Åland
| Åland-szigetek | |||
| Landskapet Åland (Svéd) Ahvenanmaan maakunta (finn) | |||
| |||
| Nemzeti mottó: nincs Nemzeti himnusz: Ålänningens sång | |||
| Fővárosa | Mariehamn | ||
 é. sz. 60° 07′, k. h. 19° 54′60.116667°N 19.900000°EKoordináták: é. sz. 60° 07′, k. h. 19° 54′60.116667°N 19.900000°E | |||
| Államforma | autonóm tartomány | ||
| Vezetők | |||
| Kormányzó | Peter Lindbäck | ||
| Miniszterelnök | Viveka Eriksson | ||
| Törvényhozás | Lagting | ||
| Hivatalos nyelv | svéd, finn | ||
| EU-csatlakozás | 1995. január 1.[1] | ||
| Tagság | Lista | ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | 30 144 fő (2021)[2] | ||
| Rangsorban | 229 | ||
| Becsült | 28 502[3] fő (2012. december) | ||
| Rangsorban | 229 | ||
| Népsűrűség | 17,5 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 1 580 km² | ||
| Víz | 89% | ||
| Időzóna | EET (UTC+2) EEST (UTC+3) | ||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem | Euró (EUR) | ||
| Nemzetközi gépkocsijel | AX | ||
| Hívószám | +358 | ||
| Segélyhívó telefonszám | 112 | ||
| Internet TLD | .ax | ||
| Közlekedés iránya | jobb | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Åland-szigetek témájú médiaállományokat. | |||
 | |||
Åland-szigetek (ejtsd: [ólánd]) – finnül Ahvenanmaa, Finnország és Svédország között, a Botteni-öbölben elhelyezkedő, Finnországhoz tartozó több mint 6500 szigetből álló szigetcsoport, melynek lakossága túlnyomórészt svéd anyanyelvű. A szigetek hivatalos neve svédül Landskapet Åland, finnül Ahvenanmaan maakunta (Ahvenanmaa megye).
Földrajz
[szerkesztés]Az Åland-szigetek mintegy háromszáz lakható szigetből áll, amelyek közül mintegy hatvan lakott; a többi 6400 sérsziget vagy elhagyatott szikla.[4]
A szigetek által elfoglalt terület összesen 13 324 négyzetkilométer, amelyből 1553 négyzetkilométer szárazföld.[4] Legmagasabb pontja, az Orrdalsklint 129,1 méterrel van a tengerszint felett.[4] Ålandon közel négyszáz, 0,25 hektárnál nagyobb tó található.[4]
A szigetek felszíne többnyire sziklás, ahol a vörös és rózsaszín gránit dominál.[5] A talaj vékony, mert a legutóbbi eljegesedés végén a visszahúzódó gleccserek eltakarították.[5]
Åland partvonalát számos öböl és fjord tagolja, amelyek kiváló kikötők a kisebb hajók számára. A legfontosabb kikötő Ytternäsnál található. Eckerö, Lemland és Lumparland szigetet Ålandtól és egymástól keskeny, sekély szoros választja el. Fölglö, Vårdö és a Geta-szigetek sokkal masszívabbak, meredek sziklákkal és kevésbé tagolt partvonallal. A nagyobb szigeteken több kis tó található.[6]
A lakosság 90%-a Fasta Ålandon él, ahol egyúttal a szigetek fővárosa, Mariehamn is található. Fasta Åland a szigetcsoport legnagyobb szigete. A pontos méretét nehéz meghatározni a szabálytalan alakja és partvonala miatt. A becslések 740 négyzetkilométertől[4] 879 négyzetkilométerig terjednek.[7]
Történelme
[szerkesztés]A terület – haditengerészeti szempontból stratégiai fekvése miatt – gyakran okozott feszültségeket a térségben.
Az Åland-szigetek annak a területnek a része, amelyet az Orosz Birodalom Svédországtól szerzett meg a frederikshamni békében 1809 szeptemberében. Finnország többi részével együtt a félautonóm Finn Nagyhercegség része lett.
Svédország képtelen volt elérni, hogy a szigeteket ne erődítsék meg. A kérdés nem csak Svédországnak volt fontos, hanem az Egyesült Királyságnak is, amely aggódott biztonságának és kereskedelmi érdekeinek veszélyeztetése miatt.
1832-ben Oroszország megindította a szigetek megerősítését Bomarsund hatalmas erődjének építésével. Ezt a krími háborúban, a balti hadjáratban, 1854-ben, egyesített brit és francia haditengerészeti és tengerészgyalogos erők foglalták el rombolták le. A párizsi béke (1856) előírta az Åland-szigetek demilitarizálását.[8]
Az 1918-as finn polgárháborúban a svéd csapatok békefenntartóként avatkoztak be az ott állomásozó orosz csapatok, valamint a Finnország felől a befagyott tengeren érkező vörös és fehér finn csapatok között. Történészek szerint ekkor a svédek komolyan tervezték a szigetek elfoglalását. Néhány hét múlva a svéd csapatok átadták a helyüket a finn fehér szenátus által hívott német csapatoknak.
1917 óta törekszenek a szigetek lakói a Svédországhoz való csatlakozásra. 1919-ben azt felterjesztést, amelyben kérelmezték a Finnországtól való elszakadást, a szigetek felnőtt lakosságának 96,4%-a aláírta, és több mint 95%-a támogatta.[9] A svéd nemzeti érzelmeket különösen a következő ügyek élesztették: svédellenes tendenciák Finnországban, finn nacionalisták ellenségessége az autonómiával szemben és az oroszosítással szembeni finn ellenállás. Ráadásul a Finnországon belüli konfliktus a finn nyelvű többség és a svéd nyelvű kisebbség között az 1840-es évek óta tart, és élesztették Åland lakosságának ellenérzését a Finnországhoz való tartozással szemben.
Finnország ellenezte mind a szigetek elszakadását, mind az autonóm státust. A szigetlakók nem hagyták annyiban, és a vita az Népszövetség elé került 1921-ben. Az akkori döntés szerint Finnország megtarthatta szuverenitását az Åland-szigetek felett, de az autonóm területté vált. Finnország elismerte Åland-szigetek lakóinak jogát svéd nyelvük megtartására, kultúrájuk és hagyományaik megőrzésére. Ugyanakkor nemzetközileg elismert semleges státust adott Åland-szigeteknek, megtiltotta, hogy ott csapatok állomásozzanak vagy katonai parancsnokságot telepítsenek oda.[10]
A huszadik század folyamán a szigetlakók növekvő számban ismerték el a finn szuverenitást hasznosnak. Mivel Svédország elégtelen segítséget nyújtott a népszövetségi vitában, nem fogadta el a szigetek demilitarizált státusát az 1930-as években, a szigetek lakossága a második világháború alatt és után érzelmekben és magatartásban közeledett Finnországhoz. A szigetlakók egyre kevésbé tekintik Ålandot finn birtokban lévő svéd tartománynak, hanem Finnország autonóm részének érzik.[11]
Népessége
[szerkesztés]A lakosság 92%-a svéd, 5%-a finn anyanyelvű ålandi. Åland ma is a nemzetiségi területi autonómia mintapéldája az Európai Unióban.
A népesség 90%-a a legnagyobb szigeten, Fasta Ålandon lakik – s az itt élők csaknem fele az Åland-szigetek egyetlen városában, Mariehamnban (finnül: Maarianhamina) él.
A lakosság 75,9%-a a Finn Evangélikus-Lutheránus Egyház tagja.[12]
| Lakosok száma | 22 288 | 22 783 | 23 591 | 24 231 | 25 158 | 25 706 | 26 530 | 27 456 | 28 666 | 30 144 |
| 1975 | 1980 | 1985 | 1989 | 1994 | 1999 | 2004 | 2008 | 2013 | 2021 |
Åland és az Európai Unió
[szerkesztés]Ålandon külön népszavazás volt az EU-hoz történt csatlakozás ügyében, amelynek végeredményeként a tartomány Finnország többi részével egy időben belépett az unióba.
Åland része ugyan az EU-nak, néhány fontos kérdésben azonban kivételes jogállással rendelkezik. A nem-ålandiak ingatlanszerzési és vállalkozási joga korlátozva van a szigeteken, és Åland nem tagja az EU vámuniójának. Ez utóbbi azt jelenti, hogy Åland adószempontból „harmadik ország”-nak minősül, továbbra is lehetővé téve a Svédország és Finnország között közlekedő kompokon az adómentes árusítást.
Nevezetességek
[szerkesztés]A legérdekesebb város Sund a fősziget keleti felén fekszik, itt találjuk a Kastelholm várat, amely stratégiai jelentőséggel bírt a 16-17. században.
A szomszédságban lévő szabadtéri Jan Karlsgården Múzeumot, amely nyáron több fesztiválnak is otthont ad. A Bomarsund-erőd az orosz megszállásra emlékeztet.
Ålandot rendszeres hajójárat köti össze Svédországgal, Finnországgal és Észtországgal. Ingyenesen közlekedhetünk a szigetek között komppal, Sundot pedig busszal, vagy kerékpárral is elérhetjük.
Közigazgatás
[szerkesztés]
Gazdaság
[szerkesztés]
A lakosság főként mezőgazdaságból és halászatból él, de a mikroelektronikai ipar is megtelepedett a szigeteken. A műszaki és orvosi elektronikai termékek mellett jelentős még a műanyag- és fém-, illetve fafeldolgozás.
Közlekedés
[szerkesztés]- Közutak hossza: 1000 km
- Repülőterek száma: 1
- Kikötők száma: 2
Ünnepek
[szerkesztés]- Június 9.: nemzeti ünnep, Åland Önkormányzat Napja (1922 óta)
Források
[szerkesztés]- Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Ålandon külön népszavazás volt, majd Finnország többi részével egy időben belépett
- ↑ http://pxnet2.stat.fi/PXWeb/pxweb/fi/StatFin/StatFin__vrm__vamuu/statfin_vamuu_pxt_11lj.px
- ↑ Hivatalos becslés. [2016. november 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 22.)
- ↑ a b c d e Natural Wonders of the World. (angolul) Richard L. Scheffel–Susan J. Wernet. United States of America: Reader's Digest Association, Inc. 1980. 3. o. ISBN 0-89577-087-3
- ↑ a b Natural Wonders of the World. United States of America: Reader's Digest Association, Inc, 3. o. (1980). ISBN 0-89577-087-3
- ↑ Prothero, G.W.. The Åland Islands. Great Britain. Foreign Office. Historical Section, 2. o. (1920. december 17.)
- ↑ Europe, Council of. Biodiversity and Climate Change: Reports and Guidance Developed Under the Bern Convention (angol nyelven). Council of Europe, 251. o. (2012. január 1.). ISBN 9789287170590
- ↑ Uneasy Sweden and the Menace of Prussianism; An Analysis of the Scandinavian Situation in View of Kaiser's Reported Ambition to Make the Baltic a German Lake. Query.nytimes.com . [2017. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ ch, Beat Müller, beat (at-sign) sudd (dot): Åland-Inseln (Finnland), ??. Juni 1919 : Anschluss an Schweden -- [in German]. Sudd.ch
- ↑ Elgán, Elisabeth. Historical Dictionary of Sweden. Rowman & Littlefield, 26. o. (2015. december 17.). ISBN 9781442250710
- ↑ The recognition of states: law and practice in debate and evolution, Thomas D. Grant, illustrated, Greenwood Publishing Group, 1999, ISBN 0-275-96350-0, ISBN 978-0-275-96350-7, pg. 129–130
- ↑ [1] [halott link]
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Åland Islands című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Geography of Åland című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]
| Tagok | |
|---|---|
| Társult tagok | |
