Boulogne-sur-Mer

	Boulogne-sur-Mer
; Boulogne-sur-Mer címere	; Boulogne-sur-Mer zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Franciaország
Megye	Pas-de-Calais
Polgármester	Frédéric Cuvillier (PS)
INSEE-kód	62160
Irányítószám	62200
Testvérvárosok	Lista Folkestone (1959–); La Plata (2000–); Zweibrücken (1959–); Szafi (2007–); Stralsund (1992–);
	Népesség
Teljes népesség	40 910 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	4 858,67 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	110 m (legmagasabb pont); 0 m (legalacsonyabb pont);
Terület	8,42 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 50° 43′ 32″, k. h. 1° 36′ 50″50.725556°N 1.613889°EKoordináták: é. sz. 50° 43′ 32″, k. h. 1° 36′ 50″50.725556°N 1.613889°E
	Boulogne-sur-Mer weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Boulogne-sur-Mer témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Boulogne (egyértelműsítő lap)

Boulogne-sur-Mer település Franciaországban, Pas-de-Calais megyében, Étaplestől északra. Lakosainak száma 40 910 fő (2021. január 1.).^[1] Boulogne-sur-Mer Outreau, Le Portel, Saint-Martin-Boulogne, Wimereux és Wimille községekkel határos.

Története

Boulogne láttképe a Pharoszi világítótorony másával 1550-ből

Eredetileg Gesoriacum kelta kikötő állt e helyen; a rómaiak Portus Itius vagy Portus Britannicus néven említették. A rómaiak alapították újonnan Bononia emlékére Bologna néven. A város stratégiai jelentőségű kikötőjében Caligula i. u. 39-ben megépíttette az egyiptomi pharoszi világítótorony mását. Ez 1644-ben omlott össze egy földcsuszamlás miatt, romjai még 1930-ban is láthatóak voltak.

A 4. században a Római Birodalomban Bononia néven volt ismert. Kikötője Britannia és a kontinens közötti kapcsolat fő kikötőjének számított. Julius Caesar és Claudius is bázisként használta a várost Nagy-Britannia római inváziója idején.

A középkorban Boulogne volt az azonos nevű megye központja is. 918-ban itt vár is épült, melynek középkori maradványaiban ma múzeum található.

1567-1801 között Boulogne püspöki székhely is volt.

1905-ben a városban tartották az első Eszperantó Világkongresszust is.