Ali Kelmendi
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Ali Kelmendi | |
 | |
| Született | 1900. november 3.[1] Peja |
| Elhunyt | 1939. február 11. (38 évesen) Párizs |
| Állampolgársága | |
| Foglalkozása | politikus |
| Halál oka | gümőkór |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ali Kelmendi témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ali Kelmendi (Kosovo, Peja, 1900. november 3. – Párizs, 1939. február 11.) albán politikus, a munkásmozgalom alakja.
Élete
[szerkesztés]A szegényparaszti családban született Kelmendi fiatal korában a Koszovót megszálló szerbek ellen harcolt, majd a kormányellenes erők oldalán részt vett az 1924-es júniusi forradalomban. Fan Noli kormányának 1924. december 26-ai megbuktatása után Olaszországba menekült, ahonnan előbb Ausztriába, majd a Szovjetunióba ment. Itt csatlakozott az albán kommunisták csoportjához.
1930-ban a Komintern Kelmendit küldte Albániába azzal a megbízással, hogy az országban megszervezze a kommunista mozgalmat. A fejletlen iparú Albániában azonban még ekkor sem alakult ki munkásosztály, sem hangadó értelmiségi réteg, a társadalom döntő többségét kitevő, iskolázatlan parasztok körében pedig nem hulltak termékeny talajra a marxista gondolatok. Kelmendi csak a városokban ért el sikereket, közreműködésével alakultak az első kommunista sejtek Tiranában, Shkodrában, Vlorában és Elbasanban. A konspirációt rendkívül megnehezítette I. Zogu keménykezű politikai rendőrsége, amely csírájában fojtott el minden baloldali kezdeményezést. Kelmendit is többször letartóztatták, majd 1936-ban távozni kényszerült Albániából.
Ezt követően a spanyol polgárháborúban, a Garibaldi-brigádban harcolt. 1939-ben más albán kommunistákkal együtt egy kommunista lapot szerkesztett Franciaországban. A párizsi emigrációban, tuberkulózisban halt meg.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Biographisches Lexikon zur Geschichte Südosteuropas (német nyelven). R. Oldenbourg Verlag, 1974