Bálványosváralja

Bálványosváralja (Unguraș)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Kolozs
Község	Bálványosváralja
Rang	községközpont
Irányítószám	407570
SIRUTA-kód	59899
Népesség
Népesség	1647 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	1635 (2011)
Népsűrűség	25,89 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	281 m
Terület	63,62 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 06′ 29″, k. h. 24° 03′ 26″47.1081, 24.0571
Sablon • Wikidata • Segítség

Bálványosváralja (románul Unguraș, németül Schlosswall) település Romániában Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.

Fekvése

Déstől 16 km-re délkeletre fekszik.

Nevének eredete

Nevét a falu felett emelkedő középkori várról kapta.

Története

Bálványosváralja sorsa összefonódott a tőle keletre fekvő Bálványos vára történetével.

Nevét 1269-ben említették először, mikor István ifjabb király Balwanus birtokot és Németi falut s tartozékait Mikud comes-nek adományozta, és ezt az adományt 1270-ben meg is erősítette.

1270-ben Balvanus, 1291-ben Balwanius, 1332-ben Waraka (Waralya) 1808-ban Bálványosvárallya, Schlosswall, Ungurás néven írták.

1291-ben Balwanius-on - egy oklevél szerint - a désaknai hospesek nem fizettek sóvámot.

1333-ban magyar lakosságú egyházas helyként említették, tehát ekkor már temploma is volt.

1492-ben plébánosának Bideskúti Mihálynak nevét is említették.

1584-ben Varalja néven volt említve.

1643-ban református templomát újjáépítették, majd 1761-ben megújították.

1692-ben birtokos volt itt felesége révén Misztótfalusi Kis Miklós is.

Bálványos vára

Bálványos vára valószínűleg a tatárjárás után épült. 1269-ben Baluanus, 1308-ban Varallya néven említik. 1529-ben az erdélyi püspök megerősítette I. Ferdinánd számára, de még ebben az évben Farnosi Márton János király vezére elfoglalta. Nemsokára Gerendi Miklós visszafoglalta. 1537-ben az erdélyi vajda serege foglalta el és megerősítette. Valószínűleg 1538-ban rombolták le, köveit Szamosújvár építéséhez használták fel. A falunak 1910-ben 1672, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Szolnok-Doboka vármegye Dési járásához tartozott.

Lakossága

1992-ben társközségeivel együtt 3349 lakosából 1974 magyar, 1349 román, 24 cigány és 1 német volt.

Nevezetességek

A környéken pusztító szélvész mely hatalmas károkat okozott a faluban. A természeti csapásról a falusiak minden évben megemlékeznek.

• A falu keleti részén emelkedő várhegy tetején láthatók Bálványos várának csekély maradványai.
• A falunak 13. századi eredetű, többször átépített temploma van.

Híres emberek

• Itt született 1821-ben Bartalus István zenetanár, zenetörténész, népdalgyűjtő.
• Itt született 1896-ban Lőrincz Ferencz orvos, parazitológus.

Források

• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.  

További információk

• Honlap a faluról sok képpel