Gizella magyar királyné
| Liudolf Gizella | |
 | |
| Gizella, kezében a székesfehérvári királyi bazilika modelljével. Korabeli ábrázolás a koronázási paláston | |
| Ragadványneve | Bajor, Magyarországi |
| Magyar fejedelemasszony | |
| Uralkodási ideje | |
| 997 – 1001. január 1. | |
| Elődje | Sarolt |
| Utódja | nem volt |
| Magyarország királynéja | |
| Uralkodási ideje | |
| 1001. január 1. – 1038. augusztus 15. | |
| Elődje | nem volt |
| Utódja | Schweinfurti Judit |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Liudolf-ház |
| Született | 984 (?) Bad Abbach |
| Elhunyt | 1065. május 7. Passau (81 évesen) |
| Nyughelye | Niedernburg-kolostor, Passau |
| Édesapja | II. Henrik bajor herceg |
| Édesanyja | Gizella bajor hercegné |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa | I. István magyar király |
| Gyermekei | Ottó, Imre |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Liudolf Gizella, gyakran Bajor Gizella, Boldog Gizella (Bad Abbach, 984 körül – Passau, 1065. május 7.) bajor hercegnő, I. István magyar király felesége, ezáltal az utolsó fejedelemné és az első magyar királyné. Férje mellett a katolikus egyház támogatója, templomok, várak építtetője. Nevéhez fűződik a magyar koronázási palást elkészítése is. 1911-ben avatták boldoggá.[1]
Élete
[szerkesztés]II. (Civakodó) Henrik bajor herceg és Burgundi Gizella (Izabella) hercegné lánya, II. Henrik német-római császár húga, aki a magyarországi melléknevet kapta a legendairodalomban, ugyanis ő lett Vajk felesége, Magyarország fejedelemnéje, később első keresztény királynéja.
995-ben kérte meg a kezét Géza magyar fejedelem fia, István számára. 996-ban tartották német földön, a 873. szeptember 27-én felavatott kölni dómban[2] az esküvőt, majd követte férjét új hazájába. Kíséretében több német lovag érkezett Magyarországra.
Fontos szerepet vállalt a kereszténység terjesztésében, adományokat juttatott el templomoknak, támogatta az egyházat.
Az a miseruha, amely az ő vezetésével készült, és amelyben benne van saját keze munkája is, és amit a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikának ajándékozott, később a koronázótemplommá váló bazilikában a magyar királyok koronázási palástjává lett. Ezen található István király, Imre herceg és a királyné egyetlen hiteles portréja, akiknek ez az egyetlen – hímzés formájában – fennmaradt korabeli ábrázolásuk.
Készített oltárterítőket és templomi szertartási tárgyakat is. Szent István alapító társa volt a veszprémvölgyi apácakolostortól az óbudai Szent Péter és Szent Pál-templomig.
A királyi párnak két fia született, Ottó és Imre herceg, ám csak utóbbi érte meg a felnőttkort, de egy vaddisznóvadászat során meghalt.
István halála után, Orseolo Péter, majd Aba Sámuel uralkodása alatt méltatlanul bántak vele. Aba Sámuel halála után visszatért Bajorországba, ahol a passaui Niedernburg-apácakolostorba lépett be, amelynek később főnökasszonya lett. Ennek egyik emléke Gizella királyné apátnőként használt keresztje, az úgynevezett Gizella-kereszt, amit Münchenben őriznek.
Halála
[szerkesztés]Az apácakolostor rendfőnökasszonyaként működött 1065-ben bekövetkező haláláig. A kolostorban temették el. Sírja később népszerű zarándokhellyé vált, imádságai során használt keresztjét és csontjait később Münchenben ereklyeként őrizték.
Sírja ma is búcsújáró hely. 1975-ben saját könyörgést engedélyeztek nevére. Régóta boldogként tisztelték, hivatalosan azonban csak 1911-ben, X. Piusz pápa avatta boldoggá.[1]
Galéria
[szerkesztés]
-
István és Gizella veszprémi szobra -
-
A Gizella-kápolna Veszprémben -
A Gizella-kápolna belülről -
Gizella-kereszt, a magyar királyné adománya a Niedermünster-kolostornak anyja halálakor -
A koronázási palást bronzmásolata (Rieger Tibor, 2012) -
Ábrázolása a bronz palástmásolaton -
A passaui Niedernburg-kolostor temploma -
Sírja a Nidernburg-kolostorban -
Sírja a Nidernburg-kolostorban -
Sírja a Nidernburg-kolostorban -
Tábla a Niedernburg-kolostor falán -
Gizella királyné családfája
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Rubicon Történelmi Magazin - Gizella magyar királyné halála
- ↑ Pierre Riché: II. Szilveszter, az ezredik év pápája. Fordította Somorjai Gabi. Balassi Kiadó, Budapest, 1999. 248. o.
Források
[szerkesztés]
- Képes krónika (Helikon Kiadó, Budapest, 1987)
- Magyar életrajzi lexikon (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967)
- Szántó Konrád: Boldog Gizella első magyar királyné élete. (Ecclesia, Budapest, 1988)
- Boldog Gizella királyné. Szerk.: Csiszár Miklósné. (Veszprémi Szeminárium Alapítvány, Veszprém, 1996)
- Óbuda évszázadai (Better Kiadó, Budapest, 2005)
További információk
[szerkesztés]- Boldog Gizella a magyar katolikus egyház honlapján Archiválva 2009. március 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
- genealogie-mittelalter.de
- Jeles napok: Boldog Gizella az Országos Széchényi Könyvtár honlapján
- Die Erhebung der Gebeine der seligen Gisela
- Gizella királyné művészeti ábrázolásokon
- Szent István király és Boldog Gizella királyné szobra Veszprémben[halott link]
- Csurka Dóra cikke a Magyar Hírlapban (2013. november 8.) Gizella királyné szerepét a Képes krónika alapján elemzi
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]| Előző Sarolt fejedelemasszony |
Magyarország uralkodónéja 997–1038 |
Következő Schweinfurti Judit királyné |
