Hervartó

	Hervartó (Hervartov)
	; Hervartó zászlaja
	; Hervartó zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Bártfai
Rang	község
Első írásos említés	1406
Polgármester	Miroslav Mackanič
Irányítószám	086 22
Körzethívószám	054
Forgalmi rendszám	BJ
	Népesség
Teljes népesség	516 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	50 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	450 m
Terület	9,87 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 14′ 48″, k. h. 21° 12′ 14″49.246703°N 21.203967°EKoordináták: é. sz. 49° 14′ 48″, k. h. 21° 12′ 14″49.246703°N 21.203967°E
	Hervartó weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Hervartó témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hervartó (szlovákul: Hervartov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.

Fekvése

Bártfától 8 kilométerre délnyugatra, a Tapoly felső folyásától délre fekszik.

Története

A falut 1406-ban „Eberhardtuagasa” néven említik először, azonban már ennél korábban, a 14. században alapították Bártfáról érkezett német telepesek. 200 évig Bártfához tartozott. Lakói földművesek, pásztorok, erdei munkások voltak, később zsindelykészítéssel is foglalkoztak. A 17. és 18. században területén üveghuta is működött.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HERVALTÓ. Tót falu Sáros Várm. földes Ura B. Splényi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Bártfától 3/4 mértföldnyire Richvaldnak filiája, réttye, legelője, erdeje elég van.”^[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hervaltó, tót falu, Sáros vmegyében, Richvaldhoz 1/2 órányira: 456 kath., 1 evang., 10 zsidó lak. Hegyes, sovány határ. Nagy erdők. F. u. b. Splényi örök. Ut. p. Bártfa.”^[3]

A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 376, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 514 lakosából 513 szlovák volt.

2011-ben 497 lakosából 494 szlovák.

Nevezetességei

Assisi Szent Ferenc tiszteletére szentelt római katolikus fatemploma 1593-ban épült tiszafából, faragott reneszánsz berendezése és 1665-ben készült festményei értékesek. Szűz Mária, Alexandriai Szent Katalin és Szent Borbála oltárai 1460 és 1470 között készültek.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Külső hivatkozások

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]