Ugrás a tartalomhoz

Csillagászati egység

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(CsE szócikkből átirányítva)

A csillagászati egység a csillagászatban, azon belül az égi mechanikában használatos, SI-n kívüli távolságegység. Jele CsE, angolul AU az Astronomical Unit kifejezésből, értéke 149 597 870,700 km.

Eredeti definíciója szerint a Föld keringési sugara a Nap körüli pályán.

Definíciója

[szerkesztés]

Eredeti definíciója szerint a Föld–Hold rendszer tömegközéppontja Nap körüli pályájának fél nagytengelye.[1]

A Nemzetközi Csillagászati Unió azonban pontos kilométerértéket megadva újradefiniálta, elhagyva az eddigi mért érték hibaértékét:[2]

Példák

[szerkesztés]

További csillagászati távolságegységek: fényév, parszek.

Néhány átváltási érték:

  • 1 CsE = 149 597 870,700 km ≈ 8,317 fényperc ≈ 499 fénymásodperc
  • 1 fénymásodperc ≈ 0,002 CsE
  • 1 fényperc ≈ 0,120 CsE
  • 1 fényóra ≈ 7,214 CsE
  • 1 fénynap ≈ 173,263 CsE
  • 1 fényhét ≈ 1212,84 CsE
  • 1 fényhónap ≈ 5197,9 CsE
  • 1 fényév ≈ 63 241 CsE
  • 1 parszek ≈ 206 265 CsE

Története

[szerkesztés]

A csillagászatban sokáig csak a távolságarányokat tudták pontosan mérni, a tényleges hosszakat nehezen, ezért az égitestek közötti egységeket csak csillagászati egységben tudták megadni (pl. ismerték a Nap–Vénusz és a Nap–Föld távolság arányát, de nem tudták, hogy ezek kilométerben mekkorák).

Az első komolyabb lehetőség a mérésre a Vénusz és a Merkúr Nap előtti elvonulásának megfigyelése volt különböző helyekről. Abból, hogy az égitest a Nap előtt a két helyről különböző helyen látszik áthaladni, a távolság meghatározható. Az 1769-es Vénusz-átvonulás megfigyelésében részt vett: Hell Miksa és Sajnovics János a norvégiai Vardø szigeten, valamint James Cook Tahitin. Kepler is csak a Nap–Föld-távolsághoz tudta viszonyítani a bolygók távolságát.

Fontos szerepe van az égitestek radarral való vizsgálatának, mely a második világháború idején, a repülőgépek távoli felismerésére kifejlesztett radartechnika melléktermékeként született meg. Ez idő tájt (1940-ben) sikerült meghatározni a csillagászati egység pontos értékét is.

Magyarországon Bay Zoltán csoportjának 1946-ban a világon az elsők között sikerült radarral megmérnie egy másik égitest, a Hold távolságát a Hold-radar-kísérlet során.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Csillagászat, Szerkesztette Marik Miklós, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989, 125. o.
  2. IAU1206 — News Release
  3. Index 2012-09-25
  4. IAU1206 – Resolution B2

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy