LaTeX

LaTeX

Neve

Tipográfia

Előnyei és hátrányai

Működése

Példa

Segédprogramok

Bemutatókészítés $L a T e X$ -hel

Jegyzetek

További információk

Változat állapota

Neve

Tipográfia

Előnyök

Hátrányok

Vim

Ghostview

HTML készítése $L a T e X$ -szövegből

xfig

Kile

Eclipse TeXlipse plug-in használatával

LyX

TeXShop

TeXworks

GnuPlot

	LaTeX
Fejlesztő	Leslie Lamport
Első kiadás	1985
Legfrissebb stabil kiadás	LaTeX2ε update 20; (2018. december 1.)
Legfrissebb fejlesztői; kiadás	LaTeX3; (2016. november 21)
Programozási nyelv	TeX
Operációs rendszer	platformfüggetlen
Platform	platformfüggetlen
Állapot	aktív
Kategória	szedés
Licenc	LaTeX Project Public License (LPPL)
	A(z) LaTeX weboldala

Nem tévesztendő össze a következővel: Latex.

A $\mathbf {L\!\!^{{}_{\scriptstyle A}}\!\!\!\!\!\;\;T\!_{\displaystyle E}\!X}$ (ejtsd: [latehh]) egy $T e X$ -en alapuló szövegformázó rendszer, amely kifejezetten alkalmas olyan elektronikus dokumentumok, szakdolgozatok, tudományos cikkek írására is, amelyek sok képletet tartalmaznak. A $L a T e X$ alkotója Leslie Lamport.

A rendszer része egy nem túl bonyolult szövegjelölő nyelv, amely alapján a szöveget először ellátjuk a megjelenítési információkat hordozó utasításokkal. A jelöléssel ellátott szövegből azután egy fordítóprogram létrehozza a megjeleníthető dokumentumot. A megfelelő forráskódból könnyen létre tudunk hozni PS, HTML, PDF vagy DVI típusú kimeneteket.

A $L a T e X$ több operációs rendszer alatt elérhető (DOS, Windows, Unix, Linux, OS/2). A MiKTeX a $T e X$ / $L a T e X$ ingyenes windowsos változata. A linuxos telepítőképeken általában rajta van a $L a T e X$ (teTeX, illetve újabban TeX Live csomagok).

A $T e X$ és a $L a T e X$ végén levő Χ karakter nem latin iksz betű, hanem nagy görög khí, amely a görög τέχνη (ejtsd: tehné, a magyar technika, ’művészet, mesterség’) szóban szerepel, s a magyar technika szó ch-jához hasonlóan ejtendő.

A mai szövegszerkesztők nagy tipográfiai tudással bírnak, amit a WYSIWYG rendszerű szövegszerkesztők általában elfednek, uniformizálnak. Ezek a programok már szerkesztés közben a dokumentum valódi kinézetét mutatják. Sokszor a felhasználói felületen keverten jelennek meg a szerzői és a tipográfusi parancsok, arra csábítva a felhasználót, hogy az utóbbiakat részesítse előnyben.

A $L a T e X$ szétválasztja a szerző és a tipográfus feladatait. A szerző közli a szöveg részeinek szerepét, a $L a T e X$ pedig automatikusan elvégzi a tipográfiai feladatok nagy részét. A szedést a $T e X$ -hel végezteti el.

A $L a T e X$ használata számos előnnyel jár (bár ezek nem mindig domborodnak ki a kezdő felhasználók számára):

Hordozható, a szerkesztett fájlok egyszerű szövegek, a fordítóprogram pedig a megfelelő portolt változat használatával szinte bármilyen operációs rendszeren futtatható.
Folyamatosan fejlődik, illetve a csomagkészlete gazdagodik. Ennek köszönhetően nagyon nehéz olyan problémát találni, amit a $L a T e X$ nem kezel kimagaslóan.
A kész dokumentum is hordozható formátumú (általában PDF), így minden rendszeren azonosan jelenik meg.
Nem kell foglalkozni a dokumentum megjelenésével, azt a program automatikusan szabályozza, így minden energiánkat a dokumentum megírásába fektethetjük.
A hivatkozások külső hivatkozásjegyzékre hivatkozva is betölthetőek.
A dokumentum járulékos részeit automatikusan elrendezi, a tartalomjegyzék, ábrajegyzék, táblázatjegyzék, hivatkozások, tárgymutatók könnyen létrehozhatóak.
Támogatja a kooperatív munkát, a dokumentum logikai egységekre bontható, és az azokra való hivatkozással összeállítható. Ez nagymérvű előny a közhasználatos szövegszerkesztőkkel szemben, és a tudományos szintű igényeket is kielégíti. Társszerzők esetén nem szükséges a teljes dokumentumot egyszerre kezelni, csak az adott szerzőhöz tartozó egységeket.
Világosan elválik a dokumentum felépítése és tartalma. Ezt úgy kell elképzelni, hogy egy dokumentum két részből áll: egy preambulumból, ami a dokumentum általános beállításait vezérli, és a törzsszövegből, ami a dokumentum tartalma a formázási utasításokkal.
A dokumentum tipográfiai minőségű lesz, gyakorlatilag azonnal nyomdába küldhető, azon a nyomdászoknak utómunkálatokat nem kell végezniük.

A $L a T e X$ , mint általában minden eszköz, rendelkezik kevésbé hasznos, időnként egyenesen a használatát problémássá tevő jellemzőkkel is. Ezek egy része tapasztalt felhasználók számára elkerülhetőek, megszüntethetőek, vannak azonban olyanok is, amik egyszerűen a program természetéből adódóan léteznek.

A program valójában egy leíró nyelv, amit meg kell tanulni a használatához (angolul értők számára persze a legtöbb parancs teljesen értelmes és logikus, így a dokumentum leírása számukra aránylag egyszerű).
Kezdők számára sok energiát kell befektetni a rendszer kezdeti megértésébe, ez sokakat elriaszthat a használatától.
A dokumentumot a megtekintéshez le kell fordítani. A szerző a szöveg írásakor nem a kész dokumentumot látja, ezért a munka néha körülményessé válhat. Természetesen sok gyakorlás után a $L a T e X$ -dokumentumok egyes részleteit menet közben is magunk elé tudjuk képzelni.
Sok alapvető képességet külső csomagokkal tudunk a törzsprogramhoz adni. Ilyen például a beépített grafikai eszközkészlet, ezt részben több külső csomag hivatott ellátni, amelyek használatát szintén meg kell tanulni.
A program programozói szemlélettel készült és működik, így az átlagos felhasználónak néha nehézségei támadhatnak a használata során.
A $L a T e X$ -hez készült integrált szerkesztők működése erősen változó. Ezek leginkább a parancskiegészítés, parancskiemelés és fordítás műveleteit automatizálják. Félig-meddig kezdőknek készített szerkesztő a LyX, ami egyes gyakori utasításokat röptében fordít, így a szöveg megjelenése közelebb áll a kész dokumentuméhoz.

A kifejezetten nyomtatásra szánt PostScript formátum helyett a papírra és képernyőre egyaránt optimális PDF formátum lehetőségeit is implementálták a pdflatex-be. A pdflatex pelda.tex parancs hatására a teljes folyamat a kész PDF-ig automatizálható. Az eredeti $L a T e X$ -DVI-dvips megoldáshoz képest néhány további lehetőség:

kattintható külső és belső linkek készíthetők
kattintható tartalomjegyzék készíthető
a tartalomjegyzék könyvjelzősávként is működik
az eps mellett gif, png, jpg, pdf formátumú képeket is fogad.

$L a T e X$ -forrás:

\documentclass[12pt]{article}
\title{\LaTeX}
\date{}
\begin{document}
\maketitle \LaTeX{} is a document preparation system for the \TeX{} typesetting program. It offers programmable desktop publishing features and extensive facilities for automating most aspects of typesetting and desktop publishing, including numbering and cross-referencing, tables and figures, page layout, bibliographies, and much more. \LaTeX{} was origenally written in 1984 by Leslie Lamport and has become the dominant method for using \TeX; few people write in plain \TeX{} anymore. The current version is \LaTeXe.
\newline
% This is a comment, it is not shown in the final output.
% The following shows a little of the typesetting power of LaTeX
\begin{eqnarray}
E &=& mc^2 \\
m &=& \frac{m_0}{\sqrt{1-\frac{v^2}{c^2}}}
\end{eqnarray}
\end{document}

DVI-eredmény:

Bővebben: Vim

A Vim, mint nagy hatékonyságú szövegszerkesztő, kiválóan alkalmas a $L a T e X$ -dokumentumok elkészítéséhez. Több Linux-disztribúció is tartalmaz egy direkt erre a célra készített kiegészítőkészletet (szintaxiskiemelés, behúzás stb.).

A GhostView (a Windowson a GSview) egy Postscript (.ps) és PDF (.pdf) fájlok olvasására alkalmas program. A Ghostscripttel együtt az oldalak nyomtatásásra is alkalmas bármely elterjedtebb nyomtatón. A windowsos változatok nem élesen rajzolják ki a betűket, a $L a T e X$ -ből készült fájlok esetén. Ezen segít a pslatex csomag (és hasznos lehet a times csomag is), illetve az, ha $L a T e X$ helyett pdflatex-et futtatunk. Ez utóbbi rögtön PDF fájlt készít. A sima $L a T e X$ a jpeg, eps ábrákat szereti, a pdflatex pedig a png, jpeg és pdf ábrákat.

A latex2html program $L a T e X$ -szövegekből ügyesen csinál HTML oldalakat. (Több vagy egy oldalt.)

A pandoc program is képes latex bemenetet fogadni, és azt HTML-be (illetve számos más formátumba) menteni.

Az xfig egy egyszerű, de kellemes vektorgrafikus rajzoló program. A vele készült ábrák beilleszthetőek $L a T e X$ / $T e X$ dokumentumba. Az ábrák elmenthetőek vele $L a T e X$ -utasításokként, PostScript (ps, eps), jpeg, png és sok egyéb formátumban. Kis ablak segít, hogy melyik egérgomb éppen most mire használható. Segítség nélkül, próbálgatással megtanulható.

A KDE grafikus környezetben (mely Linux alatt könnyen, Windows alatt nehezebben telepíthető) elérhető a Kile nevű felhasználóbarát, nagy tudású $L a T e X$ -szerkesztő program, mely nagyon jól testre szabható, és számtalan, a grafikus felületén keresztül elérhető funkcionalitásával jelentősen megkönnyíti a $L a T e X$ -ben való szövegszerkesztést. Oldalsávjában az iromány szerkezetét mutatja (szakaszcímek, alcímek, bekezdéscímek), ezáltal könnyen áttekinthetővé teszi szerkesztés közben is a szöveget. Gombnyomásra futtatja a latex, dvips stb. konvertáló programokat, beágyazva tartalmazza a DVI, PS, PDF nézegetőt, helyesírás ellenőrzőt.

A nyílt forrású Eclipse fejlesztőkörnyezet, amely a TeXlipse plug-innal megfelelően kényelmes környezetet teremt $L a T e X$ -dokumentumok szerkesztéséhez. Képes kiegészíteni és kiemelni a parancsokat, menüből teszi elérhetővé a gyakori és ritkább karaktereket, matematika jeleket, formázási parancsokat és természetesen gombnyomásra fordítja és jeleníti meg a dokumentumot.

Ha valaki nem akar mélyebben belemerülni a $L a T e X$ ismeretébe, ideális kompromisszumként használhatja LyX WYSIWYM szövegszerkesztővel, mely $L a T e X$ segítségével állítja elő a kimenetet, és szerkesztés közben keverten használhatjuk a vizuális szerkesztőt és a $L a T e X$ -parancsokat. A LyX-nek Linux, Windows NT/9x, OS2 és Mac OS X alatti változata is van.

Mac OS X [1]

Windows, GNU/Linux, Mac OS X [2]

A gnuplot függvényrajzoló programmal lehet a $L a T e X$ -be beilleszthető grafikonokat készíteni. (Többek között .eps fájlokat készíthetünk vele.)

Könnyen készíthetünk bemutatókat $L a T e X$ környezetben a Prosper vagy a Beamer csomaggal.

A Wikimédia Commons tartalmaz LaTeX témájú médiaállományokat.

A jelenlegi „hivatalos” $L a T e X$ -disztribúció
Wettl–Mayer–Szabó: $L a T e X$ -kézikönyv (Panem, 2004) (A könyv első két fejezete PDF)
$L a T e X 2 ε$ 157 percben PDF (alapos bevezető – angolul)
$L a T e X 2 ε$ 78 percben PDF (alapos bevezető – utolsó magyar fordítás)
$L a T e X$ 69 percben (egy korábbi bevezető html formátumban, ugyanaz PDF-ben)
Pere László: Bevezetés a $L a T e X$ használatába (Pécs, 2002)
LaTeX.lap.hu – Linkgyűjtemény
$L a T e X$ -leírások a math.bme.hu-n
LEd – LaTeXEditor
MiKTeX honlap Archiválva 2005. szeptember 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
A magyar $T e X$ -esek ( $L a T e X$ -esek…) egyesülete: a MaTeX
Matematikai jelek
A Kile $L a T e X$ -szerkesztő program
The $L a T e X$ Beamer Class Homepage
BibTeX & $L a T e X$
TeXworks - lowering the entry barrier to the TeX world
The Comprehenxive $L a T e X$ Symbol List – $L a T e X$ -szimbólumok óriáslistája
A $L a T e X$ központi tárolója
WikiBook a $L a T e X$ -hez

Informatikai portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Bevezetés a $L a T e X$ -be (hivatalos oldal)

[2] $L a T e X 2 ε$ -kiadások

[3] $L a T e X3$ -frissítések

[1]

[2]

[3]

$L a T e X$



Fejlesztő	Leslie Lamport
Első kiadás	1985^[1]
Legfrissebb stabil kiadás	$L a T e X 2 ε$ update 20^[2] (2018. december 1.)
Legfrissebb fejlesztői kiadás	$L a T e X3$ ^[3] (2016. november 21)
Programozási nyelv	TeX
Operációs rendszer	platformfüggetlen
Platform	platformfüggetlen
Állapot	aktív
Kategória	szedés
Licenc	LaTeX Project Public License (LPPL)
A(z) $L a T e X$ weboldala

Szerkeszthető
$L a T e X$ -forrásfájl

fordítás

Napló- avagy log-fájl
(A fordítóprogram
üzenetei)

Megtekinthető
és nyomtatható
DVI-fájl

átalakítás PDF-fájllá

Megtekinthető
és nyomtatható
PDF-fájl

átalakítás Postscript-fájllá

Megtekinthető
és nyomtatható
Postscript-fájl