuPont]] fejlesztett ki. Mindkét oldala [[alumínium]]mal van fedve, míg a két alsó réteg [[szilícium]]mal, amelynek köszönhetően vissza tudja verni a Nap hőjét a világűrbe.<ref>{{Cite web |title=The Sunshield Webb/NASA |url=https://jwst.nasa.gov/content/observatory/sunshield.html |work=jwst.nasa.gov |accessdate=2021-12-24 |language=en}}</ref> 2018-ban a tesztelés során elszakadt ez a pajzs, ami az egyik indoka volt az elhalasztott indításnak.<ref>{{Cite web |title=NASA announces more delays for giant space telescope |url=https://www.science.org/content/article/nasa-announces-more-delays-giant-space-telescope |work=www.science.org |accessdate=2021-12-24 |language=en}}</ref>

A pajzsot tizenkétszeresen hajtották össze, hogy beférjen az [[Ariane–5]] rakétának teherterébe, amely 4,57 méter átmérőjű és 16,19 méter hosszú. Már a L<sub>2</sub> felé vezető út során kinyílt egy 14,162 méterszer 21,197 méteres felületté. A pajzsot a ManTech (NeXolve) állította össze, [[Huntsville (Alabama)|Huntsville]]-ben, [[Alabama|Alabamában]], mielőtt [[Redondo Beach]]re szállították volna, [[Kalifornia|Kaliforniába]].<ref>{{Cite journal|title=Sunshield|first=Frank|journal=Aviation Week and Space Technology|last=Morring Jr.|pages=48-49|date=2013-12-16}}</ref>

=== Optika ===
[[Fájl:Engineers Clean JWST Secondary Reflector with Carbon Dioxide Snow.jpg|balra|bélyegkép|A JWST másodlagos tükrét tisztítják szén-dioxid hóval.]]
A JWST a Hubble űrtávcső tömegének csak a felét teszi ki, de elsődleges tükrének (6,5 méter átmérőjű [[berillium]] reflektor, [[arany (kémiai elem)|arany]] bevonattal <ref name="PM">
{{cite web | url = http://www.jwst.nasa.gov/mirrors.html | title = The Primary Mirror | work = NASA | accessdate = 2010-12-10 }}</ref> ) fénygyűjtő területe hatszor nagyobb. Átmérője nagyobb, mint bármely mai hordozórakéta, ezért a tükör 18 darab hatszögű részből áll, amelyeket indítás után bontanak ki. A szegmensek egyenként kb. 20 kilogrammot nyomnak, és 1,3 méter átmérőjűek.<ref name="PM"/>[[Fájl:Webb Telescope Test.jpg|thumb|6 tükörszegmens a -248 °C-os kriogenikus teszt után.<ref>
{{cite web | url = http://www.nasa.gov/centers/marshall/multimedia/photos/2010/photos10-146.html | title = Webb Telescope Primary Mirror Segment Completes Cryogenic Test | work = NASA | accessdate = 2010-12-21 }}</ref> Az egyik darab már megkapta az aranybevonatot.]]

Érzékeny mikromotorok és szenzorok helyezik a tükör részeit a megfelelő helyzetbe, de az eredeti konfigurációt csak ritkán változtatják meg. A földi teleszkópok, mint a [[Keck Obszervatórium|Keck]], [[aktív optika|aktív optikát]] használva folyamatosan mozgatják a tükröket a zavaró hatások elkerülésére. Az arany bevonatot azért viszik fel, mert az aranynak rendkívül kedvező az infravörösben nyújtott tükrözőképessége, így javítva a várható képminőséget.

A főtükör összeszerelését 2016. február 3-án fejezték be,<ref>{{Cite web |title=NASA's James Webb Space Telescope Primary Mirror Fully Assembled |url=http://www.nasa.gov/press-release/nasas-james-webb-space-telescope-primary-mirror-fully-assembled |work=NASA |date=2016-02-04 |accessdate=2021-12-23 |first=Sarah |last=Ramsey}}</ref> míg a másodlagosat pontosan egy hónappal később.<ref>{{Cite web |title=NASA's James Webb Space Telescope Secondary Mirror Installed |url=http://www.nasa.gov/feature/goddard/2016/nasas-james-webb-space-telescope-secondary-mirror-installed |work=NASA |date=2016-03-07 |accessdate=2021-12-23 |first=Lynn |last=Jenner}}</ref>

=== Műszerek ===
Az Integrated Science Instrument Module (ISIM) a elektromosságot, a számítástechnikai erőforrásokat, a hűtést és a strukturális stabilitását biztosítja a Webb távcsőnek. A JWST aljához van kapcsolva, a JWST négy legfontosabb tudományos műszerét tartalmazza.<ref>{{Cite web |title=Instruments and ISIM (Integrated Science Instrument Module) Webb/NASA |url=https://jwst.nasa.gov/content/observatory/instruments/index.html |work=jwst.nasa.gov |accessdate=2021-12-23 |language=en}}</ref>
[[Fájl:Nircam modules.jpg|bélyegkép|A NIRCam modellje.]]

* A '''NIRCam''' ''('''N'''ear '''I'''nfra'''r'''ed '''Cam'''era)'': egy infravörös kamera, amely a látható és a közel-infravörös spektrum között tud majd megfigyelni.<ref>{{Cite web |title=NIRCam Home |url=http://ircamera.as.arizona.edu/nircam/ |work=ircamera.as.arizona.edu |accessdate=2021-12-23 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20211103203919/http://ircamera.as.arizona.edu/nircam/ |archivedate=2021-11-03 }}</ref> Tíz szenzorral rendelkezik, mind 4 [[megapixel]]es. A NIRCam lesz ezek mellett a távcső hullámfront szenzorja, amely az irányítását fogja segíteni. A NIRCamet az [[Arizonai Egyetem]] csapata építette, Marcia J. Rieke vezetésével. A gyártója pedig az [[Lockheed Martin]] Advanced Technology Centere [[Palo Alto (Kalifornia)|Palo Altóban]], [[Kalifornia|Kaliforniában]].<ref name=":14">{{Cite web |title=JWST Current Status |url=http://www.stsci.edu/jwst/overview/status.html |work=arquivo.pt |accessdate=2021-12-23 |language=pt |archiveurl=http://arquivo.pt/wayback/20090715053935/http:/www.stsci.edu/jwst/overview/status.html |archivedate=2009-07-15 }}</ref>[[Fájl:NIRSpec Astrium.jpg|bélyegkép|A NIRSpec modellje.]]
* A '''NIRSpec''' ('''N'''ear '''I'''nfra'''R'''ed '''Spec'''tograph) fogja teljesíteni a [[Spektroszkópia|spektroszkópiát]] ugyanazon a hullámhosszon, mint a NIRCam. Az [[Európai Űrügynökség]] építette [[Noordwijk]]ben, [[Hollandia|Hollandiában]]. A fejlesztőcsapat tagjai voltak az [[Airbus Defence and Space]] ([[Ottobrunn]] és [[Friedrichshafen]], [[Németország]]) és a [[Goddard Űrközpont]]. A projekt vezetője Pierre Ferruit (École normale supérieure de Lyon) volt. A NIRSpec kialakításának köszönhetően három megfigyelőmódban működik: egy alacsony felbontású mód egy [[Prizma|prizmával]], egy több objektumot figyelő R~1000-mód és egy R~2700 nagynyílású spektrográf.<ref name=":15">{{Cite web |title=ESA Science & Technology - NIRSpec – the Near-Infrared Spectrograph on JWST |url=https://sci.esa.int/web/jwst/-/45694-nirspec-the-near-infrared-spectrograph |work=sci.esa.int |accessdate=2021-12-23}}</ref> Ezeket a Filter Wheel Assembly mechanizmus segítségével választják ki, majd a Grating Wheel Assembly mechanizmus használatával működtetik. Mindkét mechanizmust az [[Infrared Space Observatory]] ISOPHOT-ja alapján alakították ki. A több objektumot figyelő mód egy komplex mechanizmus alapján működve tud egyszerre több száz objektumot vizsgálni, amelyek a NIRSpec látóterében vannak.<ref name=":15"/> Kettő, 4 megapixeles szenzorral rendelkezik. A mechanizmusok és az optika elemek készítését és integrációját a Carl Zeiss Optronics GmbH végezte [[Oberkochen]]ben, Németországban, az [[Airbus|Astriummal]] létező szerződés alatt.<ref name=":15"/>[[Fájl:JWST MIRI model.jpg|bélyegkép|A MIRI 1:3 arányú modellje.]]
*A '''MIRI''' ('''M'''id '''I'''nfra'''r'''ed '''I'''nstrument) fogja megfigyelni a közepes és hosszú infravörös hullámhosszokat (5 és 27 mikrométer között).<ref>{{Cite web |title=MIRI science case from NWO proposal |url=http://www.astron.nl/miri-ngst/old/public/science/phase-a/text.htm |work=web.archive.org |date=2011-09-27 |accessdate=2021-12-23 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20110927053021/http://www.astron.nl/miri-ngst/old/public/science/phase-a/text.htm |archivedate=2011-09-27 }}</ref><ref name=":16">{{Cite web |title=Mid-Infrared Instrument (MIRI) Instrument Webb/NASA |url=https://jwst.nasa.gov/content/observatory/instruments/miri.html |work=jwst.nasa.gov |accessdate=2021-12-23 |language=en}}</ref> A MIRI-t a [[NASA]] és több európai ország fejlesztette ki együtt, George Rieke ([[Arizonai Egyetem]]) és Gillian Wright (UK Astronomy Technology Centre, [[Edinburgh]], [[Skócia]], a Science and Technology Facilities Council tagja) vezetésével. A MIRI mechanikája a NIRSpechez hasonló és ugyanúgy a Carl Zeiss Optronics GmbH hozta létre, de a [[Max Planck Társaság|Max Planck Társaság Csillagászati Intézményén]] keresztül, [[Heidelberg]]ben, Németországban. Az elkészült műszert 2012 közepén szállították le a Goddard Űrközpontba, hogy integrálják az ISIM-be. A MIRI hőmérséklete nem lépheti át a 6 [[Kelvin]]t, ezért héliumgázzal hűtik.<ref>{{Cite journal|title=James Webb Space Telescope Mid-Infrared Instrument cooler systems engineering|url=https://www.spiedigitallibrary.org/conference-proceedings-of-spie/7017/70170A/James-Webb-Space-Telescope-Mid-Infrared-Instrument-cooler-systems-engineering/10.1117/12.791925.full|publisher=SPIE|journal=Modeling, Systems Engineering, and Project Management for Astronomy III|date=2008-07-16|pages=93–102|volume=7017|doi=10.1117/12.791925|first=Kimberly|last=Banks|author=Melora|coauthors=Cagatay}}</ref>
* A '''FGS/NIRISS''' ('''F'''ine '''G'''uidance '''S'''ensor and '''N'''ear '''I'''nfra'''R'''ed '''I'''mager and '''S'''litless '''S'''pectrograph) fő feladata, hogy stabilizálja az obszervatóriumot megfigyelések idején. A [[Kanadai Űrügynökség]] gyártotta le, John Hutchings projektvezető (Herzberg Csillagászati és Asztrofizikai Kutatóközpont, Nemzeti Kutató Tanács) irányításával. Az FGS által készített számításokat használják a távcső irányítására és arra, hogy a főtükröt stabilizálják. A Kanadai Űrügynökség ezek mellett hozzájárult az űreszközhöz a Near Infrared Imager and Slitless Spectrograph (NIRISS) modullal, amelyet a 0,8 és 5 mikrométeres hullámhosszon. A projekt vezetője René Doyon volt, a Montréali Egyetemen.<ref name=":14" /> Mivel az FGS és az NIRISS elválaszthatatlan, egy műszerként vannak feltüntetve, de teljesen más a céljuk, az egyik tudományos műszer, míg a másik a távcső infrastruktúrájának része.
A NIRCam és a MIRI is rendelkezik csillagfényt blokkoló [[Koronagráf (csillagászat)|koronagráffal]], hogy olyan fényes csillagokhoz közeli célpontokat is meg lehessen velük figyelni, mint [[exobolygó]]k és csillagkörüli korongok.<ref name=":16" />

A műszerek infravörös detektorait a Teledyne Imaging Sensors készítette. Az adatok küldésére pedig [[SpaceWire]]-t használnak.<ref>{{Cite web |title=NASA - NASA's James Webb Space Telescope Gets 'Spacewired' |url=https://www.nasa.gov/vision/universe/watchtheskies/jwst_spacewired_prt.htm |work=www.nasa.gov |accessdate=2021-12-23 |language=en |first=Jason Townsend : |last=GSFC |archiveurl=https://web.archive.org/web/20211110124408/https://www.nasa.gov/vision/universe/watchtheskies/jwst_spacewired_prt.htm |archivedate=2021-11-10 }}</ref>

=== Műholdplatform ===
[[Fájl:SpacecraftBus-model.jpg|bélyegkép|A műholdplatform.]]
A [[műholdplatform]] a James Webb űrtávcső fő támogató rendszere, amely a kommunikációs, számítástechnikai, elektromossággal és meghajtással kapcsolatos, illetve strukturális részeit kapcsolja össze.<ref name=":17">{{Cite web |title=Spacecraft Bus Webb/NASA |url=https://jwst.nasa.gov/content/observatory/bus.html |work=jwst.nasa.gov |accessdate=2021-12-23 |language=en}}</ref> A nappajzzsal együtt a távcső [[űreszköz]] részét alkotják.<ref name=":18">{{Cite web |title=Observatory - Webb/NASA |url=https://jwst.nasa.gov/content/observatory/index.html |work=jwst.nasa.gov |accessdate=2021-12-23 |language=en}}</ref> A JWST másik két fontos eleme az Integrated Science Instrument Module (ISIM) és az Optical Telescope Element (OTE).<ref name=":19">{{Cite web |title=The James Webb Space Telescope |url=http://jwst.nasa.gov/isim.html |work=web.archive.org |date=2016-12-03 |accessdate=2021-12-23 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20161203070235/http://jwst.nasa.gov/isim.html |archivedate=2016-12-03 }}</ref> Az ISIM Region 3 része is a platformban található, amelynek része a MIRI cryocoolerje, illetve az ISIM irányító és adatkezelési rendszere.<ref name=":19"/> A műholdplatform az Optical Telescope Elementhez van kapcsolva, a Deployable Tower Assemblyn keresztül, amely kapcsolódva van a nappajzshoz.<ref name=":17"/> A platform a teleszkóp meleg oldalán található, amely a Nap felé áll, 300 [[Kelvin]] (27 [[Celsius-skála|°C]]; 80 [[Fahrenheit|°F]]) hőmérsékleten működik.<ref name=":18"/>

A teljes platform 350&nbsp;kg és 6200 kilogrammot bír el.<ref>{{Cite web |title=Key Facts - Webb/NASA |url=https://jwst.nasa.gov/content/about/faqs/facts.html |work=jwst.nasa.gov |accessdate=2021-12-23 |language=en}}</ref> [[Kalifornia|Kaliforniában]] állították össze, 2015-re készült el és 2021-re integrálták. A műholdplatform felelős a távcső irányba állításáért, amelyet [[Fok (szög)|ívmásodpercnyi]] pontossággal kell megtenni. A platformon található ezek mellett a számítástechnikai központja a távcsőnek, amely feldolgozza az adatokat és visszaküldi azt a Földre.<ref name=":17"/> Tíz pár manőverező rakétával rendelkezik, amely párokból az egyik az első számú, a másik pedig egy extra, biztonság kedvéért. Összesen 159 liter [[hidrazin]] üzemanyagot fog használni. [[Oxidálószer]]e pedig 79.5 liter dinitrogén-tetroxid.<ref>{{Cite web |title=NASA gives green light to fuel James Webb Space Telescope – Spaceflight Now |url=https://spaceflightnow.com/2021/11/28/nasa-gives-green-light-to-fuel-james-webb-space-telescope/ |accessdate=2021-12-23 |language=en-US |first=Stephen |last=Clark}}</ref>

== Összehasonlítás más távcsövekkel ==
[[Fájl:JWST-HST-primary-mirrors.svg|thumb|A Hubble (balra) és a James Webb (jobbra) űrtávcsövek főtükrei méretének összehasonlítása (a kép bal szélén egy emberi alak látható).]]
[[Fájl:Primary Mirror Size Comparison Between Webb and Hubble.webm|bélyegkép|A Webb és a Hubble főtükreinek összehasonlítása.]]
Egy nagy infravörös űrtávcsőre már évtizedek óta volt szükség. Az Egyesült Államokban a Shuttle Infrared Telescope Facility (SIRTF) volt az első ilyen tervezett távcső. Földi teleszkópokhoz képest az űrtávcsöveket nem zavarja meg a [[légkör]] infravörös sugárzást elnyelő képessége.<ref>{{Cite journal|title=Infrared Detector Performance In The Shuttle Infrared Telescope Facility (SIRTF)|url=https://www.spiedigitallibrary.org/conference-proceedings-of-spie/0132/0000/Infrared-Detector-Performance-In-The-Shuttle-Infrared-Telescope-Facility-SIRTF/10.1117/12.956060.full|publisher=SPIE|journal=Utilization of Infrared Detectors|date=1978-06-06|pages=81–88|volume=0132|doi=10.1117/12.956060|first=S. G.|last=McCarthy|author=G. W.}}</ref>

Ennek ellenére az infravörös űrtávcsöveknek vannak hátrányai is: nagyon hidegen kell őket tartani, és minél hosszabb az infravörös hullámhossz, annál hidegebbnek kell lennie, hogy a saját hője ne vakítsa meg a távcsövet és annak detektorait.<ref name=":0">{{Cite book |last=Walker |first=Helen J |title=A brief history of infrared astronomy |date=2000-10-01}}</ref> Ezt meg lehet előzni azzal, hogy egy nagyon hideg elemmel (mint a [[Hélium|folyékony hélium]]) töltött dewar edénybe helyezik a távcsövet.<ref name=":0"/> Ennek köszönhetően a legtöbb infravörös távcsőnek az élettartamát a hűtője korlátozza, amely általában rövid, maximum néhány év.<ref name=":0"/>

Esetenként sikerült elérni, hogy hűtő használata nélkül elég alacsonyan lehessen tartani a hőmérsékletét, hogy infravörös sugárzáshoz közel tudjanak megfigyelni, mint a [[Spitzer űrtávcső]] és a [[WISE|Wide-field Infrared Survey Explorer]] esetében. Még egy példa rá a Hubble [[Near Infrared Camera and Multi-Object Spectrometer]] műszere, amely először nitrogén jeget használt, ami elfogyott egy pár év után, majd egy cryocoolerre váltott. A James Webb űrtávcső egy dewar nélkül fogja hűteni magát, nappajzsok és radiátorok használatával, míg a 3–5 μm spektrumú műszere egy további crycoolert fog igénybe venni.<ref>{{Cite web |title=How cold can you go? Cooler tested for NASA telescope |url=https://phys.org/news/2016-06-cold-cooler-nasa-telescope.html |work=phys.org |accessdate=2021-12-20 |language=en |first=Elizabeth |last=L}}</ref>
[[Fájl:2294_Mission_Posters_Webb_English-1200.jpg|jobbra|bélyegkép|A James Webb űrtávcső hivatalos posztere]]
{| class="wikitable" style="float:center; margin:10px; text-align:center;"
|-
!Név
!Év
![[Elektromágneses sugárzás|Hullámhossz]] 
(μm)
!Apertúra
(m)
!Hűtés
|-
|[[Spacelab Infrared Telescope]] (IRT)
|1985
|1,7–118
|0,15
|Hélium
|-
|[[Infrared Space Observatory]] (ISO)<ref>{{cite web |url=https://www.cosmos.esa.int/web/iso/what-is-iso- |title=What is ISO? |publisher=[[ESA]] |date=2016 |access-date=4 June 2021}}</ref>
|1995
|2,5–240
|0,60
|Hélium
|-
| style="max-width:250px;" |Hubble [[Space Telescope Imaging Spectrograph]] (STIS)
|1997
|0,115–1,03
|2,4
|Passzív
|-
| style="max-width:250px;" |Hubble [[Near Infrared Camera and Multi-Object Spectrometer]] (NICMOS)
|1997
|0,8–2,4
|2,4
|Nitrogén, később cryocooler
|-
|[[Spitzer űrtávcső]]
|2003
|3–180
|0,85
|Hélium
|-
|Hubble [[Wide Field Camera 3]] (WFC3)
|2009
|0,2–1,7
|2,4
|Passzív és termoelektromos <ref>{{cite web |url=https://www.nasa.gov/content/hubble-space-telescope-wide-field-camera-3 |title=Hubble Space Telescope – Wide Field Camera 3 |publisher=NASA |date=22 August 2016}} {{PD-notice}}</ref>
|-
|[[Herschel űrtávcső]]
|2009
|55–672
|3,5
|Hélium
|-
|JWST
|2021
|0,6–28,5
|6,5
|Passzív és cryocooler (MIRI)
|-
| colspan="5" |''Forrás:<ref>{{cite web |url=http://herschel.jpl.nasa.gov/relatedMissions.shtml |title=JPL: Herschel Space Observatory: Related Missions |publisher=NASA, Jet Propulsion Laboratory, Goddard Flight Center, California Institute of Technology |access-date=4 June 2012}} {{PD-notice}}</ref>''
|}
A JWST halasztásai és költségének emelkedése hasonlít a Hubble űrtávcsőéhez.<ref name=":1">{{Cite journal|title=Is the next big thing too big?|url=https://www.nature.com/articles/440140a|journal=Nature|date=2006-03-01|issn=1476-4687|pages=140–143|volume=440|issue=7081|doi=10.1038/440140a|language=en|first=Tony|last=Reichhardt}}</ref> Mikor 1972-ben megkezdték az építését, a Hubble eredetileg 300 millió dollárba (2021-es dollárban közel 2 milliárd dollár) került volna, de elindításának időpontjára költsége már ennek négyszeresére emelkedett.<ref name=":1"/> 2006-ig pedig a teljes költségvetése az új műszerekkel és a szervízelésekkel együtt már átlépte a 9 milliárd dollárt (2021-es dollárban közel 12,5 milliárd dollár).<ref name=":1"/>

A JWST-vel egyidőben tervezett obszervatóriumok közül a legtöbbet már lemondták vagy elhalasztották, mint a [[Terrestrial Planet Finder]]t (2011), a [[SIM PlanetQuest|Space Interferometry Missiont]] (2010), az [[International X-ray Observatoryt|International X-ray Observatory]] (2011), a MAXIM-ot (Microarcsecond X-ray Imaging Mission), a [[SAFIR]]-t (Single Aperture Far-Infrared Observatory), a SUVO-t (Space Ultraviolet-Visible Observatory) és a SPECS-et (Submillimeter Probe of the Evolution of Cosmic Structure).

== A program története ==

=== Háttér ===
{{Bővebben|James Webb#NASA}}
A Hubble utódjának első munkálatai 1989 és 1994 között egy Hi-Z űrtávcső koncepciójához,<ref>{{Cite web |url=http://optics.nasa.gov/concept/hi-z.html |title=Advanced Concepts Studies The 4 m Aperture "Hi Z" Telescope |accessdate=2021-12-21 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20111015142938/http://optics.nasa.gov/concept/hi-z.html |archivedate=2011-10-15 }}</ref> egy teljesen elfedett, 4 méteres apertúrával rendelkező infravörös távcsőhöz vezettek. A távcsövet 3 [[csillagászati egység]]re helyezték volna el a Földtől, hogy ne zavarja meg működését a [[bolygóközi por]]ból származó fényszennyezés.
{| class=wikitable style="float:right; margin-left:0.5em; font-size:88%;"
|+ Fontosabb események
! Év !! Esemény
|-
| 1996 || Az NGST megkezdődött.
|-
| 2002 || Átnevezve JWST-re, 8 m helyett 6 m
|-
| 2004 || A NEXUS lemondva<ref>{{cite web|url=http://strategic.mit.edu/downloads.php|title=Nexus Space Telescope|publisher=MIT}}</ref>
|-
| 2007 || ESA/NASA MOU
|-
| 2010 || Sikeres MCDR
|-
| 2011 || Javasolt lemondás
|-
| 2021 || Tervezett indítás
|}
A Hubble első éveiben csalódást keltő teljesítménye nagy szerepet játszott a JWST megszületésében. 1993-ban a NASA elfogadta a terveket a Space Shuttle programra, hogy kicseréljék a Hubble kameráját és a spektográfját, hogy ellensúlyozzák az aberrációt főtükrén. Ugyan a asztronómiai közösség nagy várakozással állt a programhoz, a NASA felhívta a figyelmet rá, hogy az űrben végzett munkálatok nagy rizikóval járnak és egyáltalán nem biztos, hogy sikeres is lesz. A Csillagászati Kutatásokat Végző Egyetemek Szövetsége létrehozott egy bizottságot (a HST & Beyond Committee), amely áttekintette a szervízelés hatékonyságát és új távcsöveket tervezett, arra az eshetőségre, ha a program sikertelen lenne. Szerencséjükre az első küldetés sikeres lett 1993 decemberében és a Hubble által készített képekre is váratlanul pozitív volt a reakció.

A Hubble sikerének és az Európában történő innovatív munkálatoknak köszönhetően,<ref>{{Cite journal|title=The Edison infrared space observatory and the universe at high redshifts|url=https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/027311779190514K|journal=Advances in Space Research|date=1991-01-01|issn=0273-1177|pages=341–344|volume=11|issue=2|doi=10.1016/0273-1177(91)90514-K|language=en|first=H. A.|last=Thronson|author=T.|coauthors=J. K.}}</ref><ref>{{Cite journal|title=Edison project and radiatively cooled infrared space observatories|url=https://www.spiedigitallibrary.org/conference-proceedings-of-spie/1945/0000/Edison-project-and-radiatively-cooled-infrared-space-observatories/10.1117/12.158751.full|publisher=SPIE|journal=Space Astronomical Telescopes and Instruments II|date=1993-11-01|pages=92–99|volume=1945|doi=10.1117/12.158751|first=Harley A. Thronson|last=Jr|author=Timothy G.|coauthors=Tom W.}}</ref> a HST & Beyond Committee elkezdett tervezni egy sokkal nagyobb és sokkal hidegebb, infravörös sugárzásra érzékeny távcsövet, amely vissza tudott volna nézni a kozmikus időben, hogy megfigyelje az első galaxisok születését. Ehhez a megfigyeléshez a Hubble már nem felelt meg, tekintve, hogy egy meleg távcső és így a saját műszereinek infravörös-kibocsátása megvakítja. Amellett, hogy a NASA elfogadta a Hubble programjának 2005-ig való meghosszabbítását, elfogadták a HST & Beyond Committee javaslatát<ref>{{Cite web |url=https://www.stsci.edu/files/live/sites/www/files/home/hst/documentation/_documents/HSTandBeyond.pdf |title=HST and Beyond {{!}} Exploration and the Search for Origins: A Vision for Ultraviolet-Optical-Infrared Space Astronomy |accessdate=2021-12-21}}</ref> egy nagy, hideg űrtávcsőre (amelyet 100 fokkal 0&nbsp;°C alá hűtöttek volna) és elkezdték tervezni a JWST-t.

Az 1960-as évekkel kezdődően és azóta minden évtized kezdetén összegyűlnek az amerikai csillagászok, hogy tervezeteket mutassanak be új csillagászati műszerekre és kutatásokat tervezzenek a következő évtizedekre, illetve, hogy megegyezzenek a jövőbeli célokban és prioritásokon. A 2000-ben elkészült felmérés szerint a nemzetközi csillagászközösség az egyik legfontosabb lépésnek tartotta egy program (amely ''Következő Generációs Űrtávcső'' néven lett ismert)<ref>{{Cite book |last=Stockman |first=H. S. |title=The Next Generation Space Telescope. Visiting a time when galaxies were young |year=1997 |month=06 |publisher=Space Telescope Science Institute, Csillagászati Kutatásokat Végző Egyetemek Szövetsége |location=[[Baltimore (Maryland)|Baltimore]] és [[Washington (főváros)|Washington]]}}</ref> és a hozzá kapcsolódó műszerek kialakítását. Ahogy a NGST koncepciója fejlődött, kiemelte a galaxisok születésének megfigyelésének és új bolygók keresésének fontosságát, amely célokat a HST & Beyond „Eredet” név alatt foglalt össze. Az 1990-es évek végén a NASA létrehozta az Eredet Albizottságot, hogy ezt a célt elérjék. Ahogy azt a NASA remélte, a 2000-es évtizedes felmérésen a NGST kapta a legmagasabb helyezést,<ref>{{CitLib |aut=National Research Council |tit=Astronomy and Astrophysics in the New Millennium |ann=2001 |isbn=978-0-309-07031-7 |url=https://www.nap.edu/catalog/9839/astronomy-and-astrophysics-in-the-new-millennium |accd=2021-12-21}}</ref> ezzel a teljes közösség támogatásával indult meg a program.

A koncepció, amelyből végül kialakult a JWST, 1996-ból származik, akkor még ''Következő Generációs Űrtávcső'' néven indult. 2002-ben, miután elkezdődtek a tényleges fejlesztések, elnevezték a NASA második igazgatójától (1961–1968), [[James Webb|James E. Webbről]] (1906–1992). Webb vezette az ügynökséget az [[Apollo-program]] idején és a NASA első számú prioritásának nevezte a tudományos kutatásokat.<ref>{{Cite web |title=Who Is James Webb - Webb/NASA |url=https://www.jwst.nasa.gov/content/about/faqs/whoIsJamesWebb.html |work=www.jwst.nasa.gov |accessdate=2021-12-21 |language=en}}</ref> A JWST a NASA projektje, de támogatja az [[Európai Űrügynökség]] (ESA) és a [[Kanadai Űrügynökség]] is.

Az 1990-es évek közepén kialakult „gyorsan, jobban, olcsón”-érában a NASA vezetői egy olcsó űrtávcsövet akartak létrehozni. Ennek következtében a NGST első tervei szerint 8 méteres apertúrája lett volna és az L<sub>2</sub> közelében helyezték volna el, összesen nagyjából 500 millió dollárból. 1997-ben a NASA együtt dolgozott a [[Goddard Űrközpont]]tal,<ref>{{Cite web |title=Goddard Space Flight Center design |url=https://www.spacetelescope.org/images/opo9820b/ |work=www.spacetelescope.org |accessdate=2021-12-21 |language=en |last=information@eso.org}}</ref> a Ball Aerospace & Technologiesszal<ref name=":2">{{Cite web |title=TRW design for JWST |url=http://sci.esa.int/science-e/www/object/index.cfm?fobjectid=29551 |work=sci.esa.int |accessdate=2021-12-21 |archiveurl=https://archive.today/20121212002141/http://sci.esa.int/science-e/www/object/index.cfm?fobjectid=29551 |archivedate=2012-12-12 }}</ref> és a TRW-vel,<ref name=":2"/> hogy kielemezzék a költségvetést és a technikai elvárásokat.<ref name=":3">{{Cite web |title=HubbleSite - The James Webb Space Telescope - Webb: Past & Future |url=http://jwstsite.stsci.edu/webb_telescope/webb_past_and_future/ |work=archive.ph |date=2012-12-10 |accessdate=2021-12-21 |archiveurl=https://archive.today/20121210103643/http://jwstsite.stsci.edu/webb_telescope/webb_past_and_future/ |archivedate=2012-12-10 }}</ref> Akkor az indítást 2007-re tervezték, de ezt végül gyakran eltolták.

2003-ban a NASA a TRW-nek adta a fő szerződést a JWST kialakítására, 824.8 millió dollárért. A tervezet szerint 6.1 méteres lett volna a főtükre és 2010-ben indították volna el.<ref>{{Cite web |title=TRW Selected as JWST Prime Contractor |url=http://www.stsci.edu/jwst/news/2003/nasa-announces-contract |work=archive.ph |date=2012-08-05 |accessdate=2021-12-21 |archiveurl=https://archive.today/20120805155712/http://www.stsci.edu/jwst/news/2003/nasa-announces-contract |archivedate=2012-08-05 }}</ref> Később az évben a Northrop Grumman megvette a TRW-t és átnevezte Northrop Grumman Space Technologyra.<ref name=":3"/>

=== Fejlesztések ===
A NASA [[Greenbelt (Maryland)|greenbelti]] [[Goddard Űrközpont]]ja volt a projekt fő menedzsere. A James Webb űrtávcső igazgatója John C. Mather, míg a Northrop Grumman Aerospace Systems foglalkozik a fejlesztéssel és a rendszer integrációjával. Ők építik az űrtávcső részeit, amelyek közé tartozik a [[műholdplatform]] és nappajzs is. A Ball Aerospace & Technologies építette a Optical Telescope Elementet.<ref>{{Cite web |title=Northrop Grumman Completes Fabrication Of Sunshield Deployment Flight Structure For JWST |url=https://www.spacedaily.com/reports/Northrop_Grumman_Completes_Fabrication_Of_Sunshield_Deployment_Flight_Structure_For_JWST_999.html |work=www.spacedaily.com |accessdate=2021-12-21}}</ref> A [[Goddard Űrközpont]] pedig a Integrated Science Instrument Module (ISIM) létrehozásáért volt felelős.<ref>{{Cite web |title=Instruments and ISIM (Integrated Science Instrument Module) Webb/NASA |url=https://jwst.nasa.gov/content/observatory/instruments/index.html |work=jwst.nasa.gov |accessdate=2021-12-21 |language=en}}</ref>

A költségvetés 2005-ös megemelkedése miatt abban az évben újratervezték a programot.<ref name=":5">{{Cite web |url=http://www7.nationalacademies.org/bpa/CAA_Nov2005_Presentation_Mather.pdf |title=James Webb Space Telescope (JWST) |accessdate=2021-12-21 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20081110180605/http://www7.nationalacademies.org/bpa/CAA_Nov2005_Presentation_Mather.pdf |archivedate=2008-11-10 }}</ref> A fő változások az integrációs tervekben és tervezett tesztekben voltak, az indítás 22 hónapos elhalasztása (2011-ről 2013-ra) és a rendszerszintű tesztelés elvetése, 1,7 [[Méter|mikrométernél]] rövidebb hullámhosszon. Az újratervezés után a projektet felülvizsgálta egy független szervezet, amely vizsgálat szerint a NASA-nak újra kellett terveznie a költségvetésének szakaszolását.

A 2005-ös újratervezés szerint 4,5 milliárd dollárba került volna a távcső a teljes életciklusa alatt. Ebből 3,5 milliárd lett volna a design, a fejlesztés, az indítás és a megbízások, illetve nagyjából 1 milliárd dollár lett volna a fenntartása tíz éves élettartama alatt.<ref name=":5"/> Az ESA ebből 300 millió [[euró]]t áll, amely magában foglalja a JWST űrbejuttatását is.<ref name=":4" /> A Kanadai Űrügynökség 39 millió kanadai dollárt szentelt a projektre 2007-ben,<ref>{{Cite web |title=Canada's contribution to NASA's James Webb Space Telescope |url=https://www.canada.ca/en/news/archive/2007/06/canada-contribution-nasa-james-webb-space-telescope.html |work=www.canada.ca |date=2007-06-04 |accessdate=2021-12-21 |first=Canadian Space |last=Agency}}</ref> és ezt műszerek formájában juttatta el a NASA-nak.<ref>{{Cite web |title=Canadian Space Agency Delivers Canada's Contributions to the James Webb Space Telescope |url=https://spaceq.ca/canadian_space_agency_delivers_canadas_contributions_to_the_james_webb_space_telescope/ |work=SpaceQ |date=2012-07-30 |accessdate=2021-12-21 |language=en-US}}</ref>

=== Gyártás ===
[[Fájl:James Webb Space Telescope Mirror37.jpg|balra|bélyegkép|A főtükör részei tesztelés alatt, 2010-ben.]]
2007 januárjára tízből kilenc technológiai fejlesztés már elkészült és átlépte az NAR-t (Non-Advocate Review).<ref>{{Cite web |title=JWST Passes TNAR |url=http://www.stsci.edu/jwst/news/2007/jwst-passes-tnar |work=archive.ph |date=2012-08-05 |accessdate=2021-12-21 |archiveurl=https://archive.today/20120805232222/http://www.stsci.edu/jwst/news/2007/jwst-passes-tnar |archivedate=2012-08-05 }}</ref> Az egyetlen fennmaradó fejlesztés a MIRI cryocooler volt, ez három hónappal később elkészült. 2007 májusára a költségvetés még mindig a tervezeten belül volt.<ref>{{Cite web |title=NASA Adds Docking Capability For Next Space Observatory |url=https://www.space.com/3833-nasa-adds-docking-capability-space-observatory.html |work=Space.com |date=2007-05-23 |accessdate=2021-12-21 |language=en |first=Brian Berger |last=published}}</ref> 2008 márciusában a projekt sikeresen átlépte a Preliminary Design Review-t (PDR), míg két hónappal később egy újabb NAR-t. [[2008]]. [[július 10.|július 10]]-én a NASA bejelentette, hogy a tervezés befejeztével megkezdték a műhold építését. Ugyanez év decemberére készült el a 150 négyzetméteres árnyékoló fólia, mely a távcső tükrét a napsugárzástól védi.<ref>
{{cite web |url=http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20081204-james-webb-urteleszkop-elkeszult-az-12-millio-faktoros-urnapvedo.html |title=Elkészült az 1,2 millió faktoros űrnapvédő |last=Jéki |first=László |date=2008-12-08 |publisher=[http://origo.hu/tudomany/vilagur/index.html &#91;Origo&#93; Világűr] |accessdate=2008-12-08}}
</ref> [[2009]] áprilisában kezdték meg az első főtükör-szegmens [[vákuumkamra|vákuumkamrás]] tesztelését, melynek célja, hogy ellenőrizzék, hogy a világűrre jellemző vákuumban és hőmérsékleten hogyan változik a tükör alakja. A felület az ideálistól a tervek szerint nem tér el 20 [[Méter|nanométernél]] jobban.
[[Fájl:NASA’s James Webb Space Telescope Completes Environmental Testing (50427670958) (cropped).jpg|bélyegkép|A James Webb űrtávcső környezeti tesztelés után, 2020-ban.]]
2010 áprilisában jól teljesített a Mission Critical Design Review-n (MCDR), amely azt jelezte, hogy az integrált obszervatórium teljesíteni tudja az összes tudományos és mérnöki elvárást küldetése során.<ref>{{Cite web |title=NASA - NASA's Webb Telescope Passes Key Mission Design Review Milestone |url=https://www.nasa.gov/home/hqnews/2010/apr/HQ_10-099_Webb_Telescope_Milestone.html |work=www.nasa.gov |accessdate=2021-12-21 |language=en |archiveurl=https://web.archive.org/web/20211030153656/https://www.nasa.gov/home/hqnews/2010/apr/HQ_10-099_Webb_Telescope_Milestone.html |archivedate=2021-10-30 }}</ref> Az MCDR után újratervezték a projekt idővonalát, amelynek következtében leghamarabb 2015-re tolták az indítását, de 2018-at se zárták ki. 2010-re a költségvetési problémák már befolyásolták a NASA más projektjeit.<ref>{{Cite web |title=Spaceflight Now {{!}} Breaking News {{!}} NASA says JWST cost crunch impeding new missions |url=https://spaceflightnow.com/news/n1008/12jwst/ |work=spaceflightnow.com |accessdate=2021-12-21}}</ref>

2011-re a JWST már az utolsó design-fázisban volt. Mivel indítása után nem fognak tudni változtatni rajta, a tesztelési időszak sokkal hosszabb, mint más projektek esetében. Sok technológiai fejlődést hozott a távcső. A projekt indulásának idején az 1990-es években még nem lehetett tudni, hogy egy ilyen nagy, de ilyen alacsony tömegű távcsövet létre lehet-e hozni.

A főtükör hexagon alakú részeit 2015 novemberében kezdték el összeszerelni és három hónappal később készült el.<ref>{{Cite web |title=NASA's James Webb Space Telescope Primary Mirror Fully Assembled |url=http://www.nasa.gov/press-release/nasas-james-webb-space-telescope-primary-mirror-fully-assembled |work=NASA |date=2016-02-04 |accessdate=2021-12-21 |first=Sarah |last=Ramsey}}</ref> A végső összeszerelési fázis 2016 novemberében ért véget, mikor megkezdődtek a tesztelések.<ref>{{Cite web |title=Nasa begins testing enormous space telescope made of gold mirrors |url=http://www.theguardian.com/science/2016/nov/04/nasa-testing-james-webb-space-telescope-gold |work=the Guardian |date=2016-11-04 |accessdate=2021-12-21 |language=en}}</ref> 2018 márciusában a NASA elhalasztotta az indítást egy évvel, 2020 májusára, miután a teleszkóp egyik nappajzsa elszakadt és a kábelei nem működtek a tervek szerint. 2018 júniusában a NASA újabb 10 hónapot halasztott a projekten, egy független felülvizsgálat következtében,<ref>{{Cite web |url=https://www.nasa.gov/press-release/nasa-completes-webb-telescope-review-commits-to-launch-in-early-2021 |title=NASA Completes Webb Telescope Review, Commits to Launch in Early 2021 |accessdate=2021-12-21 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20200314025315/https://www.nasa.gov/press-release/nasa-completes-webb-telescope-review-commits-to-launch-in-early-2021 |archivedate=2020-03-14 }}</ref> amely 344 hibalehetőséget talált a távcsövön.<ref>{{Cite news|title=Northrop Grumman CEO is grilled about James Webb Space Telescope errors|url=https://www.washingtonpost.com/news/speaking-of-science/wp/2018/07/26/northrop-grumman-ceo-is-grilled-about-james-webb-space-telescope-errors/|work=Washington Post|accessdate=2021-12-21|language=en-US}}</ref> 2019 augusztusára befejezték a teleszkóp mechanikai integrációját. Ezt az első tervek szerint 12 évvel korábban, 2007-ben kellett volna befejezni. Ezt követően kezdték meg az öt nappajzs beszerelését, hogy megvédjék a teleszkópot a [[Nap]] infravörös sugaraitól.<ref>{{Cite web |title=The two halves of Hubble’s $10 billion successor have finally come together after 12 years of waiting |url=https://www.businessinsider.in/nasa-hubble-telescope-replacement-james-webb-space-telescope-assembled-after-12-years/articleshow/70886209.cms |work=Business Insider |accessdate=2021-12-21}}</ref>

Miután az összeszerelés elkészült, a JWST teljesítette az utolsó teszteket [[Redondo Beach]]en, [[Kalifornia|Kaliforniában]]. A távcsövet szállító hajó 2021. szeptember 26-án hagyta el Kaliforniát,<ref>{{Cite web |title=After two decades, the Webb telescope is finished and on the way to its launch site – Spaceflight Now |url=https://spaceflightnow.com/2021/09/30/webb-on-the-way-to-french-guiana/ |accessdate=2021-12-21 |language=en-US |first=Stephen |last=Clark}}</ref> és 2021. október 12-én érkezett meg [[Francia Guyana|Francia Guyanába]], a [[Panama-csatorna|Panama-csatornán]] keresztül utazva.<ref>{{Cite web |title=NASA's James Webb Space Telescope arrives in French Guiana ahead of Dec. 18 launch |url=https://www.space.com/nasa-james-webb-space-telescope-arrives-french-guiana |work=Space.com |date=2021-10-12 |accessdate=2021-12-21 |language=en |first=Mike Wall |last=published}}</ref>

=== Problémák ===

A NASA-nak összesen az elvárások szerint 9,7 milliárd dollárba fog kerülni a projekt, amelyből 8,8 milliárdot a távcsőre költenek, míg 861 milliót az öt éves élettartamra.<ref>{{Cite web |url=https://www.nasa.gov/sites/default/files/atoms/files/fy2022_congressional_justification_nasa_budget_request.pdf |title=FY 2022 NASA Budget Estimates |accessdate=2021-12-21}}</ref> Az ESA és a CSA azt nyilatkozta, hogy nagyjából 700 millió [[euró]]val és 200 millió [[kanadai dollár]]ral támogatták a projektet.<ref>{{Cite web |title=JWST launch slips to November |url=https://spacenews.com/jwst-launch-slips-to-november/ |work=SpaceNews |date=2021-06-02 |accessdate=2021-12-21 |language=en-US}}</ref>
{| class="wikitable" style="float:right; margin-left:0.5em; font-size:0.9em;"
|+ Tervezett indítás és költségvetés
! rowspan="2" |Év
! rowspan="2" |Tervezett indítás
! colspan="2" |Költségvetés
<small>(milliárd dollár)</small>
|-
! <small>Valós</small>
!<small>2021</small>
|-
| 1997 || 2007<ref name="ngst1">{{cite news|url=http://findarticles.com/p/articles/mi_m1571/is_n39_v13/ai_19964936/|title=Next Generation Space Telescope will peer back to the beginning of time and space |publisher=CBS|first=Phil|last=Berardelli|date=27 October 1997}}</ref>|| 0,5<ref name="ngst1" />
|0,86
|-
| 1998 || 2007<ref>{{cite web|last1=Lilly|first1=Simon|url=http://www.casca.ca/lrp/vol2/ngst/hstng.html|title=The Next Generation Space Telescope (NGST)|publisher=University of Toronto|date=27 November 1998}}</ref>|| 1<ref name=":1" />
|1,7
|-
| 1999 || 2007–2008<ref>{{cite journal|url=http://www.adass.org/adass/proceedings/adass98/offenbergjd/|title=Cosmic Ray Rejection with NGST|journal=Astronomical Data Analysis Software and Systems Viii
|volume=172|page=141|bibcode=1999ASPC..172..141O|last1=Offenberg|first1=Joel D|last2=Sengupta|first2=Ratnabali|last3=Fixsen|first3=Dale J.|last4=Stockman|first4=Peter|last5=Nieto-Santisteban|first5=Maria
|last6=Stallcup|first6=Scott|last7=Hanisch|first7=Robert|last8=Mather|first8=John C.|year=1999}}</ref>|| 1<ref name=":1" />
|1,6
|-
| 2000 || 2009<ref name="miri">{{cite web|url=http://www.astron.nl/miri-ngst/old/public/science/phase-a/text.htm|title=MIRI spectrometer for NGST|url-status=dead|archive-url=https://web.archive.org/web/20110927053021/http://www.astron.nl/miri-ngst/old/public/science/phase-a/text.htm|archive-date=27 September 2011|accessdate=2021-12-21|archívurl=https://web.archive.org/web/20110927053021/http://www.astron.nl/miri-ngst/old/public/science/phase-a/text.htm|archívdátum=2011-09-27}}</ref>|| 1,8<ref name="nature06" />
|2,9
|-
| 2002 || 2010<ref>{{cite web|url=http://www.spaceref.com/news/viewsr.html?pid=5319|title=NGST Weekly Missive|date=25 April 2002|accessdate=2021-12-21|archiveurl=https://web.archive.org/web/20220715144440/https://spaceref.com/status-report/ngst-weekly-missive-25-apr-2002/|archivedate=2022-07-15}}</ref>|| 2,5<ref name="nature06" />
|3,8
|-
| 2003 || 2011<ref>{{cite web|url=http://www.nasa.gov/home/hqnews/2003/nov/HQ_c03pp_telescope_mod.html|title=NASA Modifies James Webb Space Telescope Contract|date=12 November 2003|accessdate=2021-12-21|archiveurl=https://web.archive.org/web/20211225224505/https://www.nasa.gov/home/hqnews/2003/nov/HQ_c03pp_telescope_mod.html|archivedate=2021-12-25}} {{PD-notice}}</ref>|| 2,5<ref name="nature06">{{cite journal|title=US astronomy: Is the next big thing too big?|first=Tony|last=Reichhardt|date=March 2006|journal=Nature|volume=440|issue=7081|doi=10.1038/440140a|pmid=16525437
|pages=140–143|bibcode=2006Natur.440..140R|doi-access=free}}</ref>
|3,7
|-
| 2005 || 2013 || 3<ref>{{cite web|url=http://www.spacepolitics.com/2005/05/21/problems-for-jwst/|title=Problems for JWST|date=21 May 2005}}</ref>
|4,2
|-
| 2006 || 2014 || 4,5<ref>{{cite journal|title=Refocusing NASA's vision|url=https://archive.org/details/sim_nature-uk_2006-03-09_440_7081/page/127|journal=Nature|date=9 March 2006|volume=440|issue=7081|doi=10.1038/440127a|pmid=16525425|page=127|bibcode=2006Natur.440..127.|doi-access=free}}</ref>
|6,2
|-
| colspan="4" style="text-align:center" |2008, Első design vizsgálat
|-
| 2008 || 2014 || 5,1<ref name="cowen">{{cite web|url=http://news.sciencemag.org/scienceinsider/2011/08/webb-telescope-delayed-costs.html?ref=hp|first=Ron|last=Cowen|title=Webb Telescope Delayed, Costs Rise to $8 Billion|date=25 August 2011|publisher=ScienceInsider|url-status=dead|archive-url=https://web.archive.org/web/20120114105805/http://news.sciencemag.org/scienceinsider/2011/08/webb-telescope-delayed-costs.html?ref=hp|archive-date=14 January 2012}}</ref>
|6,5
|-
| colspan="4" style="text-align:center" |2010, Utolsó design vizsgálat
|-
| 2010 || 2015–2016 || 6,5
|8,2
|-
| 2011 || 2018 || 8,7<ref name="price">{{cite news|url=https://www.bbc.co.uk/news/science-environment-14625362|first=Jonathan|last=Amos|title=JWST price tag now put at over $8 bn|publisher=BBC|date=22 August 2011}}</ref>
|10,7
|-
| 2013 || 2018 || 8,8<ref name="sciam15">{{cite web|url=https://www.scientificamerican.com/article/nasa-assures-skeptical-congress-that-the-james-webb-telescope-is-on-track/|title=NASA Assures Skeptical Congress That the James Webb Telescope Is on Track|publisher=Scientific American|author=Moskowitz, Clara|date=30 March 2015|access-date=29 January 2017}}</ref>
|10,5
|-
| 2017 || 2019<ref name="launch 2019">{{cite web|url=https://www.nasa.gov/feature/nasa-s-james-webb-space-telescope-to-be-launched-spring-2019|title=NASA's James Webb Space Telescope to be Launched Spring 2019 |publisher=NASA|date=28 September 2017}} {{PD-notice}}</ref>|| 8,8
|9,9
|-
| 2018 || 2020|| ≥8,8
|9,7
|-
| 2019 || 2021 márciusa<ref>{{cite web|url=https://www.nasa.gov/press-release/nasa-completes-webb-telescope-review-commits-to-launch-in-early-2021|title=NASA Completes Webb Telescope Review, Commits to Launch in Early 2021|publisher=NASA|website=nasa.gov|date=27 June 2018|access-date=28 June 2018|archiveurl=https://web.archive.org/web/20200314025315/https://www.nasa.gov/press-release/nasa-completes-webb-telescope-review-commits-to-launch-in-early-2021|archivedate=2020-03-14}} {{PD-notice}}</ref>|| 9,66
|10,4
|-
| 2021 || 2021 decembere<ref>{{cite web|url=https://spaceflightnow.com/2021/12/14/nasa-delays-launch-of-webb-telescope-to-no-earlier-than-dec-24/|title=NASA delays launch of Webb telescope to no earlier than Dec. 24|date=14 Dec 2021|access-date=14 Dec 2021}} {{PD-notice}}</ref> || colspan="2" align="center"| 9,70
|}
A JWST sokkal több pénzbe került, mint az eredeti költségvetés és sokszor el kellett halasztani. Ez részben külső tényezők miatt volt, mint a döntés meghozatala a hordozórakétáról. 2006-ra már 1 milliárd dollárt elköltöttek a projektre, ekkor 4,5 milliárd volt a tervezett költségvetés. Egy 1984-es kutatás szerint a következő generációs infravörös obszervatórium legalább 4 milliárd dollárba került volna (10 milliárd 2021-es dollárban).<ref name=":1" />

A távcsövet eredetileg 1,6 milliárdos költségvetéssel tervezték,<ref name=":7">{{Cite web |url=http://www.floridatoday.com/article/20110605/NEWS01/110604013/Telescope-debacle-devours-NASA-funds.html |title=Telescope debacle devours NASA funds |accessdate=2021-12-21 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20140403051459/http://www.floridatoday.com/article/20110605/NEWS01/110604013/Telescope-debacle-devours-NASA-funds.html |archivedate=2014-04-03 }}</ref> de a korai fejlesztések idején ez az összeg elkezdett nőni és elérte az 5 milliárdot, mire hivatalosan jóváhagyták az összeszerelés megkezdését 2008-ban. 2010 nyarán a projekt kiemelkedően jól teljesített az utolsó design vizsgálaton, de a pénzügyi problémák miatt [[Barbara Mikulski]] marylandi szenátor egy független felülvizsgálatot kért a távcsőről. A vizsgálatot J. Casani vezette és úgy találta, hogy leghamarabb 2015-ben fogják elindítani a teleszkópot, legalább 1,5 milliárd további költségekkel (összesen 6,5 milliárd dollárért). Ezek mellett kiemelte, hogy ehhez szükség lesz 2011-es és 2012-es pénzügyi támogatásra is, illetve, hogy egy későbbi indítás további pénzügyi problémákhoz vezethet.<ref>{{Cite web |url=https://www.nasa.gov/pdf/499224main_JWST-ICRP_Report-FINAL.pdf |title=James Webb Space Telescope (JWST) Independent Comprehensive Review Panel (ICRP) |accessdate=2021-12-21}}</ref>

2011. július 6-án az [[Az Amerikai Egyesült Államok Képviselőháza|Egyesült Államok Képviselőházának]] Kereskedelem, tudomány és közlekedési Bizottsága javasolta a projekt lemondását azzal, hogy a költségvetési tervben megvontak 1.9 milliárd dollárt a NASA-tól, amelynek legalább a negyedét a JWST-re költötték volna.<ref name=":8"/><ref>{{Cite web |title=US lawmakers vote to kill Hubble successor |url=https://www.spacedaily.com/reports/US_lawmakers_vote_to_kill_Hubble_successor_999.html |work=www.spacedaily.com |accessdate=2021-12-21}}</ref><ref>{{Cite web |title=Proposed NASA Budget Bill Would Cancel Major Space Telescope |url=https://www.space.com/12187-nasa-budget-bill-cancels-space-telescope-house.html |work=Space.com |date=2011-07-06 |accessdate=2021-12-21 |language=en |first=Dan Leone |last=published}}</ref> Eddig a pontig közel 3 milliárd dollárt költöttek rá és a [[hardver]]jének 75%-a már gyártási folyamatban volt.<ref>{{Cite web |title=James Webb Space Telescope hardware entering key test phase |url=https://www.nasaspaceflight.com/2015/01/jwst-hardware-entering-test-phase/ |work=NASASpaceFlight.com |date=2015-01-07 |accessdate=2021-12-21 |language=en-US |first=Chris |last=Bergin}}</ref> A költségvetési javaslatot a bizottság elfogadta, azt mondva, hogy „több milliárd dollárral átlépte a költségvetést és nagyon rosszul van kezelve.”<ref name=":8"/> Erre válaszként az Amerikai Csillagászati Közösség és Barbara Mikulski is kiadott egy közleményt,<ref>{{Cite web |title=AAS Issues Statement on Proposed Cancellation of James Webb Space Telescope {{!}} American Astronomical Society |url=https://aas.org/press/aas-issues-statement-proposed-cancellation-james-webb-space-telescope |work=aas.org |accessdate=2021-12-21}}</ref><ref>{{Cite web |title=Mikulski Statement on House Appropriations Subcommittee Termination of James Webb Space Telescope |url=http://www.spaceref.com/news/viewpr.html?pid=34063 |work=www.spaceref.com |accessdate=2021-12-21 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20220715144441/https://spaceref.com/press-release/mikulski-statement-on-house-appropriations-subcommittee-termination-of-james-webb-space-telescope/ |archivedate=2022-07-15 }}</ref> amelyben támogatta a JWST-t. 2011 novemberében a JWST nemzetközi támogatottságának köszönhetően<ref name=":8">{{Cite web |title=Nasa fights to save the James Webb space telescope from the axe |url=http://www.theguardian.com/science/2011/jul/09/nasa-james-webb-space-telescope |work=the Guardian |date=2011-07-09 |accessdate=2021-12-21 |language=en}}</ref><ref>{{Cite news|title=Opinion {{!}} Way Above the Shuttle Flight|url=https://www.nytimes.com/2011/07/10/opinion/sunday/10sun2.html|work=The New York Times|date=2011-07-09|accessdate=2021-12-21|language=en-US}}</ref> a [[Az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa|Kongresszus]] visszavonta a költségvetési javaslatot és további pénzt adott a projektre, amelynek lehetséges költségvetése elérte a 8 milliárd dollárt.<ref>{{Cite news|title=NASA budget plan saves telescope, cuts space taxis|url=https://www.reuters.com/article/us-usa-space-budget-idUSTRE7AF06320111116|work=Reuters|date=2011-11-16|accessdate=2021-12-21|language=en}}</ref>

Voltak tudósok, akik kifejezték nemtetszésüket a projekt költségvetésének instabilitásától, mivel az így akadályozta más, fontos csillagászati programok elindítását.<ref name=":9">{{Cite web |title=NASA Assures Skeptical Congress That the James Webb Telescope Is on Track |url=https://www.scientificamerican.com/article/nasa-assures-skeptical-congress-that-the-james-webb-telescope-is-on-track/ |work=Scientific American |accessdate=2021-12-21 |language=en |first=Clara |last=Moskowitz}}</ref><ref>{{Cite web |title=NASA Acknowledges James Webb Telescope Costs Will Delay Other Science Missions |url=https://www.space.com/13528-nasa-jwst-telescope-funding-delay-science-missions.html |work=Space.com |date=2011-11-07 |accessdate=2021-12-21 |language=en |first=Dan Leone |last=published}}</ref> 2010-ben a ''[[Nature]]'' magazin azt írta a JWST-ről, hogy „a távcső, ami felfalta a csillagászatot.”<ref>{{Cite journal|title=Space science: The telescope that ate astronomy|url=https://www.nature.com/articles/4671028a|journal=Nature|date=2010-10-01|issn=1476-4687|pages=1028–1030|volume=467|issue=7319|doi=10.1038/4671028a|language=en|first=Lee|last=Billings}}</ref>

Egy, a NASA korábbi költségvetési adatait való felülvizsgálat szerint a JWST ugyanazoktól a problémáktól szenved, mint a NASA más nagy projektjei. Javítások és eredetileg nem tervezett tesztelések is ezen indokok közé tartoznak.<ref name=":7"/><ref name=":9"/><ref>{{Cite web |title=The Extreme Hazing of the Most Expensive Telescope Ever Built |url=https://www.theatlantic.com/science/archive/2016/12/james-webb-space-telescope-goddard/509840/ |work=The Atlantic |date=2016-12-07 |accessdate=2021-12-21 |language=en |first=Marina |last=Koren}}</ref>

2018. március 27-én a NASA bejelentette, hogy a JWST indítását legalább 2020 májusára tolják, elismerve, hogy a projekt valószínűleg több mint 8,8 milliárdba fog kerülni.<ref>{{Cite web |title=NASA Delays Launch of James Webb Space Telescope Until 2020 |url=https://www.space.com/40102-james-webb-space-telescope-launch-delay-2020.html |work=Space.com |date=2018-03-27 |accessdate=2021-12-21 |language=en |first=Sarah Lewin |last=published}}</ref> A NASA kiadott egy újabb költségvetési tervet, miután megegyeztek az újabb startidőszakban az Európai Űrügynökséggel.<ref>{{Cite web |title=NASA’s Webb Observatory Requires More Time for Testing and Evaluation |url=http://www.nasa.gov/press-release/nasa-s-webb-observatory-requires-more-time-for-testing-and-evaluation-new-launch |work=NASA |date=2018-03-27 |accessdate=2021-12-21 |first=Karen |last=Northon}}</ref> Ez átlépte a Kongresszus által 2011-ben a projektre helyezett 8 milliárdos maximum költségvetést. Ennek következtében a NASA-nak újra el kellett fogadtatni a költségvetést a törvényhozással.<ref>{{Cite news|title=JWST: Hubble 'successor' faces new delay|url=https://www.bbc.com/news/science-environment-43559980|work=BBC News|date=2018-03-27|accessdate=2021-12-21|language=en-GB}}</ref><ref>{{Cite journal|title=NASA reveals major delay for $8-billion Hubble successor|url=https://www.nature.com/articles/d41586-018-03863-5|journal=Nature|date=2018-03-27|pages=11–12|volume=556|issue=7699|doi=10.1038/d41586-018-03863-5|language=en|first=Alexandra|last=Witze}}</ref>

2019 februárjában a Kongresszus tovább emelte a költségvetést 800 millió dollárral.<ref>{{Cite web |title=NASA just got its best budget in a decade |url=https://www.planetary.org/articles/0215-fy2019-nasa-gets-its-best-budget-in-decades |work=The Planetary Society |accessdate=2021-12-21 |language=en}}</ref>

=== Partnerek ===
A [[NASA]], az [[Európai Űrügynökség|ESA]] és a [[Kanadai Űrügynökség|CSA]] 1996 óta dolgozik együtt a távcsövön. Az ESA részvételét 2003-ban hagyták jóvá a tagjai és 2007-ben írták alá a megegyezést a NASA-val. A teljes közreműködésért és a obszervatóriumhoz való teljes hozzáférésért az ESA felajánlotta a NIRSpec, az Optical Bench Assembly (a MIRI része) műszereket, egy [[Ariane–5|Ariane–5 ECA]] hordozórakétát és munkaerőt.<ref>{{Cite web |title=European agreement on James Webb Space Telescope’s Mid-Infrared Instrument (MIRI) signed |url=http://www.esa.int/esaSC/Pr_10_2004_s_en.html |work=web.archive.org |date=2009-05-18 |accessdate=2021-12-21 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20090518064607/http://www.esa.int/esaSC/Pr_10_2004_s_en.html |archivedate=2009-05-18 }}</ref><ref>{{Cite web |title=ESA Science & Technology - Europe's Contributions to the JWST Mission |url=https://sci.esa.int/web/jwst/-/45728-europe-s-role |work=sci.esa.int |accessdate=2021-12-21}}</ref> A CSA pedig a Fine Guidance Sensorral és a Near-Infrared Imager Slitless Spectrograph-fal támogatja a projektet.<ref>{{Cite web |title=Canadian Space Agency "Eyes" Hubble's Successor: Canada Delivers its Contribution to the World's Most Powerful Space Telescope - Canadian Space Agency |url=http://www.asc-csa.gc.ca/eng/media/news_releases/2012/0730.asp |work=web.archive.org |date=2013-04-12 |accessdate=2021-12-21 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20130412124143/http://www.asc-csa.gc.ca/eng/media/news_releases/2012/0730.asp |archivedate=2013-04-12 }}</ref>

Több ezer tudós, mérnök és műszaki szakember dolgozott a JWST-én, 15 országból.<ref name=":6">{{Cite web |title=NASA’s Webb Telescope is an International Endeavor |url=http://www.nasa.gov/feature/goddard/2020/nasa-s-webb-telescope-is-an-international-endeavor |work=NASA |date=2020-06-01 |accessdate=2021-12-21 |first=Lynn |last=Jenner}}</ref> 258 cég, kormányzati ügynökség és egyetem volt a közreműködés része. 142 az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államokból]], 104 összesen 12 európai országból és 12 [[Kanada|Kanadából]].<ref name=":6"/>

'''Résztvevő országok'''
{{col-begin}}
{{col-3}}
* {{flagcountry|Ausztria}}
* {{flagcountry|Belgium|state}}
* {{flagcountry|Czechia}}
* {{flagcountry|Dánia}}
* {{flagcountry|Egyesült Államok}}
* {{flagcountry|Egyesült Királyság}}
* {{flagcountry|Finnország}}
{{col-3}}
* {{flagcountry|Franciaország}}
* {{flagcountry|Görögország}}
* {{flagcountry|Hollandia}}
* {{flagcountry|Írország}}
* {{flagcountry|Kanada}}
* {{Luxemburg}}
* {{flagcountry|Németország}}
{{col-3}}
* {{flagcountry|Norvégia}}
* {{flagcountry|Olaszország}}
* {{flagcountry|Portugália}}
* {{flagcountry|Spanyolország}}
* {{flagcountry|Svájc}}
* {{flagcountry|Svédország}}
{{col-end}}

== Tudományos eredményei ==
{{Több kép
| kép1 = NASA-HubbleSpaceTelescope-DeepField-2017.jpg
| kép2 = Webb's First Deep Field (adjusted).jpg
| irány = 1
| lábléc = [[A James Webb űrtávcső első felvétele]]: A különbség a Hubble 2017-ben (felül) és a JWST (alul) 2022-ben készült képe között, a SMACS J0723.3–7327 galaxiscsoportról<ref>{{Cite web|url=https://www.nasa.gov/image-feature/goddard/2022/nasa-s-webb-delivers-deepest-infrared-image-of-universe-yet |title=NASA's Webb Delivers Deepest Infrared Image of Universe Yet |access-date=2022-07-16 |author= Garner, Rob |work=NASA |archive-date=2022-07-12 |archive-url=https://web.archive.org/web/20220712000119/https://www.nasa.gov/image-feature/goddard/2022/nasa-s-webb-delivers-deepest-infrared-image-of-universe-yet/ }}</ref>
| szélesség = 200
| fejléc = Hubble (2017) vs. JWST (2022)
}}
Az [[A James Webb űrtávcső első felvétele|első képeket]] 2022. július 12-én adták ki, amely egyben a Webb általános tudományos küldetésének kezdetét is jelentette. Joe Biden amerikai elnök mutatta be az első képet, melynek címe a ''Webb’s First Deep Field'' volt, egy nappal a hivatalos megjelenések előtt.<ref>{{Cite news|title=Biden and NASA Share First Webb Space Telescope Image|url=https://www.nytimes.com/2022/07/11/science/nasa-webb-telescope-images-livestream.html|work=The New York Times|date=2022-07-11|accessdate=2022-07-17|language=en-US|first=Dennis|last=Overbye|author=Kenneth|coauthors=Jim}}</ref><ref>{{Cite web |title=NASA a Twitteren |url=https://twitter.com/nasa/status/1546290906046816256 |work=Twitter |accessdate=2022-07-17 |language=hu}}</ref> A NASA a célpontok listáját is aznap adta ki:<ref>{{Cite web |title=NASA names first five targets for Webb images |url=https://arstechnica.com/science/2022/07/nasa-names-first-five-targets-for-webb-images/ |work=Ars Technica |date=2022-07-08 |accessdate=2022-07-17 |language=en-us |first=John |last=Timmer}}</ref><ref name=":26">{{Cite web |title=First Images from the James Webb Space Telescope |url=http://www.nasa.gov/webbfirstimages |work=NASA |date=2022-06-08 |accessdate=2022-07-17 |first=Brian |last=Dunbar}}</ref><ref>{{Cite news|title=Opinion {{!}} Gawking in Awe at the Universe, Together|url=https://www.nytimes.com/2022/07/12/opinion/nasa-james-webb-space-telescope-awe.html|work=The New York Times|date=2022-07-12|accessdate=2022-07-17|language=en-US|first=Shannon|last=Stirone}}</ref>

* [[Éta Carinae-köd]] – [[NGC 3324]] elnevezésű fiatal régió, amely nagyjából 8500 [[fényév]]re van a Földtől. A képeken láthatók úgynevezett „kozmikus szirtek.”<ref name=":26" />
* [[WASP-96 b]] – az óriás [[Óriásbolygó|gázbolygó]] [[Légkör|atmoszférájának]] elemzése, amelyben bizonyítékot találtak vízre. 1120 fényévre található a Földtől.<ref name=":26" />
* [[NGC 3132]] – [[planetáris köd]], amelyet egy elhaló [[csillag]] bocsát ki 2500 fényévre a Földtől.<ref name=":26" />
* [[Stephan’s Quintet]] – öt galaxis képe. A négy középső galaxis 290 millió fényévre van a Földtől.<ref name=":26" />
* [[SMACS J0723.3-7327]] – A ''Webb’s First Deep Field'' kép, 4,6 milliárd fényévre a Földtől. A képeken látható galaxisok esetekben 13,1 milliárd fényévre is vannak.<ref name=":26" /><ref>{{Cite news|title=Webb Telescope Reveals a New Vision of an Ancient Universe|url=https://www.nytimes.com/2022/07/12/science/james-webb-telescope-images-nasa.html|work=The New York Times|date=2022-07-12|accessdate=2022-07-17|language=en-US|first=Dennis|last=Overbye|author=Kenneth|coauthors=Joshua}}</ref>
2022. július 14-én a NASA kiadott képeket a [[Jupiter]]ről és a hozzá közeli régiókról.<ref>{{Cite news|title=NASA Shows Webb’s View of Something Closer to Home: Jupiter|url=https://www.nytimes.com/2022/07/15/science/webb-telescope-jupiter-images.html|work=The New York Times|date=2022-07-15|accessdate=2022-07-17|language=en-US|first=Kenneth|last=Chang}}</ref>

A NASA, az ESA és a CSA elmondása szerint a James Webb a vártánál is sokkal jobb teljesített eddig. Nagyon jól követett mozgó célpontokat és precízen tudta megörökíteni az átvonuló [[exobolygó]]kat. A [[galaxismag]]ról készített képekben több száz csillagot tudtak egyszerre megörökíteni. Más célpontok között volt:<ref>{{Cite journal|title=Characterization of JWST science performance from commissioning|url=http://arxiv.org/abs/2207.05632|journal=arXiv:2207.05632 [astro-ph]|date=2022-07-12|first=Jane|last=Rigby|author=Marshall|coauthors=Michael}}</ref>

* Mozgó célpontok: [[Jupiter]] (amelyek között voltak a gyűrűk, az [[Europa]], a [[Thebe]] és a [[Metis]] holdak), a [[2516 Roman]], a [[118 Peitho]], a [[6481 Tenzing]], az [[1773 Rumpelstilz]], a [[216 Kleopatra]], a [[2035 Stearns]], a [[4015 Wilson–Harrington]] és a [[2004 JX20]] [[Kisbolygó|aszteroidák]].
* NIRCam grizma idősorelemzése, NIRISS SOSS és NIRSpec BOTS mód: [[HAT–P–14 b|HAT-P-14b]], Jupiter méretű bolygó
* NIRISS AMI: A nagyon alacsony tömegű AB Doradus C csillag észrevétele, amely mindössze 0,3 ívpercre van az első számú csillagától. Ez volt az első AMI-felvétel az űrben.
* MIRI LRS: egy meleg szuperföld.<ref>{{Cite journal|title=A hot terrestrial planet orbiting the bright M dwarf L 168-9 unveiled by TESS|url=https://www.aanda.org/10.1051/0004-6361/201937179|journal=Astronomy & Astrophysics|date=2020-04|issn=0004-6361|pages=A58|volume=636|doi=10.1051/0004-6361/201937179|first=N.|last=Astudillo-Defru|author=R.|coauthors=S. X.}}</ref>
A Webb egyik nagy felfedezése volt, hogy galaxisok már 235–280 millió évvel az [[ősrobbanás]] után is születtek, ami sokkal korábbinak számít, mint azt gondoltuk.<ref>{{Cite journal|title=Discovery and properties of ultra-high redshift galaxies (9 &lt; z &lt; 12) in the JWST ERO SMACS 0723 Field|url=https://academic.oup.com/mnras/article/518/3/4755/6835532|journal=Monthly Notices of the Royal Astronomical Society|date=2022-12-08|issn=0035-8711|pages=4755–4766|volume=518|issue=3|doi=10.1093/mnras/stac3347|language=en|first=N J|last=Adams|author=C J|coauthors=L}}</ref><ref>{{Cite journal|title=First Batch of z ≈ 11–20 Candidate Objects Revealed by the James Webb Space Telescope Early Release Observations on SMACS 0723-73|url=https://doi.org/10.3847/2041-8213/aca80c|journal=The Astrophysical Journal Letters|date=2022-12-28|issn=2041-8205|pages=L9|volume=942|issue=1|doi=10.3847/2041-8213/aca80c|first=Haojing|last=Yan|author=Zhiyuan|coauthors=Chenxiaoji}}</ref> 2022. augusztus 17-én a NASA kiadott egy nagy mozaikképet, ami 690, a NIRCam által készített fényképből állt és nagyon korai születésű galaxisokat ábrázolt.<ref>{{Cite web |title=Here's the Largest Image JWST Has Taken So Far |url=https://www.universetoday.com/157168/heres-the-largest-image-jwst-has-taken-so-far/ |work=Universe Today |date=2022-08-17 |accessdate=2023-06-12 |language=en-US |first=Nancy |last=Atkinson}}</ref><ref>{{Cite web |title=Webb’s largest image of galaxies yet |url=https://earthsky.org/space/webb-largest-image-of-galaxies-yet/ |work=earthsky.org |date=2022-08-18 |accessdate=2023-06-12 |language=en-US}}</ref> Ezek közé tartozott a [[CEERS–93316]], ami egy nagy [[vöröseltolódás]]ú galaxis, 16,7-es z-értéke arra utal, hogy nagyjából 235,8 millió évvel az ősrobbanás után keletkezett.<ref>{{Cite web |title=Edinburgh astronomers find most distant galaxy |url=https://www.ed.ac.uk/news/2022/edinburgh-astronomers-find-most-distant-galaxy |work=The University of Edinburgh |date=2022-08-01 |accessdate=2023-06-12 |language=en}}</ref><ref>{{Cite journal|title=Planck 2018 results: VI. Cosmological parameters|url=https://www.aanda.org/10.1051/0004-6361/201833910|journal=Astronomy & Astrophysics|date=2020-09|issn=0004-6361|pages=A6|volume=641|doi=10.1051/0004-6361/201833910|last=Planck Collaboration|author=N.|coauthors=Y.}}</ref> 2022 szeptemberében ősi fekete lyukakat javasoltak, mint magyarázat ezen szokatlanul nagy és korai születési galaxisok létezésére.<ref>{{Cite journal|title=Accelerating Early Massive Galaxy Formation with Primordial Black Holes|url=https://iopscience.iop.org/article/10.3847/2041-8213/ac927f|journal=The Astrophysical Journal Letters|date=2022-10-01|issn=2041-8205|pages=L30|volume=937|issue=2|doi=10.3847/2041-8213/ac927f|first=Boyuan|last=Liu|author=Volker}}</ref><ref>{{Cite journal|title=Rapidly growing primordial black holes as seeds of the massive high-redshift JWST Galaxies|author=Yuan, Guan-Wen; Lei, Lei; Wang, Yuan-Zhu; Wang, Bo; Wang, Yi-Ying; Chen, Chao; Shen, Zhao-Qiang; Cai, Yi-Fu; Fan, Yi-Zhong|date=2023-03-16|url=https://arxiv.org/archive/astro-ph.CO}}</ref>

2023 júniusában felfedezetek [[szerves vegyület]]eket egy 12 milliárd fényévre elhelyezkedő galaxisban, a [[SPT0418–47]]-ben. Ezek a legtávolabbi (és ezzel együtt a legidősebb) szerves vegyületek, amiket valaha megfigyeltek.<ref>{{Cite web |title=Webb telescope detects organic molecules in distant galaxy |url=https://www.cnn.com/2023/06/06/world/webb-telescope-distant-organic-molecules-scn/index.html |work=CNN |date=2023-06-06 |accessdate=2023-06-12 |language=en |first=Ashley |last=Strickland}}</ref>

=== Galéria ===
{{Bővebben|A James Webb űrtávcső első felvétele}}
{{Commonskat-natúr|1=Images by the James Webb Space Telescope |2=a James Webb űrtávcső felvételei}}
<center>
{{Galéria
|width=200
|height=150
|title=2022. július 12.
|Kép:NASA’s Webb Reveals Cosmic Cliffs, Glittering Landscape of Star Birth.jpg|Az [[Éta Carinae-köd]] kozmikus szirtjei
|Kép:NASA’s_Webb_Captures_Dying_Star’s_Final_‘Performance’_in_Fine_Detail.png|Az [[NGC 3132]]. Balra a NIRCam, jobbra az MIRI képei.
|Kép:Stephan's_Quintet_taken_by_James_Webb_Space_Telescope.jpg|A [[Stephan’s Quintet]], a NIRCam és a MIRI egyesített képe
|Kép:Stephan's_Quintet_as_seen_by_JWST's_NIRCAM.png|A [[Stephan’s Quintet]] (NIRCam)
|Kép:Stephan’s Quintet (MIRI Imaging).png|A [[Stephan’s Quintet]] (MIRI)
|Kép:WASP-96b_spectrum_(JWST).jpg|A [[WASP-96 b]] spektruma
}}
{{Galéria
|width=150
|height=150
|title=2022. augusztus 2. (Felvételek a [[Kocsikerék-galaxis]]ról)
|Kép:Cartwheel_Galaxy_JWST_NIRCam+MIRI_Full_Res.png|NIRCam/MIRI
|Kép:Cartwheel_Galaxy_JWST_NIRCam_Full_Res.png|NIRCam
|Kép:Cartwheel Galaxy (MIRI).png|MIRI
}}
{{Galéria
|width=150
|height=150
|title=2022. augusztus 22. (Felvételek a [[Jupiter]]ről és holdjairól)
|Kép:Jupiter_and_Europa_(NIRCam)_Commissioning_Image.jpg|Jupiter és az [[Europa]]
|Kép:Jupiter_Showcases_Auroras,_Hazes_(NIRCam_Closeup)_-_52303461859.png|
|Kép:Jupiter_Showcases_Auroras,_Hazes_(NIRCam_Widefield_View).png|A Jupiter magnetoszférája
}}
{{Galéria
|width=300
|height=150
|title=2022. augusztus 29. (Felvételek a Fantom-galaxis elnevezésű [[Messier 74]]-ről)
|Kép:The_Phantom_Galaxy_Across_the_Spectrum.jpg|A Hubble és a JWST felvételeiből készült kép 
|Kép:Webb_Inspects_the_Heart_of_the_Phantom_Galaxy.jpg|
}}
{{Galéria
|width=250
|height=170
|title=2023-as felvételek
|Kép:Wolf-Rayet 124 (NIRCam and MIRI composite image) (weic2307a).jpeg|A [[WR 124]] 
|Kép:NGC 1433 MIRI Image.png|Az [[NGC 1433]]
|Kép:Webb's MIRI peers behind bars (potm2305b).jpg|Az [[NGC 5068]]
|Kép:M57_Webb.jpg|A [[Gyűrűs-köd]]
}}
</center>

== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}

== Források ==
* [http://science.nasa.gov/headlines/y2010/14jan_planetsafari.htm?list1076597 Science at NASA: Alien Planet Safari] {{Webarchive|url=https://archive.today/20121213151603/http://science.nasa.gov/headlines/y2010/14jan_planetsafari.htm?list1076597 |date=2012-12-13 }} (2010-01-15)
* [http://www.csillagaszat.hu/tudastar/csillagaszati-eszkozok/urtavcsovek/feluton-a-kovetkezo-orias-urtavcso-megepitese-fele/ Félúton a következő óriás űrtávcső megépítése felé] (2015. január 4.)

== További információk ==
{{Commonskat-natúr|James Webb Space Telescope}}

* A James Webb űrtávcső különböző szervezetek oldalain: [http://sci.esa.int/jwst/ ESA], [http://www.jwst.nasa.gov/ NASA], [http://sci.esa.int/jwst/ STScI]

== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Ariane VA256]]
*[[New Worlds]]
*[[Hubble űrtávcső]]

{{Űrtávcsövek}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Csillagászat}}

[[Kategória:Amerikai űrtávcsövek]]
[[Kategória:Európai űrtávcsövek]]
[[Kategória:Infravörös-űrtávcsövek]]
[[Kategória:2021 az űrkutatásban]]