E szamunkban folytatjuk a magyar kozgazdasagi gondolat 1989 utani sorsarol szolo fejtegetesek tav... more E szamunkban folytatjuk a magyar kozgazdasagi gondolat 1989 utani sorsarol szolo fejtegetesek tavaly aprilisban megkezdett kozleset. Legutoljara juliusi-augusztusi dupla szamunkban foglalkozott ezzel a temaval Szelenyi Ivan es Sik Endre.
A hayeki szociokulturalis evolucio elmelete a piaci rend elemzesenek altalanositasa. Hayek mind a... more A hayeki szociokulturalis evolucio elmelete a piaci rend elemzesenek altalanositasa. Hayek mind a piaci rend, mind a piaci rend alapzataul szolgalo tarsadalmi intezmenyek kialakulasat es műkodeset azonos logika alapjan magyarazza. Ez a logika az egyeni cselekvesek nem szandekolt kovetkezmenyekent ertelmezi a spontan rend es a csoportszintű magatartasszabalyok kialakulasat es fennmaradasat. A tarsadalmi normak magyarazataban a modszertani individualizmus elveinek ervenyesiteseert az evolucionista perspektiva feladasaval kellene fizetni. Hayek azonban a tarsadalmi normak magyarazatara is az evolucionista megkozelitest alkalmazza, ezert egesziti ki a modszertani individualista megkozelitest funkcionalista-evolucionista ervekkel. A szociokulturalis evolucio hayeki elmelete pelda arra, hogy a modszertani individualizmusra epulő magyarazat es a funkcionalista erveles nem kiszoritja, hanem kiegesziti egymast. Journal of Economic Literature (JEL) kod: A13, B25, B52, B53.
A modern kapitalizmusban kialakulo joleti allamok kulonboznek egymastol. Miert jon letre az egyik... more A modern kapitalizmusban kialakulo joleti allamok kulonboznek egymastol. Miert jon letre az egyik orszagban liberalis, a masik orszagban konzervativ, a harmadik orszagban szocialdemokrata joleti allam? A magyarazatok maguk is kulonbozőek. Az egyes iskolak elmeleti ervelesenek rekonstrukcioja reven szeretnem megkeresni az elmeletek kozotti kozos, illetve utkozesi pontokat. Vajon kizarjak vagy feltetelezik egymast a joleti allam kialakulasat magyarazo rivalis elmeletek, mint analitikus konstrukciok? Negy olyan politikai gazdasagtani elmeletet targyalok, amelyek szamos vonatkozasban elternek egymastol, megis osszekoti őket az, hogy oksagi kapcsolatot teteleznek fel a joleti allam rezsimje es a tarsadalmi koaliciok sajatossagai kozott. (1) A hatalmi erőforrasok tezise a teljes oksagi lancot a tarsadalmi koaliciok -> a kormanyzat politikai jellege -> joleti rezsim kategoriaival irja le. (2) Az osztalykozi koaliciok elmeleteben a kormanyzat politikai jellege nem meghatarozo valtozo,...
A gazdasagi aranykor lezarulasaval, a hetvenes evektől kezdődően, a kotelező tarsadalombiztositas... more A gazdasagi aranykor lezarulasaval, a hetvenes evektől kezdődően, a kotelező tarsadalombiztositasi rendszerre epulő nemet joleti allam kettős korlattal talalta szembe magat. A rendszernek a gazdasagi versenykepesseg szempontjabol vett gyenge pontja a finanszirozas modjaban rejlik: a kotelező tarsadalombiztositasi alrendszerek szolgaltatasait a bereket terhelő jarulekokbol fedezik. Ha a rendszer szolgaltatasai valamilyen okbol a jarulekok novekedeset igenylik, akkor a munkaerő megdragul, a gazdasag versenykepessege romlik. A jarulekok novekedesenek, a tarsadalombiztositas finanszirozasanak igy egyre kemenyedő gazdasagi korlatai vannak. A masik oldalon a tarsadalombiztositasi kiadasok csokkentese a politikai legitimacio altal tamasztott korlatba utkozik, az eppen kormanyon levő politikusok szavazatok elveszteset kockaztatjak akkor, ha a joleti szolgaltatasok gazdasagi okokbol tortenő visszafogasa miatt a szavazopolgarok csalatkoznak varakozasaikban. A penzugyi feszultsegek nyoman ujra...
In East Central Europe the sudden and unexpected collapse of state socialism assumed the form of ... more In East Central Europe the sudden and unexpected collapse of state socialism assumed the form of a dual transition from a centrally planned economy to a market economy, and from an authoritarian political system to a democratic one. From the perspective of a liberal economic science, this transition to democratic capitalism was expected to be a coherent and relatively smooth process. Economists could argue that the replacement of the inefficient and wasteful institutions of state ownership and bureaucratic coordination with the efficient institutions of private ownership and market coordination would free economic resources that would serve as a basis for a new prosperous economy. They could also argue that democracy as a political framework for the economic transformation would reinforce the effectiveness of economic reforms, since political democracy is the optimal political institution for a functioning market economy. However, liberal economists are also aware of the fact that r...
Corvinus Journal of Sociology and Social Policy, 2018
Sociological theory adapted an evolutionary theoretical framework for understanding social change... more Sociological theory adapted an evolutionary theoretical framework for understanding social change in the nineteenth century. Later on, the evolutionary approach was challenged, modified or rejected. This paper examines the controversy between anti-evolutionary and neoevolutionary theories. Antievolutionary theories attack the concept of social progress, while neo-evolutionary theories defend it. At present, it seems, macrosociological theory has abandoned the concept of social progress. This paper argues that from an analytical perspective there is no compelling argument to do this. Sociological theory may retain the concept of social change linked to evolutionary theory if in the light of criticisms it redefines it.
The paper examines theories on the relationship of market and democracy. Four theorems may be dis... more The paper examines theories on the relationship of market and democracy. Four theorems may be distinguished: (1) The necessity theorem: market (M) is the necessary condition of democracy (D) ([M→D]+). (2) The inequality theorem: market undermines democracy ([M→D]-). (3) The optimality theorem: democracy is the optimal condition of market ([D→M]+). (4) The disability theorem: democracy undermines the market ([D→M]-). My question is whether these theorems include or exclude each other. After the reconstruction of the four theorems I examine the six possible combinations of them. My conclusion is that the theory stating that market and democracy mutually reinforce each other is compatible with the theory discussing the conflicts between market and democracy: the two theories do not constitute a logical contradiction. This analysis assists in understanding why the relationship of capitalism and democracy may be relatively stable: the selectivity of democracy and the political restrictions of market do not undermine, do not eliminate economic and political freedom, but sustain it in a modified form.
The collapse of one-party dictatorship and centrally planned economy based on state ownership ope... more The collapse of one-party dictatorship and centrally planned economy based on state ownership opened up the pathways for the formation of different postsocialist systems. Among other variants in a certain number of postsocialist states, democratic capitalism could emerge. Recently the system of postsocialist capitalism has been going through the process of regression leading to a distorted and defective democracy and capitalism in some postsocialist countries. This essay reviews the literature on the relationship of democracy and capitalism in order to contribute to the creation of a theoretical framework for the analysis of the regression of postsocialist democratic capitalism. In the paper the argument is made that for the explanation of the regression of democratic capitalism, the structural analysis of postsocialist democratization and marketization should be supplemented with a theory that reflects on the role of political actors, the role of political parties, party competition in this process.
Hayek's theory of socio-cultural evolution is a generalization of his theory on spontaneous marke... more Hayek's theory of socio-cultural evolution is a generalization of his theory on spontaneous market order. Hayek explains both the emergence of market and social institutions serving as a social basis for that order within the framework of a unified evolutionary logic. This logic interprets the emergence and survival of spontaneous order and group-level rules of conduct as an unintended consequence of human action. In order to explain the emergence of social norms exclusively on the basis of methodological individualism, one would have to give up an exclusively evolutionary explanation of these norms. Since Hayek applies the invisiblehand explanation to the investigation of social norms, he combines the position of methodological individualism with functionalist-evolutionary arguments in his analysis. Hayek's theory of socio-cultural evolution represents a theory in the framework of which methodological individualism and functionalism do not crowd out but complement each other.
Kornai Janos eddigi eletműveben kozponti szerepet jatszott a szocialista es kapitalista rendszer ... more Kornai Janos eddigi eletműveben kozponti szerepet jatszott a szocialista es kapitalista rendszer műkodesi sajatossagainak megertese, leirasa egy olyan elmeleti keretben, amely osszekapcsolja az elemzes analitikus es empirikus, elmeleti es torteneti vonatkozasait. Ez a munka egyszerre tette szuksegesse az apro reszletek gondos osszegyűjteset es az elemekből kirakhato nagy egesz atlatasat. Ehhez – a szukseges kepessegeken tul – onfegyelemre, a targgyal szembeni alazatra, odaadasra es sok-sok munkara lehetett szukseg. Vajon mi osztokelte e faradtsagos munkara a szerzőt? A kivancsisag? Az uj osszefuggesek felfedezesenek intellektualis izgalma? A rejtvenyek megoldasanak orome? Nos, mindezek mellett meg valami mas is: a gyakorlati valtoztatas igenye. Kornai Janos a tudomanyt a gyakorlat megvaltoztatasanak eszkozekent is műveli. Szamara a szigoru tudomanyos elemzes a gyakorlati cselekvesi alternativak kozotti valasztast is segiti. Kornai Janos szamara a tudomany fontos emberi, ha tetszik politikai ertekeket szolgal. Munkainak belső elmeletilogikai koherenciaja a gondolkodo es cselekvő ember koherenciajat szolgalja. Kornai Janos 85. szuletesnapja tiszteletere a Budapesti Corvinus Egyetem, a Kozep-europai Egyetem es a Magyar Nemzeti Bank nemzetkozi konferenciat rendezett.
Közjó és demokrácia Két közgazdaságtani elmélet a demokráciáról A tanulmány a demokrácia két közg... more Közjó és demokrácia Két közgazdaságtani elmélet a demokráciáról A tanulmány a demokrácia két közgazdaságtani elméletét mutatja be. A demok rácia klasszikus elmélete a közjó fogalmára épült: a klasszikus politikai filozó fia érvelése szerint a demokrácia intézménye a közjó megvalósulásának eszköze. Schumpeter bírálta a klasszikus elméletet: a közgazdasági szemléletet alkalmazva a közjó értelmezésére leválasztotta a demokráciáról a közjó fogalmát. Schumpeter szerint a demokrácia szubsztantív felfogása nem tartható, ezért ehelyett a demok rácia procedurális értelmezését kínálta fel. Az alkotmányos közgazdaságtan nem fogadja el sem a közjó és demokrácia fogalmainak elválasztását, sem a közjó szubsz tan tív értelmezését, ehelyett a közjónak és a demokráciának egyaránt pro ce du rális értelmezését javasolja. Journal of Economic Literature (JEL) kód: B31, B41.
This essay attempts to understand János Kornai's works from a political economy perspective. It a... more This essay attempts to understand János Kornai's works from a political economy perspective. It argues that Kornai has significantly contributed to the formation of a new paradigm of political economy. The main endeavor of Kornai has been the combination of analytical concepts of economics with the empirical description of real economies. After a certain period of theoretical experimentation János Kornai formulated his research program that can be called the shortage economy explanation of the socialist system. The Economics of Shortage and The Socialist System have created a new theoretical paradigm in a framework in which it has become possible to establish a connection between the analytical and empirical, universal and historical aspects of the theory studying the socialist system as a real economic entity. János Kornai has built his analysis of the socialist system on the primary role of politics in the creation of economic institutions. In his present work on capitalism he has extended this thesis to the capitalist system. This seems to be an important contribution of his to a new political economy paradigm that is just in the process of formation.
E szamunkban folytatjuk a magyar kozgazdasagi gondolat 1989 utani sorsarol szolo fejtegetesek tav... more E szamunkban folytatjuk a magyar kozgazdasagi gondolat 1989 utani sorsarol szolo fejtegetesek tavaly aprilisban megkezdett kozleset. Legutoljara juliusi-augusztusi dupla szamunkban foglalkozott ezzel a temaval Szelenyi Ivan es Sik Endre.
A hayeki szociokulturalis evolucio elmelete a piaci rend elemzesenek altalanositasa. Hayek mind a... more A hayeki szociokulturalis evolucio elmelete a piaci rend elemzesenek altalanositasa. Hayek mind a piaci rend, mind a piaci rend alapzataul szolgalo tarsadalmi intezmenyek kialakulasat es műkodeset azonos logika alapjan magyarazza. Ez a logika az egyeni cselekvesek nem szandekolt kovetkezmenyekent ertelmezi a spontan rend es a csoportszintű magatartasszabalyok kialakulasat es fennmaradasat. A tarsadalmi normak magyarazataban a modszertani individualizmus elveinek ervenyesiteseert az evolucionista perspektiva feladasaval kellene fizetni. Hayek azonban a tarsadalmi normak magyarazatara is az evolucionista megkozelitest alkalmazza, ezert egesziti ki a modszertani individualista megkozelitest funkcionalista-evolucionista ervekkel. A szociokulturalis evolucio hayeki elmelete pelda arra, hogy a modszertani individualizmusra epulő magyarazat es a funkcionalista erveles nem kiszoritja, hanem kiegesziti egymast. Journal of Economic Literature (JEL) kod: A13, B25, B52, B53.
A modern kapitalizmusban kialakulo joleti allamok kulonboznek egymastol. Miert jon letre az egyik... more A modern kapitalizmusban kialakulo joleti allamok kulonboznek egymastol. Miert jon letre az egyik orszagban liberalis, a masik orszagban konzervativ, a harmadik orszagban szocialdemokrata joleti allam? A magyarazatok maguk is kulonbozőek. Az egyes iskolak elmeleti ervelesenek rekonstrukcioja reven szeretnem megkeresni az elmeletek kozotti kozos, illetve utkozesi pontokat. Vajon kizarjak vagy feltetelezik egymast a joleti allam kialakulasat magyarazo rivalis elmeletek, mint analitikus konstrukciok? Negy olyan politikai gazdasagtani elmeletet targyalok, amelyek szamos vonatkozasban elternek egymastol, megis osszekoti őket az, hogy oksagi kapcsolatot teteleznek fel a joleti allam rezsimje es a tarsadalmi koaliciok sajatossagai kozott. (1) A hatalmi erőforrasok tezise a teljes oksagi lancot a tarsadalmi koaliciok -> a kormanyzat politikai jellege -> joleti rezsim kategoriaival irja le. (2) Az osztalykozi koaliciok elmeleteben a kormanyzat politikai jellege nem meghatarozo valtozo,...
A gazdasagi aranykor lezarulasaval, a hetvenes evektől kezdődően, a kotelező tarsadalombiztositas... more A gazdasagi aranykor lezarulasaval, a hetvenes evektől kezdődően, a kotelező tarsadalombiztositasi rendszerre epulő nemet joleti allam kettős korlattal talalta szembe magat. A rendszernek a gazdasagi versenykepesseg szempontjabol vett gyenge pontja a finanszirozas modjaban rejlik: a kotelező tarsadalombiztositasi alrendszerek szolgaltatasait a bereket terhelő jarulekokbol fedezik. Ha a rendszer szolgaltatasai valamilyen okbol a jarulekok novekedeset igenylik, akkor a munkaerő megdragul, a gazdasag versenykepessege romlik. A jarulekok novekedesenek, a tarsadalombiztositas finanszirozasanak igy egyre kemenyedő gazdasagi korlatai vannak. A masik oldalon a tarsadalombiztositasi kiadasok csokkentese a politikai legitimacio altal tamasztott korlatba utkozik, az eppen kormanyon levő politikusok szavazatok elveszteset kockaztatjak akkor, ha a joleti szolgaltatasok gazdasagi okokbol tortenő visszafogasa miatt a szavazopolgarok csalatkoznak varakozasaikban. A penzugyi feszultsegek nyoman ujra...
In East Central Europe the sudden and unexpected collapse of state socialism assumed the form of ... more In East Central Europe the sudden and unexpected collapse of state socialism assumed the form of a dual transition from a centrally planned economy to a market economy, and from an authoritarian political system to a democratic one. From the perspective of a liberal economic science, this transition to democratic capitalism was expected to be a coherent and relatively smooth process. Economists could argue that the replacement of the inefficient and wasteful institutions of state ownership and bureaucratic coordination with the efficient institutions of private ownership and market coordination would free economic resources that would serve as a basis for a new prosperous economy. They could also argue that democracy as a political framework for the economic transformation would reinforce the effectiveness of economic reforms, since political democracy is the optimal political institution for a functioning market economy. However, liberal economists are also aware of the fact that r...
Corvinus Journal of Sociology and Social Policy, 2018
Sociological theory adapted an evolutionary theoretical framework for understanding social change... more Sociological theory adapted an evolutionary theoretical framework for understanding social change in the nineteenth century. Later on, the evolutionary approach was challenged, modified or rejected. This paper examines the controversy between anti-evolutionary and neoevolutionary theories. Antievolutionary theories attack the concept of social progress, while neo-evolutionary theories defend it. At present, it seems, macrosociological theory has abandoned the concept of social progress. This paper argues that from an analytical perspective there is no compelling argument to do this. Sociological theory may retain the concept of social change linked to evolutionary theory if in the light of criticisms it redefines it.
The paper examines theories on the relationship of market and democracy. Four theorems may be dis... more The paper examines theories on the relationship of market and democracy. Four theorems may be distinguished: (1) The necessity theorem: market (M) is the necessary condition of democracy (D) ([M→D]+). (2) The inequality theorem: market undermines democracy ([M→D]-). (3) The optimality theorem: democracy is the optimal condition of market ([D→M]+). (4) The disability theorem: democracy undermines the market ([D→M]-). My question is whether these theorems include or exclude each other. After the reconstruction of the four theorems I examine the six possible combinations of them. My conclusion is that the theory stating that market and democracy mutually reinforce each other is compatible with the theory discussing the conflicts between market and democracy: the two theories do not constitute a logical contradiction. This analysis assists in understanding why the relationship of capitalism and democracy may be relatively stable: the selectivity of democracy and the political restrictions of market do not undermine, do not eliminate economic and political freedom, but sustain it in a modified form.
The collapse of one-party dictatorship and centrally planned economy based on state ownership ope... more The collapse of one-party dictatorship and centrally planned economy based on state ownership opened up the pathways for the formation of different postsocialist systems. Among other variants in a certain number of postsocialist states, democratic capitalism could emerge. Recently the system of postsocialist capitalism has been going through the process of regression leading to a distorted and defective democracy and capitalism in some postsocialist countries. This essay reviews the literature on the relationship of democracy and capitalism in order to contribute to the creation of a theoretical framework for the analysis of the regression of postsocialist democratic capitalism. In the paper the argument is made that for the explanation of the regression of democratic capitalism, the structural analysis of postsocialist democratization and marketization should be supplemented with a theory that reflects on the role of political actors, the role of political parties, party competition in this process.
Hayek's theory of socio-cultural evolution is a generalization of his theory on spontaneous marke... more Hayek's theory of socio-cultural evolution is a generalization of his theory on spontaneous market order. Hayek explains both the emergence of market and social institutions serving as a social basis for that order within the framework of a unified evolutionary logic. This logic interprets the emergence and survival of spontaneous order and group-level rules of conduct as an unintended consequence of human action. In order to explain the emergence of social norms exclusively on the basis of methodological individualism, one would have to give up an exclusively evolutionary explanation of these norms. Since Hayek applies the invisiblehand explanation to the investigation of social norms, he combines the position of methodological individualism with functionalist-evolutionary arguments in his analysis. Hayek's theory of socio-cultural evolution represents a theory in the framework of which methodological individualism and functionalism do not crowd out but complement each other.
Kornai Janos eddigi eletműveben kozponti szerepet jatszott a szocialista es kapitalista rendszer ... more Kornai Janos eddigi eletműveben kozponti szerepet jatszott a szocialista es kapitalista rendszer műkodesi sajatossagainak megertese, leirasa egy olyan elmeleti keretben, amely osszekapcsolja az elemzes analitikus es empirikus, elmeleti es torteneti vonatkozasait. Ez a munka egyszerre tette szuksegesse az apro reszletek gondos osszegyűjteset es az elemekből kirakhato nagy egesz atlatasat. Ehhez – a szukseges kepessegeken tul – onfegyelemre, a targgyal szembeni alazatra, odaadasra es sok-sok munkara lehetett szukseg. Vajon mi osztokelte e faradtsagos munkara a szerzőt? A kivancsisag? Az uj osszefuggesek felfedezesenek intellektualis izgalma? A rejtvenyek megoldasanak orome? Nos, mindezek mellett meg valami mas is: a gyakorlati valtoztatas igenye. Kornai Janos a tudomanyt a gyakorlat megvaltoztatasanak eszkozekent is műveli. Szamara a szigoru tudomanyos elemzes a gyakorlati cselekvesi alternativak kozotti valasztast is segiti. Kornai Janos szamara a tudomany fontos emberi, ha tetszik politikai ertekeket szolgal. Munkainak belső elmeletilogikai koherenciaja a gondolkodo es cselekvő ember koherenciajat szolgalja. Kornai Janos 85. szuletesnapja tiszteletere a Budapesti Corvinus Egyetem, a Kozep-europai Egyetem es a Magyar Nemzeti Bank nemzetkozi konferenciat rendezett.
Közjó és demokrácia Két közgazdaságtani elmélet a demokráciáról A tanulmány a demokrácia két közg... more Közjó és demokrácia Két közgazdaságtani elmélet a demokráciáról A tanulmány a demokrácia két közgazdaságtani elméletét mutatja be. A demok rácia klasszikus elmélete a közjó fogalmára épült: a klasszikus politikai filozó fia érvelése szerint a demokrácia intézménye a közjó megvalósulásának eszköze. Schumpeter bírálta a klasszikus elméletet: a közgazdasági szemléletet alkalmazva a közjó értelmezésére leválasztotta a demokráciáról a közjó fogalmát. Schumpeter szerint a demokrácia szubsztantív felfogása nem tartható, ezért ehelyett a demok rácia procedurális értelmezését kínálta fel. Az alkotmányos közgazdaságtan nem fogadja el sem a közjó és demokrácia fogalmainak elválasztását, sem a közjó szubsz tan tív értelmezését, ehelyett a közjónak és a demokráciának egyaránt pro ce du rális értelmezését javasolja. Journal of Economic Literature (JEL) kód: B31, B41.
This essay attempts to understand János Kornai's works from a political economy perspective. It a... more This essay attempts to understand János Kornai's works from a political economy perspective. It argues that Kornai has significantly contributed to the formation of a new paradigm of political economy. The main endeavor of Kornai has been the combination of analytical concepts of economics with the empirical description of real economies. After a certain period of theoretical experimentation János Kornai formulated his research program that can be called the shortage economy explanation of the socialist system. The Economics of Shortage and The Socialist System have created a new theoretical paradigm in a framework in which it has become possible to establish a connection between the analytical and empirical, universal and historical aspects of the theory studying the socialist system as a real economic entity. János Kornai has built his analysis of the socialist system on the primary role of politics in the creation of economic institutions. In his present work on capitalism he has extended this thesis to the capitalist system. This seems to be an important contribution of his to a new political economy paradigm that is just in the process of formation.
Uploads
Papers by Péter Gedeon