Ugrás a tartalomhoz

Nyárlőrinc

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Koháryszentlőrinc szócikkből átirányítva)
Nyárlőrinc
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Nyárlőrinc címere
Nyárlőrinc címere
Nyárlőrinc zászlaja
Nyárlőrinc zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBács-Kiskun
JárásKecskeméti
Jogállásközség
PolgármesterPácsa József Lajos (független)[1]
Irányítószám6032
Körzethívószám76
Népesség
Teljes népesség2258 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség35,25 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület66,36 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 51′ 33″, k. h. 19° 52′ 45″46.859167°N 19.879056°EKoordináták: é. sz. 46° 51′ 33″, k. h. 19° 52′ 45″46.859167°N 19.879056°E
Nyárlőrinc (Bács-Kiskun vármegye)
Nyárlőrinc
Nyárlőrinc
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
Nyárlőrinc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyárlőrinc témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Nyárlőrinc község Bács-Kiskun vármegye Kecskeméti járásában. 1899 és 1913 között Koháryszentlőrinc volt a neve.

Fekvése

[szerkesztés]

Nyárlőrinc a Duna-Tisza közi homokhátság „fővárosától”, Kecskeméttől 18 kilométerre fekszik kelet-délkelet felé.

A közvetlenül határos települések: északkelet felől Szentkirály, kelet felől Lakitelek, délkelet felől Tiszaalpár, dél felől Kiskunfélegyháza, délnyugat felől Városföld, nyugat-északnyugat felől pedig Kecskemét.

Megközelítése

[szerkesztés]

Közigazgatási területén végighalad kelet–nyugati irányban a 44-es főút, közúton ez a legfontosabb megközelítési útvonala. Központjába a 45 102-es számú mellékút vezet; külterületeit a nyugati határszélén érinti még a 4614-es út is, de annak itteni részei leginkább mezőgazdasági hasznosítású, változó felépítményű vagy burkolatlan útszakaszok.

Vasúton is könnyen megközelíthető a település, a MÁV 145-ös számú, a 44-es főúttal közel párhuzamosan futó Szolnok–Kecskemét-vasútvonalán. A vasútnak egykor nem kevesebb, mint öt megállási pontja volt a község területén (Szolnok vasútállomás felől sorrendben: Nyárjas megállóhely, Kohárykertek megállóhely, Nyárlőrinc alsó megállóhely, Nyárlőrinc megállóhely, Nyárlőrinci szőlők megállóhely), ezek a Kohárykertek mh. kivételével ma is működnek.

Az említettek közül a vasútállomás a belterülettől nyugatra található, közúton a 4614-es út és a 44-es főút kereszteződése közelében az előbbiből nyugatnak kiágazó 45 301-es úton érhető el; a településközponthoz Nyárlőrinc alsó helyezkedik el a legközelebb, a már említett 45 102-es út mellett. A többi megállóhelyet csak önkormányzati utakon lehet megközelíteni.

Története

[szerkesztés]

A község hét évszázados történelmi múltra tekint vissza, nevét a Szent Lőrinc tiszteletére szentelt templomáról kapta a 13. században. A török időkben elnéptelenedett és határát Kecskemét városa szerezte meg, pusztaként. 1899-ben Koháryszentlőrinc néven önálló községgé alakult Kecskemétből kiválva, de 1913-ban ismét a városhoz csatolták. Mai önállóságát 1950-ben nyerte el, ekkor kapta aktuális elnevezését.

A község középpontjában Árpád-kori templomrom található, amely a vármegye harmadik középkori templommaradványa (a mizsei és a soltszentimrei után) és az ország jelentős kulturális értéke. Feltárt alapfalak történelmi romkertté alakítása a 2000. évi millenniumi évforduló tiszteletére történt.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Vribinszki Józsefné (független)[3]
  • 1994–1998: Vribinszki Józsefné (független)[4]
  • 1998–2002: Pancza János (független)[5]
  • 2002–2006: Pancza János (független)[6]
  • 2006–2010: Pap Sándor (független)[7]
  • 2010–2014: Pap Sándor (független)[8]
  • 2014–2019: Pénzváltó István (független)[9]
  • 2019–2024: Pénzváltó István (független)[10]
  • 2024– : Pácsa József Lajos (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
2319
2323
2332
2284
2263
2289
2258
2013201420182021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,7%-a magyarnak, 0,6% németnek mondta magát (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 65,5%, református 10,3%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 5,1% (17,7% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 89,4%-a vallotta magát magyarnak, 0,4% németnek, 0,3% cigánynak, 0,1-0,1% ukránnak, szlováknak, horvátnak és románnak, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 42,9% volt római katolikus, 8,7% református, 0,4% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 1,1% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 7,9% felekezeten kívüli (37,6% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei

[szerkesztés]

A község elhelyezkedésére, táji-, természeti adottságaira a turizmus mint gazdasági ágazat nem jellemző. A település idegenforgalmi kínálatai között elsőként, a település központjában található Árpád-kori templomromot említhetnénk, a feltárt alapfalainak történelmi romkertté alakítása a 2000. évi millenniumi évforduló tiszteletére történt. Helyreállításával a megye harmadik középkori templommaradványa (a mizsei és a soltszentimrei után), és az ország jelentős kulturális értéke. Természeti értékei között említhető a község jelentős méretű erdőterülete (1697 ha) – amelyet akác, nyár, fenyő és tölgy alkot –, legvonzóbb része a III. körzetben található őstölgyes. A vadászat kedvelői így a környező erdőállomány területén hódolhatnak szenvedélyüknek.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Nyárlőrinc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 16.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Nyárlőrinc települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Nyárlőrinc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  5. Nyárlőrinc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 1.)
  6. Nyárlőrinc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 1.)
  7. Nyárlőrinc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 1.)
  8. Nyárlőrinc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  9. Nyárlőrinc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  10. Nyárlőrinc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 6.)
  11. Nyárlőrinc Helységnévtár
  12. Nyárlőrinc Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy