Jünnan

Yunnan (云南省 Yúnnán Shěng)
Rövidítés: 滇 / 云 pinjin rövidítés: Diān / Yún
Név eredete	云 yún – felhő 南 nán – dél „A Yunling- (’felhős csúcs’) hegyektől délre (fekvő föld)”
Közigazgatás
Ország	Kína
Közigazgatási szint	Tartomány
Székhely	Kunming
Prefektúrák (地区)	16
Megyék (县)	129
Járások (乡)	1565
A KKP tartományi bizottságának titkára	Bai Enpei
Kormányzó	Xu Rongkai
Terület	394 100 km², 8. a rangsorban
ISO 3166-2	53
Népesség
Teljes népesség	47 209 277 fő (2020)
Népsűrűség	112 fő/km²
Főbb nemzetiségek	Han – 67% Yi – 11% Bai – 3,6% Hani – 3,4% Zhuang – 2,7% Dai – 2,7% Miao – 2,5% Hui – 1,5%
GDP 2004
GDP	295,9 milliárd CNY, 19. a rangsorban
GDP per fő	6700 CNY, 29. a rangsorban
A zárójelben szereplő rangsorok Kína tartományi szintű közigazgatási egységeinek összehasonlításában értendőek.
Yunnan weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jünnan témájú médiaállományokat.

Jünnan (egyszerűsített kínai: 云南, hagyományos kínai: 雲南; pinjin: Yúnnán; IPA: [y̌nnǎn]) Kína egyik déli tartománya, amely Vietnámmal, Laosszal és Mianmarral határos.

Területe 394 000 km², amelynek csupán 6%-a alkalmas mezőgazdasági művelésre, és negyedrésze erdőség, a maradék pedig hegyvidék, amelyek magassága a nyugati vidékeken a 4000 métert is meghaladja. Fejlődését segítik ásványkincsei, turisztikai látványosságai és az ASEAN országokhoz való közelsége is. Lakossága 44 millió fő, akik között sok nemzetiségi található: Kína 55 nemzetiségből 20 fellelhető itt. Székhelye Kunming.

Kína részévé az elmúlt öt évszázadban vált szervesen, előtte független államok voltak területén. A mongol hódítók győzték le ezeket az államokat, és saját katonáikat telepítették le itt, akikkel együtt muzulmánok is érkeztek a területre. A mandzsu hódítás idején ezen a vidéken halt meg az utolsó Ming herceg. A Csing (Qing)-dinasztia igyekezett a területet szervesen bekapcsolni az ország életébe. A 20. század elején jelentős ásványkincsei miatt mind a britek, mind a franciák szemet vetettek rá, utóbbiak építették 1901 és 1910 között a Vietnamot Kunminggel összekötő vasútvonalat, amely 1966-ig a tartomány egyetlen vasútvonala volt. A hadurak korában Lung Jün (Long Yun) hadúr vonta az irányítása alá a területet, amely a második kínai–japán háborúban nem került japán kézre, így sokan menekültek ide és jelentős ipart is áttelepítettek.

Források

• Polonyi Péter: Kína Hongkonggal, Makaóval, Tajvannal, Tibettel (Panoráma Kiadó, 2002) 743–745. o. ISBN 963-243-799-3