Felsőlendva
| Felsőlendva (Grad) | |
 | |
| Felsőlendva látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Statisztikai régió | Pomurska statisztikai régió |
| Község | Felsőlendva |
| Rang | falu és községközpont |
| Alapítás éve | 1208 |
| Polgármester | Daniel Kalamar |
| Irányítószám | 9264 |
| Körzethívószám | +386 0 2 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 620 fő (2020. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 61,55 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 344 m |
| Terület | 37,4 (9,42) km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 47′ 52″, k. h. 16° 05′ 54″46.797700°N 16.098356°EKoordináták: é. sz. 46° 47′ 52″, k. h. 16° 05′ 54″46.797700°N 16.098356°E | |
 | |
| Felsőlendva község elhelyezkedése | |
| Felsőlendva weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőlendva témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Felsőlendva (szlovénul Grad [graːt], korábban Gornja Lendava [ˌgoːrnja lɛnˈdaːva], németül Oberlindau [ˈoːbɐlindaʊ]) falu és a hasonló nevű alapfokú közigazgatási egység, azaz község központja Szlovéniában, Pomurska régióban, a Muravidéken.
Fekvése
[szerkesztés]Muraszombattól 20 km-re északnyugatra, a Muravidék északi részén, a Goričko szlovén tájegység területén, a Gradski-patak partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A környező területet III. Béla magyar király 1183-ban a szentgotthárdi monostornak adományozta. Az első erődítményt a templomosok építették a keresztes háborúk idején. 1208-ban Vasvári András gróf hűbérbirtoka lett, ő jelentősen kibővítette a várat. Ekkor említik először írásban is "Lyndwa" alakban. Valószínűleg már ekkor állt a régi templom is, melyet Ottokár cseh katonái pusztítottak el. 1269 és 1275 között II. Ottokár cseh király birtokában volt, majd a Gutkeled nembeli Amadéé, a Felsőlendvaiak őséé lett. Amadé Miklós szlavóniai bán 1367-ben csatát vívott Hodos mellett és megszerezte a muraszombati uradalmat is. Az Amadé család család kihalása után, 1365-ben a vár birtokcserével a Széchyek tulajdonába került.
Felsőlendva település a középkori vár körül alakult ki. 1365-ben "Waraliafolu" néven említik abban az oklevélben, melyben Felsőlendva várát a hozzátartozó 73 faluval I. Lajos magyar király elcseréli Széchy Miklóssal Éleskő és Miskolc uradalmáért, valamint a Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére létesült tapolcai apátság kegyuraságáért. 1478-ban már mezőváros, hiszen "opidum Lyndwa" alakban említik, majd 1499 ismét "oppidum Felsewlyndwa" néven szerepel.
Felsőlendva plébániáját még 1400 előtt alapították. A Széchy család a 16. században jelentősen hozzájárult a protestantizmus elterjesztéséhez a vidéken. Felsőlendva temploma is protestáns kézbe került. A katolikusok csak 1660-ban alapították újra plébániájukat. Filiái Kuzma, Motolyád, Ottóháza, Radófa, Szentmátyás, Tiborfa, Vaskorpád, Vaskovácsi, Vidorlak és Völgyköz voltak. A várat birtokosai rendszeresen bővítették, fejlesztették. Ennek ellenére a 16. és a 17. században többször is elfoglalták. 1515-ben és 1549-ben a felkelő parasztok, 1605-ben és 1616-ban a Habsburg-ellenes felkelők, 1685-ben és 1688-ban pedig török fosztotta ki. Utoljára 1704-ben a kurucok foglalták el. 1684-ben a Széchy család is kihalt férfiágon, és a birtok a Batthyányiaké, majd a Szapáryaké, illetve a Széchenyi családé lett, akik az első világháború végéig birtokolták.
A település mezővárosi rangban a 19. században a Tótsági járás egyik nagytelepülése volt. 1890-ben már hivatalos neve is Felsőlendva, ekkor alapították a helyi önkéntes tűzoltó egyletet is.
A trianoni békeszerződésig, majd 1941- 1945 ismét Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. 1919-ben rövid időre de facto Vendvidéki Köztársaság része volt.
1952-ben hivatalos nevét Gradra változtatták az addigi Gornja Lendava helyett.
Népesség
[szerkesztés]1890-ben 809 lakost számláltak a településen, közülük 660 szlovén, 121 német, 23 magyar és 2 egyéb nemzetiségű volt.
1910-ben 1025, többségben szlovén lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 1921-ben a népszámlálás szerint 1024 szlovén, 20 magyar, 20 német lakta, közülük 976 katolikus, 82 evangélikus volt. 1931-ben 1020 lakost számláltak itt. 1961-ben 937 lakosa volt. 1971-ben 920 lakosa, 197 háza, 221 háztartása volt, lakói főként mezőgazdaságból éltek.
2002-ben a községnek 2302, Felsőlendvának külön 686 lakosa volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A felsőlendvai vár Szlovénia legnagyobb várépülete. Mai ötszögű formáját a 17. és 18. században kapta, amikor a kényelmetlen középkori épületet barokk stílusú várkastéllyá építették át. Ebből az időszakból származik a vár kápolnája is, tornya 1751-ben épült. A vár védelmi céljait szolgálta a sziklába ásott várkút. Pincéjében hatalmas börtön volt. Számos értékes fával beültetett nagy park övezte, ahol két halastavat is létesítettek. A két világháború között az akkor még jó állapotban lévő vár Hartner Géza muraszombati nagybirtokos tulajdonában volt. A második világháború során a vár súlyos sérüléseket szenvedett és teljesen kifosztották. A háború után szovjet csapatokat szállásoltak el benne, majd köztulajdonba vették. Egy darabig hivatalokat helyzetek el benne, néhány család is beleköltözött, de egyre jobban leromlott az állapota. A hetvenes évek elejére részben felújították, házasságkötő termet és múzeumot berendeztek be benne. A felújítási munkák 2008-ban is folytatódnak EU-s támogatással.
- A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma 14. századi gótikus épület, de legrégibb részei még román stílusban valószínűleg 1275 körül épültek. A 14. században épült a szentély és a templomhajó, eredeti gótikus mennyezetét 1660-ban átépítették. 1690-ben fatornyot építettek hozzá. A mai 35 méter magas harangtorony 1729-ben épült. 1781-ben a templomot teljesen megújították. Főoltára 1778-ban készült, Janez Klein szobrászművész alkotása, rajta áll az 1510-ben készített Mária a Kisjézussal szobor. Mellette kétoldalt Keresztelő Szent János és Szent József aranyozott szobrai láthatók.
- A település központjában áll a Munkás Szent József kápolna.
- A déli részen álló Fehér Keresztet az 1740-es pestisjárvány emlékére állították. Egykor festmények díszítették, melyek azonban ma már nem láthatók.
- A település szélén álló 18. századi kriptába a Széchyek temetkeztek. A második világháború után a sírboltot kifosztották.
- Ipari műemlék az 1921-ben épített Pütar-malom. Ma már nem működik, de berendezései ma is láthatók. A malmot 2009-ben uniós támogatással restaurálták.
- A Kuzma felé vezető úthoz közeli kőfejtőben egykor bazaltos tufát termeltek.
A település hírességei
[szerkesztés]
- 1867. augusztus 11-én Almásy György utazó, Ázsia-kutató, állattani és néprajzi gyűjtő
- Csergics Simon horvát költő itt volt plébános
- Küzmics Miklós író, a felsőlendvai templomban keresztelték, majd papi pályának első állomása is itt volt
- Szabár Jakab író több mint húsz évig plébánosa volt a településnek
- Szelmár István író itt született
- Zsemlics István író itt működött mint plébános
- Persa Iván író itt volt először káplán
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. [2021. május 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
Források
[szerkesztés]- Ivan Zelko: Historična Topografija Slovenije I. Prekmurje do leta 1500 (Murska Sobota, 1982)
- Matija Slavič: Naše Prekmurje (Murska Sobota, 1999)
További információk
[szerkesztés]- Felsőlendva község hivatalos honlapja
- Képes ismertető a várról
- A felsőlendvai vár (szlovénül)
- Magyar katolikus lexikon
- Felsőlendva a Goričko Tájvédelmi Park honlapján
- Felsőlendva Szlovénia térképén
- Felsőlendva vára a Geopédián
- Felsőlendva vára a magyar várak honlapján[halott link]
