Jelző
A mondattanban a jelző főnév, egyéb névszó (névmás, számnév stb.) vagy ilyen értelemben használt szó bővítménye, mely alaptagja fogalmi jelentését azzal pontosítja, hogy minőségét, mennyiségét, birtokosát stb. fejezi ki.[1]
A jelzett szó akármelyik mondatrész lehet, az igei állítmányon kívül:[2]
- alany: A szorgalmas fiú dicséretet érdemel;
- névszói állítmány: Benedek szorgalmas fiú;
- névszói-igei állítmány névszói része: Benedek szorgalmas fiú marad;
- tárgy: A szorgalmas fiút megjutalmazták;
- határozó: A szorgalmas fiúnak jutalmat adtak;
- jelző: A szorgalmas fiúnak a jutalma egy szép könyv;
- azonosító értelmező: Benedek, a szorgalmas fiú, dicséretet kapott.
Egyes grammatikák úgy tekintik, hogy a teljes jelzős szerkezetek teszik ki a fenti mondatrészeket.[3]
A jelző alacsonyabb rangú a többi mondatrészhez képest, azaz nem mondatfunkciós mondatrész. Sokszor elhagyható az alaptagja mellől anélkül, hogy a mondatban szerkezeti hiányosság keletkezne: Sült kenyeret vettem → Kenyeret vettem. Ugyanakkor alaptagja nélkül nem marad meg jelzőnek: Sült kenyeret vettél? Sültet – a melléknévből szófajváltással főnév lesz, és felveszi annak mondattani funkcióját.[2]
Vannak olyan esetek is, amelyekben nem hagyható el a jelző. Példa a közép-délszláv diarendszerhez tartozó nyelvekből: Radimo u nemogućim okolnostima ’Lehetetlen körülmények között dolgozunk’. *Radimo u okolnostima ’Körülmények között dolgozunk’ nem helyes.[4]
A jelző jelentés szerinti fajtái
[szerkesztés]A jelzőfélék elkülönítése és osztályozása különböző nyelvek grammatikáiban sem, és egyazon nyelv grammatikáiban sem egységes. Közös bennük az a megállapítás, hogy jelzővel kifejezhető:
- minősítés, minőség: (magyarul) ügyes csapat,[5] (angolul) glass bottles ’üvegből való palackok’,[6] (franciául) une ville géante ’óriási város’,[7] (románul) pisică neagră ’fekete macska’,[8] (szerbül) prašnjavi put ’poros út’;[9]
- kijelölés: (magyarul) a Duna folyó,[5] (angolul) this idea ’ez az ötlet’,[6] (franciául) les gens d’alors ’az akkori emberek’,[10] (románul) făina aceasta ’ez a liszt’,[8] (szerbül) četvrto poglavlje ’a negyedik fejezet’;[9]
- mennyiség: (magyarul) három könyv,[5] (angolul) enough exits ’elég kijárat’,[6] (franciául) les quatre points cardinaux ’a négy égtáj’,[11] (románul) tustrei copiii ’mindhárom gyerek’,[12] (montenegróiul) s mnogim strancima ’sok külföldivel’;[13]
- birtokos vagy birtokossal azonosítható élő vagy élettelen: (magyarul) a szép fogalma,[5] (angolul) my bag ’(az én) táskám’,[6] (franciául) les sources de Racine ’Racine forrásai’,[14] (románul) cartea elevului ’a tanuló könyve’,[12] (montenegróiul) komšijina kuća ’a szomszéd háza’.[13]
Más nyelvekben jelzős szerkezet felelhet meg magyar nem jelzős szerkezetnek, például összetett szónak: (angolul) glass doors ’üvegajtók’,[6] (franciául) un cor de chasse ’vadászkürt’,[15] (románul) apă de izvor ’forrásvíz’,[8] (szerbül) gume za automobile (főnévi jelző) = automobilske gume (melléknévi jelző) ’autógumik’.[9]
A jelző szófaja
[szerkesztés]Melléknév és más melléknévként használt szavak
[szerkesztés]A jelzőt elsősorban melléknév adja: (magyarul) ügyes gyerek,[5] (angolul) small bottles ’kis palackok’[6] (franciául) une table ovale ’ovális asztal’[7] (románul) fată frumoasă ’szép lány’,[8] (szerbül) gradski saobraćaj ’városi közlekedés’.[9]
Más szófajhoz tartozó melléknévként használt szó is lehet jelző:
- melléknévi igenév: (magyarul) összetörött pohár,[5] stolen bottles of whisky ’lopott viszkisüvegek’,[16] (franciául) le moment attendu ’a várt pillanat’[7] (románul) timp pierdut ’elvesztegetett idő’,[12] (szerbül) prošla sezona ’a múlt szezon’;[9]
- melléknévi számnév: (magyarul) három kislány,[5] (angolul) two hundred and fifty passengers ’kétszázötven utas’,[16] (franciául) le vingtième siècle ’a huszadik század’,[17] (románul) zece oameni ’tíz ember’,[12] (szerbül) četvrto poglavlje ’a negyedik fejezet’;[9]
- melléknévi névmás: (magyarul) valamelyik könyv,[5] (angolul) every photo ’mindegyik fotó’,[6] (franciául) un autre livre ’más könyv, egy másik könyv’,[18] (románul) omul acesta ’ez az ember’,[12] (szerbül) tvoje naočare ’(a te) szemüveged’.[9]
Főnév
[szerkesztés]A jelző főnév főleg az alaptag birtokosát fejezi ki: (magyarul) a fiú könyve.[5] Az angolban ez kétféle szerkezettel lehetséges: a jelző birtokos esetű alakjával (the boy's book ’a fiú könyve’) vagy az of elöljárószóval ellátott jelzővel: the car of the general ’a tábornok autója’.[19] A sztenderd franciában az utóbbi angol szerkezettel analóg, a de elöljárós jelző szerkezete tölti be ezt a szerepet: les romans de Zola ’Zola regényei’.[20] Más nyelvekben, például a románban, az első angol szerkezettel analóg, birtokos esetű főnév fejezi ki a birtokost megnevező jelzőt: guvernul republicii ’a köztársaság kormánya’.[8] A közép-délszláv diarendszerhez tartozó nyelvekben is van ilyen szerkezet: Kupio je kuću našega komšije ’Megvette a szomszédunk házát’.[21]
Minősítést is kifejezhet jelző főnév. A magyarban ez az alaptag elé kerül: férfi vendég.[5] Az angolban is van analóg szerkezet (pl. soup dishes ’leveses tányérok’[6]), de olyan is, amelyben a jelző az alaptag mögé kerül, elöljáróval: the day at the sea ’a tengernél töltött nap’.[22] A franciában és a románban csak az utóbbihoz hasonló szerkezete van az ilyen jelzőnek: (franciául) un chien de berger ’juhászkutya’,[15] (románul) zi de iarnă ’téli nap’.[12] A közép-délszláv diarendszerben is van ilyen szerkezet, amelyben az elöljáró egy bizonyos esetet vonz: (montenegróiul) sirup protiv kašlja (birtokos eset) ’köhögés elleni szirup’.[23]
Főnévi kijelölő jelzőnek tekintett a magyar grammatikákban például Pista bátyám,[5] de más nyelvek grammatikáiban az ilyet értelmezőnek tekintik: (angolul) my friend Phil ’Phil barátom’ (apposition),[24] (franciául) la région Bretagne ’Bretagne régió’ (apposition),[25] (románul) fluviul Dunărea ’a Duna folyam’ (apoziție),[8] (szerbül) kralj Petar ’Péter király’ (apozicija).[26]
Főnévi névmás
[szerkesztés]Főnévi névmás kifejezhet főleg birtokos jelzőt. A magyarban ez lehet akármilyen személyű személyes névmás is: egymás példája, a te dolgod.[5] A franciában is lehet jelző a személyes névmás, amikor az alaptag határozatlan névelős: un ami à moi ’egy(ik) barátom’.[27] Harmadik személyű személyes névmás a románban is lehet birtokos jelző, birtokos esetben: prietenii ei ’az ő (nőnem) barátai’. A románban 1. és 2. személyben, más nyelvekben a 3.-ban is, a személyes névmás birtokos jelző megfelelője egyes grammatikákban birtokos melléknévnek, másokban birtokos determinánsnak nevezett szó: (angolul) my bag ’(az én) táskám’,[6] (franciául) son parapluie ’(az ő) esernyője’,[28] (románul) părinții mei ’(az én) szüleim’,[8] (szerbül) njen kaput ’(az ő) (nőnem) kabátja’.[29] A franciában a birtokos determinánssal kifejezett birtokost kiemelheti az à elöljárós személyes névmás: mon rêve à moi ’az én álmom’.[27] Másféle névmás az ebben a szócikkben említett mindegyik nyelvben lehet birtokos jelző: (magyarul) kinek a feladata lesz?,[5] (angolul) someone's coat ’valaki kabátja’,[30] (franciául) le sentiment de celui-ci ’ennek az érzelme’,[31] (románul) datoriile fiecăruia ’mindegyik adósságai’.[32]
Főnévi névmás lehet még kijelölő jelző is a magyarban: valami buta tréfa, ebben a pillanatban.[5] Más nyelvekben a magyar jelzőként használt főnévi mutató névmásnak mutató melléknév (determináns) felel meg: (angolul) this idea ’ez az ötlet’,[6] (franciául) ce garçon ’ez a fiú’,[33] făina aceasta ’ez a liszt’,[8] (horvátul) ova knjiga ’ez a könyv’.[34]
Más nyelvekben másféle jelző is kifejezhető névmással: (franciául) un homme comme moi ’egy olyan ember, mint én’,[35] o persoană ca dumneavoastră ’egy olyan személy, mint ön’.[32]
Más szófajok
[szerkesztés]A melléknévi igenéven kívül más igenevek ritkán fordulnak elő jelzőként a magyarban, és az ebben a szócikkben említett nyelvek közül egyáltalán nem a közép-délszláv diarendszerhez tartozókban.
Olykor a főnévi igenév a magyarban birtokos jelző lehet: itt az ideje befejezni.[5] Más nyelvekben gyakori minősítő jelzőként: (angolul) the right to vote ’a szavazati jog’ (szó szerint ’a jog szavazni’),[22] (franciául) la joie de vivre ’az életöröm’ (szó szerint ’az öröm élni’),[35] (románul) dorința de a studia ’a tanulási vágy’ (szó szerint ’a vágy tanulni’).[36]
A magyarban az igei igenév lehet még jelző: az IBUSZ szervezte utazás.[5]
Az angolban a gerund-nak nevezett alak egyrészt a magyar határozói igenévnek felel meg, de másrészt a jelen idéjű melléknévi igenévnek, és ebben a minőségében jelző is lehet: cooking oil ’főzésre, sütésre való olaj’.[16]
A román gerunziu-nak nevezett igenév is általában a határozói igenévnek felel meg, de ez is lehet jelző: fața radiind de bucurie ’az örömtől sugárzó arc’. Ebben a nyelvben van még egy igenév, a supin-nak nevezett, amely ugyancsak lehet jelző: casă de locuit ’lakóház’.[36]
Egyes nyelvekben határozószó is betölthet jelzői funkciót: (angolul) the people inside ’a bent lévő emberek’,[6] (franciául) les gens d’alors ’az akkori emberek’,[10] (románul) ziarul de ieri ’a tegnapi újság’,[36] (szerbül) kretanje nizbrdo ’lefelé való mozgás’.[26]
Román grammatikákban indulatszóval kifejezett jelzőt is megemlítenek: Era o iarnă... hehe! ’Micsoda tél volt!’[37]
A jelző szerkezet szerinti fajtái
[szerkesztés]A fenti magyar példák szerkezetileg egyszerű jelzők, azaz egyetlen lexikális jelentésű szóból állnak, esetleg névelővel.
Két vagy több szóból álló jelzőknek többféle szerkezetük lehet.
A halmozott jelző két vagy több, egymással mellérendelő viszonyban álló szóból áll: (magyarul) magas, szőke férfi,[5] (franciául) des dents blanches et petites ’fehér és kicsi fogak’,[38] (románul) cele trei bărci, lungi, negre și înguste ’a három hosszú, fekete és keskeny csónak’,[32] (horvátul) Ništa na svijetu nije ljepše od mladog, zdravog i pravilnog tijela! ’A világon semmi sem szebb egy fiatal, egészséges és harmonikus testnél!’[39]
A többszörös jelző tagjai szerkezetláncban kapcsolódnak alaptagjukhoz: (magyarul) barna kalapos hölgy,[5] (angolul) china soup dishes ’porcelán leveses tányérok’[16] (franciául) fille aux yeux d’or ’arany szemű lány’,[40] (románul) cal iute de picior ’gyors lábú ló’,[8] (szerbül) devojka plave kose ’szőke hajú lány’.[9]
Több szóból álló jelzők még a magyar nyelvben a következők:
- összetett jelző: ideje első lenni;[5]
- névutómellékneves főnévből álló jelző: a ház melletti diófa;[5]
- a való, lévő és más melléknévi igeneves szókapcsolatok: a fertőzéstől való félelem, a téren lévő pódium, említésre méltó eset.[41]
Más nyelvekben több szóból álló jelzők a fenti magyar szerkezeteknek megfelelőkön kívül az elöljárós vagy elöljáró értékű szókapcsolatos, és esetleg névelős jelzők: (angolul) the car of the general (elöljáró + határozott névelő + főnév) ’a tábornok autója’,[19] (franciául) un cor de chasse (elöljáró + főnév) ’vadászkürt’,[15] (románul) muncă în folosul altuia (elöljáró értékű szókapcsolat + névmás) ’másvalaki hasznára való munka’,[12] (montenegróiul) klupa na dvorištu (elöljáró + főnév) ’az udvaron lévő pad’.[23]
Ugyancsak több szóból állhat a számnévvel kifejezett jelző: (angolul) two hundred and fifty passengers ’kétszázötven utas’.[16]
Jelző és értelmező
[szerkesztés]Egyes grammatikákban az értelmezőt a jelző egyik fajtájának tartják,[42] másokban viszont külön mondatrésznek.[43] Másrészt nem egységesek a grammatikák abban, hogy bizonyos szerkezetekben mi számít értelmezőnek és mi jelzőnek. Például Balogh 1999 és Kálmánné Bors – A. Jászó 2007 szerint értelmező az a jelző, mely a jelzett szó mögött helyezkedik el, és szünet választja el tőle a beszédben, illetve vessző írásban, pl. Vettem csizmát, pirosat.[5] Más nyelvekben is van ehhez hasonló szerkezet, de Grevisse – Goosse 2007 vagy Bărbuță 2000 szerint itt egyszerűen elválasztott jelzőről van szó: (franciául) Saint Pierre, rageur, dut suspendre l'exécution de sa sentence ’Szent Péter mérges lett, de fel kellett függesztenie ítéletének végrehajtását’ (szó szerint ’Szent Péter, mérges,…’) (Marcel Aymé),[38] (románul) Rusanda, îmbujorată, stătea la fereastră ’Rusanda kipirult arccal állt az ablaknál’ (szó szerint ’Rusanda, kipirult…’).[44] Ezekben a nyelvekben az elválasztott jelző a jelzett szó előtt is állhat: (franciául) Heureuse, elle eût été ravissante ’Ha boldog lett volna, elragadó lett volna’ (szó szerint ’Boldog, ő elragadó lett volna’) (Honoré de Balzac),[45] Fericit, el locuiește un măreț palat de vară ’Boldogan lakik egy fenséges nyári palotában’ (szó szerint ’Boldog, ő lakik…’) (Vasile Alecsandri).[44] Ellenben, ami Balogh 1999 és Kálmánné Bors – A. Jászó 2007 szerint főnévvel kifejezett kijelölő jelző, az más grammatikákban értelmező (lásd fentebb).
A jelzős szerkezet jellegzetességei
[szerkesztés]A jelző helye szempontjából nagy különbségek vannak nyelvek között. A magyarban az értelmezőn kívül minden jelző a jelzett szó előtt áll. Az angolban is az elöljáró nélküli jelzők a jelzett szó előtt helyezkednek el. Az elöljárós jelzők helye az e cikkben említett mindegyik nyelvben a jelzett szó mögött van. A franciában és a románban a melléknévvel kifejezett jelző helye többnyire a jelzett szó mögött van, de lehet előtte is.
A jelzett szóval való egyeztetés szempontjából nagy különbségek vannak a magyar és az e cikkben említett többi nyelv között. A magyarban a melléknévi jelző nem egyezik a jelzett szóval. Ezzel szemben a főnévi mutató névmással kifejezett jelző ugyanazokat a jeleket, ragokat és névutókat veszi fel, mint az alaptagja: ebben a pillanatban, az előtt a ház előtt, azok a gyerekek, ezé a kislányé.[5] Az értelmező jelző is egyezik számban az alaptagjával, és felveszi annak viszonyragját, esetleg birtokos személyjelét és névutóját. Az angolban sem egyezik a melléknévi jelző az alaptagjával, de a franciában, a románban és a közép-délszláv diarendszerben igen, a franciában számban és nemben, a románban számban, nemben és részben esetben is, a közép-délszláv diarendszerben számban, nemben és mindig esetben is.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 411. o.
- ↑ a b Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 412. o.
- ↑ Eastwood 1994, 179. o.
- ↑ Čirgić 2010, 281. o.
- ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v Balogh 1999.
- ↑ a b c d e f g h i j k Eastwood 1994, 177. o.
- ↑ a b c Grevisse – Goosse 2007, 403. o.
- ↑ a b c d e f g h i Bărbuță 2000, 249. o.
- ↑ a b c d e f g h Klajn 2005, 232. o.
- ↑ a b Grevisse – Goosse 2007, 430. o.
- ↑ Grevisse – Goosse 2007, 763. o.
- ↑ a b c d e f g Bărbuță 2000, 250. o.
- ↑ a b Čirgić 2010, 280. o.
- ↑ Grevisse – Goosse 2007, 429. o.
- ↑ a b c Grevisse – Goosse 2007, 431. o.
- ↑ a b c d e Eastwood 1994, 178. o.
- ↑ Grevisse – Goosse 2007, 410. o.
- ↑ Grevisse – Goosse 2007, 823. o.
- ↑ a b Crystal 2008, 210. o.
- ↑ Grevisse – Goosse 2007, 435. o.
- ↑ Čirgić 2010, 282. o.
- ↑ a b Bussmann 1998, 103. o.
- ↑ a b Čirgić 2010, 283. o.
- ↑ Bussmann 1998, 816. o.
- ↑ Grevisse – Goosse 2007, 424. o.
- ↑ a b Klajn 2005, 233. o.
- ↑ a b Grevisse – Goosse 2007, 851. o.
- ↑ Grevisse – Goosse 2007, 782. o.
- ↑ Klajn 2005, 81. o.
- ↑ Eastwood 1994, 184. o.
- ↑ Grevisse – Goosse 2007, 1449. o.
- ↑ a b c Constantinescu-Dobridor 1998, atribut szócikk.
- ↑ Grevisse – Goosse 2007, 794. o.
- ↑ Barić 1997, 204. o.
- ↑ a b Grevisse – Goosse 2007, 1157. o.
- ↑ a b c Bărbuță 2000, 251. o.
- ↑ Constantinescu-Dobridor 1998, interjecție szócikk.
- ↑ a b Grevisse – Goosse 2007, 416. o.
- ↑ Barić 1997, 551. o.
- ↑ Grevisse – Goosse 2007, 1434. o.
- ↑ Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 414. o.
- ↑ Balogh 1999, Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, Bărbuță 2000.
- ↑ Grevisse – Goosse 2007, Barić 1997, Klajn 2005, Čirgić 2010.
- ↑ a b Bărbuță 2000, 252. o.
- ↑ Grevisse – Goosse 2007, 417. o.
Források
[szerkesztés]- Balogh Judit. A jelző és az értelmező. Magyar Nyelvőr. 2. sz. 1999. 191–207. o. (Hozzáférés: 2016. augusztus 22)
- (horvátul) Barić, Eugenija et al., Hrvatska gramatika (Horvát grammatika). 2. kiadás. Zágráb: Školska knjiga. 1997. ISBN 953-0-40010-1
- (románul) Bărbuță, Ion et al. Gramatica uzuală a limbii române (A román nyelv mindennapi grammatikája). Chișinău: Litera. 2000. ISBN 9975-74-295-5 (Hozzáférés: 2023. május 26.)
- (angolul) Bussmann, Hadumod (szerk.) Dictionary of Language and Linguistics Archiválva 2022. január 23-i dátummal a Wayback Machine-ben (Nyelvi és nyelvészeti szótár). London – New York: Routledge. 1998. ISBN 0-203-98005-0 (Hozzáférés: 2016. augusztus 22)
- (montenegróiul) Čirgić, Adnan – Pranjković, Ivo – Silić, Josip. Gramatika crnogorskoga jezika (A montenegrói nyelv grammatikája). Podgorica: Montenegró Oktatás- és Tudományügyi Minisztériuma. 2010. ISBN 978-9940-9052-6-2 (Hozzáférés: 2016. augusztus 22)
- (románul) Constantinescu-Dobridor, Gheorghe. Dicționar de termeni lingvistici (Nyelvészeti terminusok szótára). Bukarest: Teora, 1998; az interneten: Dexonline (Hozzáférés: 2016. augusztus 22)
- (angolul) Crystal, David. A Dictionary of Linguistics and Phonetics (Nyelvészeti és hangtani szótár). 6. kiadás. Blackwell Publishing. 2008. ISBN 978-1-4051-5296-9 (Hozzáférés: 2016. augusztus 22)
- (angolul) Eastwood, John. Oxford Guide to English Grammar (Oxford angol grammatikai kézikönyv). Oxford: Oxford University Press. 1994, ISBN 0-19-431351-4 (Hozzáférés: 2023. május 25.)
- (franciául) Grevisse, Maurice – Goosse, André. Le bon usage. Grammaire française (A jó nyelvhasználat. Francia grammatika). 14. kiadás. Bruxelles: De Boeck Université. 2007. ISBN 978-2-8011-1404-9 (Hozzáférés: 2023. május 25.)
- Kálmánné Bors Irén – A. Jászó Anna. Az egyszerű mondat. In A. Jászó Anna (szerk.) A magyar nyelv könyve. 8. kiadás. Budapest: Trezor. 2007. ISBN 978-963-8144-19-5. 345–436. o. (Hozzáférés: 2016. augusztus 22)
- (szerbül) Klajn, Ivan. Gramatika srpskog jezika (A szerb nyelv grammatikája). Belgrád: Zavod za udžbenike i nastavna sredstva. 2005. ISBN 86-17-13188-8 (Hozzáférés: 2023. május 25.)
