Hét megvilágosodási tényező
| 37 A MEGVILÁGOSODÁS DHAMMÁJA | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| |||||||||
| 4 szatipatthána |
|||||||||
| 4 erőfeszítés |
4 Alap |
||||||||
| 5 képesség |
5 erősség | ||||||||
| 7 tényezők |
|||||||||
| 8 ösvényi tényező |
|||||||||
|
| |||||||||
| nézet ・ vita | |||||||||
A hét megvilágosodási tényező neve páliul szatta boddzshanga.[1] Kifejlesztésük, gyakorlásuk elvezet a megszabaduláshoz. A hét megvalósulási tényező:
- éberség, tudatosság (szati[2])
- valóság-vizsgálat, a valóság tanulmányozása (dhamma-vicsaja[3])
- erő, állhatatosság (vírja[4])
- elragadtatás, öröm (píti[5])
- nyugvás, elnyugvás (passzaddhi[6])
- összpontosítás (szamádhi[7])
- felülemelkedett egykedvűség (upekkha[8])
Páli irodalom
[szerkesztés]A Szutta-pitaka részét alkotó Szamjutta-nikájában a boddzshangák üdvösségre, világi tényezőkre utalnak, amelyek a megvilágosodás felé vezetnek. Az Abhidhammában és a páli magyarázószövegekben a boddzshangák inkább a megvilágosodással kapcsolatos természetfeletti tényezőkre utalnak.[9]
Szutta-pitaka
[szerkesztés]Egy a Szamjutta-nikájában található párbeszéd szerint (címe: "Bhikkhu Sutta" - SN 46.5):
- [Bhikkhu:] "Tiszteletreméltó Úr, azt mondják, hogy a 'megvilágosodás tényezői, a megvilágosodás tényezői.' Milyen értelemben mondják, hogy a megvilágosodás tényezői?"
- [Buddha:] "Megvilágosodáshoz vezetnek, bhikkhu. Ezért mondják, hogy a megvilágosodás tényezői...."[10]
A buddhista meditáció közben lehet elmélkedni a hét megvilágosodási tényezőn, illetve azok ellentét párjain: az öt akadály (érzéki vágy, ellenérzés, tompaság és tunyaság, izgatottság és nyugtalanság, kétely).[11] Ezen felül van egy Samjutta-nikája szútra, ami a megvilágosodási tényezők kifejlesztésével foglalkozik. Ezek mellett megjelenik a négy brahma-vihara (szerető kedvesség, együttérzés, együttérző öröm, egykedvűség).[12]
A Szamjutta-nikájában lévő "Tűz párbeszédben" a Buddha kijelenti, hogy a tudatosság mindig hasznos, viszont amikor valakinek a tudata lomha, akkor ki kell fejlesztenie a vizsgálódás, az energia és az öröm megvilágosodási tényezőit. Ha viszont a tudat izgatott, akkor a nyugalom, koncentráció és egykedvűség tényezőit kell fejleszteni. .[13]
A Szamjutta-nikája szerint egyszer, amikor a Buddha nagyon beteg volt, megkérte a tiszteletreméltó Mahacsundát, hogy szavalja el a hét megvilágosodási tényezőt neki. Ezáltal gyógyult meg a Buddha.[14]
Az Abhidhamma és más magyarázó szövegek
[szerkesztés]A Viszuddhimagga szövegeinek egyik része azokat a képességeket tárgyalja, amelyek a megértés eléréséhez és fenntartásához szükségesek (dhjána). Buddhagósza a következőképpen azonosítja be a boddzshangákat:
- "Erős tudatosságra ... van szükség mindig...."
- "Amikor lomha a tudata túl laza energiával, stb., akkor ... akkor ezeket [három megvilágosító tényező] kell kifejlesztenie kedve a vizsgálódással..." (például dhamma-vicsaja, virija, piti).
- "Amikor a sok energiától túl izgatott a tudata, stb., akkor ... akkor ezeket [három megvilágosító tényező] kell kifejlesztenie kedves a nyugalommal..." (például passzaddhi, szamádhi, upekkha).[15]
Meditáció
[szerkesztés]| A megvilágosító tényezők és akadályok kiegyensúlyozása | |
|
lustaság és tunyaság(thina-middha) tapasztalása esetén tudatosság visszaszerzése |
|
a kiegyensúlyozó tényező |
|
nyugtalanság és aggodalom tapasztalása esetén (uddhaccsa-kukkuccsa) a tudatosság visszanyeréséért |
A meditáció során minden bizonnyal mindenki szembekerül az öt akadállyal (páli: pancsa nivaranáni). Ezek közül az egyik a lustaság és tunyaság (páli: thina-middha), amely lelkesedéstől mentes, kicsi vagy semennyi összeszedettségű. A másik a nyughatatlanság és aggodalom (uddhaccsa-kukkuccsa), amely során nem tud megnyugodni a tudat.
A fent említettek alapján, a "Tűz párbeszéd"ben (SN 46.53), ajánlatos örömöt vagy megszakítást, vizsgálódást és energiát alkalmazni amikor lustaságot vagy tunyaságot érzünk. Amennyiben nyughatatlanság vagy aggodalom lép fel lazítást, koncentrációt és egykedvűséget kell gyakorolni. A tudatosság folyamatosan jelen kell hogy legyen ahhoz, hogy meg tudjuk figyelni a fizikális és mentális változásokat, amelyek történhetnek üdvös vagy ártó irányban.[13]
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ satta bojjhaṅgā
- ↑ sati
- ↑ dhamma-vicaya
- ↑ viriya
- ↑ pīti
- ↑ passadhi
- ↑ samādhi
- ↑ upekkhā
- ↑ Bodhi (2000), p. 1499.
- ↑ Bhikkhu Sutta (SN 46.5), trans. Bodhi (2000), p. 1574. See also Walshe (1985), n. 265.
- ↑ Van például egy párbeszéd, ami ezeket az ellentétpárokat mutatja be - lásd Szatipatthána-szutta. Több ilyen jellegű összehasonlításhoz - lásd SN 46.31 - 46.40 (Bodhi, 2000, pp. 1501, 1589-94).
- ↑ SN 46.54, más néven Mettaasahagata Sutta (CSCD) vagy Metta Sutta (SLTP) vagy Metta.m Sutta (PTS Feer). Lásd: Bodhi (2000), pp. 1607-11; Walshe (1985), sutta 59, pp. 71-73.
- ↑ a b "Tűz párbeszéd" (Aggi-szutta, SN 46.53) (Bodhi, 2000, pp. 1605-7; Walshe, 1985, sutta 58, pp. 69-70).
- ↑ Gilana Sutta (SN 46.16) (Piyadassi, 1999; Piyadassi, n.d.).
- ↑ Buddhagósza & Nyánamoli (1999), pp. 129, 131. Lásd még: SN 46.53 (Bodhi, 2000, pp. 1605-7; Walshe, 1985, sutta 58, pp. 69-70).
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- MN 118 Beszéd a légzés tudatosításáról Archiválva 2011. szeptember 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Seven Factors of Enlightenment