Dubova
- Ez a szócikk a romániai, Mehedinți megyei (korábban Krassó-Szörény vármegyei) faluról szól. Lásd még: Dubová (egyértelműsítő lap).
| Dubova | |
 | |
| A Ponyikova-barlang bejárata a Duna felől | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Délnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Mehedinți |
| Rang | községközpont |
| Polgármester | Victor Doscocil (Mișcarea pentru Noul Mehedinți), 2012 |
| Irányítószám | 227170 |
| SIRUTA-kód | 112931 |
| Népesség | |
| Népesség | 397 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 5 |
| Község népessége | 785 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 100 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 37′ 10″, k. h. 22° 15′ 20″44.619505°N 22.255450°EKoordináták: é. sz. 44° 37′ 10″, k. h. 22° 15′ 20″44.619505°N 22.255450°E | |
| Dubova weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dubova témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Dubova, 1911 és 1918 között Dunatölgyes (románul: Dubova) falu Romániában, a Bánságban, Mehedinți megyében, a Vaskapu-szorosban.
Fekvése
[szerkesztés]Orsovától 28 km-re délnyugatra, a Duna Nagy- és a Kis-Kazán-szoros közötti, Dubovai-öböl nevű kiszélesedésénél fekszik.
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve a délszláv dub 'tölgy' szóból való. Új nevét a megye ötletéből tették hivatalossá, a község tiltakozása ellenére. Történeti névalakjai: Dıbwa (1554), Dubovo (1700 után), Dubova (1829).
Története
[szerkesztés]Az Ulmi határrészben a 13. században épült és a 15. században elpusztult templom maradványait tárták fel.[2]
Bufánok, azaz Olténiából származó szénégetők alapították. 1774 és 1872 között a Román-bánáti határőrezred orsovai századához, később Krassó-Szörény vármegyéhez tartozott.
1967–1970-ben, a Duna felduzzasztásakor alsó része víz alá került.
Népessége
[szerkesztés]- 1900-ban 476 ortodox vallású lakójából 473 volt román anyanyelvű.
- 2002-ben 618 lakosából 596 volt román, 11 szerb és 7 magyar nemzetiségű; 602 ortodox és 11 római katolikus vallású.
Látnivalók
[szerkesztés]- A Nagy-Kazán-szorosban a Duna 150 méter keskenyre szűkül le. Két oldalról 200 métert elérő sziklafalak veszik körül. A szoros karsztvidéke a homoki vipera és a görög teknős élőhelye.
- A Nagy-Kazán szorosból nyílik a Ponyikova-barlang vízzel félig elárasztott bejárata. A barlang járatai 1666 m hosszúak és másik bejárata a Ponyikova-szurdokvölgy felől nyílik. Egyes részein cseppkövek találhatóak. A barlangban barlangi hiéna állkapcsára bukkantak, jelentős denevérpopuláció él benne.
- Lejjebb, szintén vizes bejáraton keresztül közelíthető meg a sokkal kisebb Veterani-barlang. Nevét Veterani tábornokról kapta, akinek a parancsára 1692-ben a császáriak megerősítették és március 16-ától május első napjaiig háromszáz emberrel tartották a török sajkásokkal szemben úgy, hogy a törökök már a barlang fölötti magaslatokat is elfoglalták. 1788. augusztus 10. és augusztus 30. között Adam Maovec határőrszázados tartóztatta fel benne 450 emberrel és 11 ágyúval a nyolcezres ostromló török sereget.
- Az 1960-as évek végén víz alá került Plavisevica (1911 és 1918 között Naszádos) falu három vízimalma.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2023. április 5.)
- ↑ Dumitru Țeicu: Geografia ecleziastică a Banatului medieval. Kolozsvár, 2007[halott link]
További információk
[szerkesztés]- A község hivatalos weboldala (románul)
- A Veterani-barlang a "jupiter.elte.hu"-n
- A falu blogja (románul)
- A Kazán-szoros leírása a "www.banaterra.eu"-n (magyarul)
- Plavisevicai horizontális vízimalom a bukaresti falumúzeumban (románul)
- A Veterani-barlang ostromának térképe
Képek
[szerkesztés]-
A Veterani-barlang -
A Ponyikova-sziklaszurdok -
Az 57-es főút a Kis-Kazán-szorosban
