Bor (Szerbia)

	Bor (Бор)
; Bor címere	; Bor zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szerbia
Körzet	Bori
Község	Bor
Rang	város
Alapítás éve	2018. június
Polgármester	Nebojša Videnović (URS)
Irányítószám	19210
Körzethívószám	+381 30
Rendszám	BO
Testvérvárosok	Lista Vraca (1983–); Hmelnickij; Kitwe;
	Népesség
Teljes népesség	34 159 fő (2011)
Magyar lakosság	24 fő
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	353 m
Terület	856 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 44° 07′ 49″, k. h. 22° 06′ 13″44.130278°N 22.103611°EKoordináták: é. sz. 44° 07′ 49″, k. h. 22° 06′ 13″44.130278°N 22.103611°E
	Bor weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bor témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk a szerbiai városról szól. Hasonló címmel lásd még: Bor (egyértelműsítő lap).

Bor (szerb nyelven, cirill írással Бор) város és község (járás) Közép-Szerbiában. Ércbányájáról híres, főleg rezet bányásznak.

A község (járás) települései

Neve

Neve szerbül répafenyőt jelent.

Fekvése

Szerbia keleti részén található, a Szerb-érchegység keleti szélén, a szerb-román-bolgár hármashatár közelében.

Történelem

Radnóti Miklós itt volt munkaszolgálatos fogoly 1944-ben, mielőtt elhurcolták volna végzetes útjára. Bornál kétfajta tábor létezett: a központi volt a „Berlin”, közvetlenül Bor község mellett, itt munkaszolgálatosok feladata a bányaművelés volt. Ezen kívül működött még mintegy 10 altábor, ezek Bortól északra egymástól öt kilométerenként sorakoztak. Az ott lakók vasutat építettek, a németek ugyanis a kibányászott rezet a dunai hajóút helyett a hegyeken át, vasúton szerették volna Belgrádba szállítani. A szerb területen még hadműveletek zajlottak, amikor partizánok fölszabadítottak mintegy háromezer táborlakót. Zsagubica fölötti Laznica falun át Majdanpek és Szörényvár (Turnu Severin) útvonalon menekültek, sokan beálltak partizánnak, és voltak akik Arad és Temesvár felé mentek tovább.^[1]

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Népesség

1948-ban 11 103 lakosa volt.
1953-ban 14 533 lakosa volt.
1961-ben 18 816 lakosa volt.
1971-ben 29 416 lakosa volt.
1981-ben 35 591 lakosa volt.
1991-ben 40 668 lakosa volt.
2002-ben 39 387 lakosa volt, melyből 32 785 fő szerb (83,23%), 2352 vlach (5,97%), 1216 cigány (3,08%), 507 macedón, 251 jugoszláv, 192 montenegrói, 105 albán, 86 horvát, 62 bolgár, 51 szlovén, 47 román, 37 muzulmán, 24 magyar (0,06%), 23 német, 16 bosnyák, 15 orosz, 3 gorai, 3 szlovák, 2 cseh, 2 ukrán, 1 ruszin, 430 ismeretlen, a többi egyéb nemzetiségű és a nemzeti hovatartozásról nem nyilatkozó személy.

Ipar

Borban működik egy rézbánya, amelyet még a szocialista Jugoszláviában építettek ki nagy bányaipari és kohászati kombináttá. Azóta a réz világpiaci ára esett, a technológia elavult, az üzem lassan hanyatlik, folyamatban van a privatizációja (2009 május).

Irodalom

Ozsvath Zsuzsanna. Orpheus nyomában – Radnóti Miklós élete és kora, Hernádi Miklós (ford.), Akadémiai Kiadó (2004). ISBN 789630581813

Jegyzetek

↑ Ahol Radnóti is járt. KultúrPart. (Hozzáférés: 2010. március 15.) „Csapody Tamás hat éve kutatja, gyűjti az információkat a jelentős részben feldolgozatlan bori munkatábor magyar vonatkozásairól.”

Források

^ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
^ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9

További információk

Bor község hivatalos honlapja Archiválva 2013. június 16-i dátummal a Wayback Machine-ben

Szerbia-portál
Földrajzportál

[1] Ahol Radnóti is járt. KultúrPart. (Hozzáférés: 2010. március 15.) „Csapody Tamás hat éve kutatja, gyűjti az információkat a jelentős részben feldolgozatlan bori munkatábor magyar vonatkozásairól.”

[1]