Antonovits-kúria (Bácsalmás)
| Antonovits-kúria (Antunovich-kúria) | |
| Ország |  Magyarország |
| Település | Bácsalmás |
| Épült | 1820-as, 30-as évek |
| Építtető | Antonovits Albert |
| Stílus | klasszicista |
| Család | almási nemes Antonovits család |
| Rekonstrukciók évei | 1900 körül 1970 |
| Állapota | jó állapotban |
| Jelenlegi funkció | r.k. plébánia |
| Tulajdoni helyzet | egyházi tulajdonban |
| Fenntartó | Szent Kereszt Felmagasztalása Plébánia |
| Cím | 6430 Bácsalmás, Hősök tere 13. |
| Elhelyezkedése | |
 Antonovits-kúria
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
| |
 é. sz. 46° 07′ 33″, k. h. 19° 19′ 59″46.125833°N 19.333056°EKoordináták: é. sz. 46° 07′ 33″, k. h. 19° 19′ 59″46.125833°N 19.333056°E | |
 | |
Az Antonovits-kúria vagy Antunovich-kúria a Bács-Kiskun vármegyei Bácsalmáson található. Jelenleg a Szent Kereszt Felmagasztalása római katolikus plébánia és kápláni lak található a falai közt.
Története
[szerkesztés]Az Antonovits család 1751-ben Mária Teréziától címeres nemeslevelet kapott Antonovits Janics titeli várkapitány és gyermekeinek a határőrvidéken végzett szolgálatainak elismeréseképpen. A család adományait és címeit 1803-ban I. Ferenc király megerősítette, a többi almási nemesi családdal egyetemben. Ettől kezdve használhatták az almási előnevet. Az 1841-es nemesi összeíráskor Almás legnagyobb nemesi családja voltak. A kúriát az 1820-as, 30-as években építették. Az építtető nagy valószínűséggel almási nemes Antonovits Albert császári és királyi kamarás, Bács-Bodrog vármegye alispánja volt. Leszármazottai, feltételezhetően Antunovich János (horvátul: Ivan Antunović) plébános, későbbi püspök 1858-ban plébánia céljára eladta az épületet az egyháznak. A XX. század az épület udvari részét kibővítették és három káplánlakást építettek hozzá. Az 1970-es rekonstrukció során az udvarban álló gazdasági épületeket elbontották és új épületekhez használták fel köveiket.
Felépítése
[szerkesztés]Az épület főhomlokzata 2+3+2 osztású, közepén enyhén előreugró rizalittal, melynek teteján timpanon látható mezejében feszülettel. A rizalit két szélén 2-2, az ablakok között 1-1 klasszikus jón oszlopfővel ellátott féloszlop látható. Az épület eredetileg T alaprajzú volt, az utcai oldalon a szobák, az udvari nyúlványban az étkező kapott helyet. Az épületet udvari része az átépítések következtében jelentősen megváltozott az eredeti állapothoz képest.
Források
[szerkesztés]- Virág Zsolt. Magyar Kastélylexikon 2. - Bács-Kiskun megye kastélyai és kúriái. Budapest: Perfect Project, 10. o. (2001). ISBN 9630066793
