Content-Length: 123959 | pFad | http://hu.wikipedia.org/wiki/Katasztrofizmus

Katasztrofizmus – Wikipédia Ugrás a tartalomhoz

Katasztrofizmus

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A geológiában a katasztrofizmus elmélete szerint a Földet nagyrészt hirtelen, rövid ideig tartó, erőszakos események formálták.[1] Ez ellentétben áll az uniformizmussal, amely szerint a lassú, növekményes változások, mint például az erózió, alakították ki a Föld összes geológiai jellemzőjét. Az uniformizmus hívei úgy tartják, hogy a jelen a "múlt kulcsa" és minden, múltban lezajló geológiai folyamat (például az erózió) azonos a ma is megfigyelhetőkkel. A katasztrofizmus-pártiak és az uniformizmus hívei közötti, a 19. század óta folyó viták eredményeképpen a geológiai események átfogóbb és integráltabb szemlélete alakult ki. Az így létrejött tudományos konszenzus elfogadja, hogy voltak ugyan katasztrófák a geológiai múltban, de ezek csak szélsőséges, néha előforduló esetek a természetes folyamatokban.

A katasztrofizmus híveinek javaslata szerint úgy kellene meghatározni minden geológiai korszak végét, hogy azt heves és hirtelen természeti katasztrófák zárják le, mint például a nagy árvizek és a nagy hegyláncok gyors kialakulása. A világ azon részein élő növények és állatok, ahol ilyen események előfordultak, kihaltak, helyükre hirtelen új formák jöttek, és ezek kövületei határozták meg a geológiai rétegeket. A katasztrofizmus néhány híve megpróbált legalább egy ilyen változást (katasztrófát) összefüggésbe hozni a Bibliából ismert özönvíz és Noé történetével.

Georges Cuvier (1769–1832) francia tudós a 19. század elején terjesztette a katasztrofizmust. Nézete szerint a helyi árvizek után más területekről új életformák költöztek be. Tudományos írásaiban kerülte a vallási vagy metafizikai eszmefuttatásokat.[2][3]

Történet

[szerkesztés]

A geológia és a bibliai hit

[szerkesztés]

A geológia fejlődésének korai szakaszában, a túlnyomórészt keresztény nyugati társadalomban igyekeztek összeegyeztetni a teremtésről és az egyetemes özönvízről szóló bibliai narratívákat a Földet formáló folyamatokról szóló új elképzelésekkel.

Más ősi özönvízmítoszok megismerése magyarázatot adott arra, hogy az özönvíztörténetet miért bukkan fel meglepően gyakran, komoly munkákban is az antik görögöknél. Például a történetírás atyja, Plutarkhosz is említi Ogügész özönvizét (Ogügész Biotia királya volt).

Cuvier és a természetteológusok

[szerkesztés]

A katasztrofizmus legnagyobb tudományos szószólója a 19. század elején Georges Cuvier francia anatómus és paleontológus volt. Fő célja az volt, hogy megmagyarázza a kihalás és a fauna szukcessziós mintázatát, amelyeket ő és mások megfigyeltek a fosszilis régészeti leletekben. Bár feltételezte, hogy Eurázsia legutóbbi kihalásáért felelős katasztrófa a tenger melletti alacsonyan fekvő területek elárasztásának következménye lehetett, nem tett utalást Noéra és az özönvízre.[2] Soha nem hivatkozott az isteni teremtésre sem, a kihalást követő benépesítés mechanizmusaként. Cuvier, akire nagy hatással voltak a felvilágosodás eszméi és a francia forradalom szellemi légköre, tudományos írásaiban kerülte a vallási vagy metafizikai magyarázatokat.[3] Cuvier úgy tartotta, a rétegtan eredményei alapján, hogy több ilyen forradalmi (gyors) változás is volt, amelyeket a földi élet történetének hosszú stabilitási időszakai között bekövetkező, visszatérő természeti eseményeknek tekintett. Ez miatt hitte azt, hogy a Föld több millió éves.

Ezzel szemben Nagy-Britanniában, ahol a természetteológia nagy befolyással bírt a 19. század elején, egy geológuscsoport, köztük William Buckland és Robert Jameson ettől eltérően értelmezte Cuvier munkáját.

Cuvier bevezetőt írt a fosszilis négylábúakról szóló tanulmányainak gyűjteményéhez, amelyben a katasztrofális kihalásról alkotott elképzeléseit tárgyalta. Ennek bevezetőjét Jameson lefordította angolra, és Theory of the Earth címmel tette közzé. Kiterjedt szerkesztői megjegyzéseket is fűzött a fordításhoz, melyekben összekapcsolta, megfeleltette Cuvier legújabb, forradalmi elképzelését a bibliai özönvízzel. Az így született mű rendkívül nagy hatást gyakorolt az angol nyelvterületen.[4] Buckland korai pályafutásának nagy részében geológiai bizonyítékok segítségével próbálta igazolni, hogy a bibliai özönvíz valóban megtörtént. Gyakran idézte Cuvier munkáját, jóllehet Cuvier feltevése szerint az özönvíz ennél korlátozottabb földrajzi kiterjedésű és hosszabb időtartamú volt, de Buckland, hogy összhangban legyen a Bibliában olvasható beszámolóval, egy rövid ideig tartó, egész Földet elöntő árvíz mellett érvelt.[4] Végül Buckland az árvízi geológia helyett inkább a Louis Agassiz által hirdetett eljegesedéselmélettel kezdett foglalkozni, miután az Alpokban tett látogatásakor Agassiz megmutatta neki az eljegesedés hatásait. Jameson, Buckland és a természetteológia más szószólóinak hatására Nagy-Britanniában a katasztrofizmuselmélet körüli vita a 19. században sokkal erősebb vallási felhangot kapott, mint Európa más részén.

Az uniformizmus térnyerése a geológiában

[szerkesztés]

James Hutton (akit néha a geológia atyjaként is emlegetnek) írásaiban a 18. század késői éveiben találhatjuk meg az üledékes kőzet kialakulásának uniformista magyarázatát és ráeszmélést arra, hogy a földtörténet milyen hosszú időtartamot ölel fel, itt lett közismert a mély idő fogalma. Charles Lyell geológus a 19. század első felében Hutton gondolataira építve megfigyeléseket gyűjtött össze, melyek azt az uniformista elképzelést támasztják alá, miszerint a Föld jellemzőit ugyanazok a geológiai folyamatok formálták, amelyek a jelenben is megfigyelhetők és az idők során fokozatosan és állandóan jelen voltak és hatottak. Lyell az 1830-as években megjelent, Principles of Geology című háromkötetes munkájában ismertette gondolatait. Ebben megkérdőjelezte a katasztrofizmus híveinek (például Cuvier és Buckland) geológiai kataklizmákkal kapcsolatos elméleteit.

Nagyjából 1850 és 1980 között a legtöbb geológus támogatta az uniformizmust (A jelen a múlt kulcsa) és a gradualizmust (A geológiai változás lassan, fokozatosan, hosszú időn keresztül megy végbe), és elutasította azt az elképzelést, hogy a kataklizmák, például a földrengések, vulkánkitörések vagy a jelenleginél jóval nagyobb erejű árvizek jelentős szerepet játszottak a Föld felszínének kialakulásában. Ehelyett azt hirdették, hogy a Föld felszínét a ma is ható erők és folyamatok (például a vulkanizmus, a földrengések, az erózió és az üledékképződés) hosszú távú hatása, működése formálta. A geológusok katasztrofizmust elutasító hozzáállását részben az segítette elő, hogy a 19. század elején a katasztrofizmus hívei azt hitték, hogy Isten közvetlenül alakítja a Föld történetét. A 19. századi és a 20. század eleji katasztrofizmuselméletek némelyike a valláshoz kötődött, és egy-egy katasztrófa eredetét, okát néha inkább csodának, mint természeti eseményként értelmezték.

Az uniformizmus erősödése nagyon megnehezítette egy új katasztrofizmuselmélet bevezetését. 1923-ban J Harlen Bretz publikált egy tanulmányt az USA Washington államában található Missoula gleccsertó által kialakított Channeled Scablandsról. Bretz elméletei a korabeli geológiai intézmények ellenállásába ütköztek, ez végül is egy 40 évig tartó fergeteges vitát robbantott ki. Végül 1979-ben Bretz megkapta a Penrose-érmet, ami az Amerikai Geológiai Társaság legmagasabb kitüntetése.

Immanuel Velikovszkij nézetei

[szerkesztés]

Az 1950-es években Immanuel Velikovszkij számos népszerű könyvben[5] tette közzé a katasztrofizmus elméletét. Ezekben többek között kifejtette, hogy a Vénusz bolygó korábban üstökös volt, amely a Jupiterből lökődött ki 3500 évvel ezelőtt, és utána 52 év különbséggel kétszer is elhaladt a Föld közvetlen közelében katasztrofális következményekkel. Ezután kölcsönhatásba került a Marssal, amely ennek hatására letért az akkori pályájáról, és egymásután többször majdnem ütközésig megközelítette a Földet, egész i. e. 687-ig, amíg végül rá nem állt a jelenlegi stabil pályájára. Velikovszkij ezekkel a rendkívüli bolygómozgásokkal magyarázta a bibliai tíz csapást, a szintén a Bibliában olvasható részt (Józsué 10:12 és 13): „a Nap egy napig álldogál”, ami a feltevése szerint a Föld forgásában bekövetkezett változással magyarázható, de Atlantisz elsüllyedését is. A tudósok határozottan elutasították Velikovszkij állításait.

Összehasonlítás az uniformizmussal

[szerkesztés]

Az egyik legfontosabb különbség a katasztrofizmus és az uniformizmus között az, hogy utóbbi látja-elismeri a korszakokon át zajló (tartó) folyamatok létezését, míg a katasztrofizmus nem. Napjainkban a legtöbb geológus a katasztrofizmus és az uniformizmus kombinációjának vehető álláspontot képviseli, miszerint a Föld geológiai történelme egy lassú, fokozatos történés, benne időnként bekövetkező természeti katasztrófák csapásaival, amelyek hatással voltak és vannak a Földre és annak lakóira.

Új katasztrofizmus

[szerkesztés]

Az új katasztrofizmus a paleontológiai leletek alapján bekövetkezett hirtelen kihalásokat nagy erejű, de csak ritkán bekövetkező eseményekkel (mint például aszteroidabecsapódások, szupervulkán-kitörések, szupernóvák gammasugár-kitörései stb.) magyarázza, ezzel szemben a fajok hirtelen eltűnésében a geomorfológia, a gyengébb hatású, de nagy gyakoriságú eseményeket tartja hangsúlyosabbnak.

Luis Alvarez becsapódási esemény hipotézise

[szerkesztés]

Az elmúlt 25 évben egy tudományosan megalapozott katasztrofizmus széles körben elfogadottá vált bizonyos távoli múltbeli események tekintetében. Ezt Walter és Luis Alvarez történelmi jelentőségű tanulmányának 1980-ban történő megjelenése hozta el. A tanulmány szerint egy 10 km-es aszteroida 66 millió évvel ezelőtt, a kréta időszak végén becsapódott a Földbe. Ez az akkor élő fajok körülbelül 70%-át kipusztította, beleértve a dinoszauruszokat is, maga mögött hagyva a kréta-paleogén határt (K-T határ). 1990-ben egy 180 km átmérőjű krátert azonosítottak a mexikói Yucatán-félszigeten lévő Chicxulubban, amely jó eséllyel ennek a becsapódásnak a nyoma.

Azóta a dinoszauruszok kihalásával és más tömeges kihalási eseményekkel kapcsolatos vita középpontjában már az áll, hogy a kihalást a becsapódás, esetleg az akkoriban kiterjedt, aktív vulkanizmus, ezek együtt, vagy ezektől különböző események, mechanizmusok okozhatták. A kihalás okait feltárni próbáló feltevések nagy része katasztrófa jellegű eseményeken alapszik.

A Shoemaker-Levy 9 üstökös jól megfigyelt és dokumentált becsapódása a Jupiterbe jó példa arra, hogy a katasztrófák természetes eseményekként fordulnak elő.

A Hold kialakulása

[szerkesztés]

A modern elméletek szerint a Föld szokatlanul nagy holdja katasztrófa során alakult ki. William K. Hartmann és Donald R. Davis az Icarusban 1975-ben megjelent cikkében azt feltételezte, hogy a Föld kialakulásának korai szakaszában, körülbelül 4,5 milliárd évvel ezelőtt nekiütközött egy planetezimál. Az ütközés a Föld felszínéről kőzetet vitt le, illetve újraolvasztotta a bolygót. A lelökött kőzettörmelékből alakult ki a Hold. Ez magyarázza a Hold kis sűrűségét és hogy nincs vasmagja,[6] de azt is, hogy kötött a keringése (mindig ugyanaz az oldala néz a Föld felé). Vannak azonban részletek, amelyeket nem magyaráz meg pontosan ez a becsapódási elmélet: egyes számítógépes szimulációk egy gyűrű vagy több hold kialakulását hozzák ki a becsapódás után, illetve a Föld felszínén és a Hold felszínén a kémiai elemek összetétele nem tökéletesen azonos.[7][8]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Turney (2007). „Catastrophic early Holocene sea level rise, human migration and the Neolithic transition in Europe”. Quaternary Science Reviews 26 (17–18), 2036–2041. o. DOI:10.1016/j.quascirev.2007.07.003. 
  2. a b McGowan 2001, pp. 3–6
  3. a b Rudwick 1972, pp. 133–134
  4. a b Rudwick 1972
  5. https://www.libri.hu/konyv/immanuel_velikovsky.utkozo-vilagok.html
  6. Belbruno (2005). „Where Did The Moon Come From?”. The Astronomical Journal 129 (3), 1724–1745. o. DOI:10.1086/427539. 
  7. Moonwalk. Geological Society of London, 2009. szeptember 1. (Hozzáférés: 2010. március 1.)
  8. Binder (1974). „On the origen of the Moon by rotational fission”. The Moon 11 (2), 53–76. o. DOI:10.1007/BF01877794. 

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Catastrophism című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]








ApplySandwichStrip

pFad - (p)hone/(F)rame/(a)nonymizer/(d)eclutterfier!      Saves Data!


--- a PPN by Garber Painting Akron. With Image Size Reduction included!

Fetched URL: http://hu.wikipedia.org/wiki/Katasztrofizmus

Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy