Magyarországi Református Egyház
| Magyarországi Református Egyház | |
 | |
| A Magyarországi Református Egyház jelképe, a nyolcágú csillag | |
| Felekezet | református |
| Eredet | reformáció |
| Lelkészi vezető | Balog Zoltán |
| Tisztsége | püspök, a Zsinat lelkészi elnöke |
| Nemlelkészi vezető | Molnár János |
| Tisztsége | főgondnok, a Zsinat világi elnöke |
| Tagság | 1 153 454[1] (1 622 796[2]) |
| Nyelv | magyar |
| Alapítva | 1567. február |
| Alapító | Debreceni zsinat |
| Ország |  Magyarország |
| Székhely | 1146 Budapest, Abonyi u. 21. |
| Naptár | Gergely-naptár |
| Technikai szám | 0066 |
| A Magyarországi Református Egyház weboldala | |
A Magyarországi Református Egyház a Magyarországon bejegyzett református egyház hivatalos elnevezése.
A történelmi egyházak között – a katolikus egyház után – számarányában a második helyet foglalja el. A presbiteriánus egyházak között ez az egyetlen egyház, ahol püspökök álltak és jelenleg is állnak világi elnöktársukkal, a főgondnokokkal az egyházkerületek élén.
Története
[szerkesztés]A reformáció a 16. század folyamán terjedt el Magyarországra. A svájci Genfben Kálvin János megfogalmazta a református egyház tanait, követői pedig Európa-szerte terjesztették a református (kálvinista) evangéliumot.
A reformáció magyarországi, kálvini ága két hitvallást fogadott el Debrecenben 1567-ben, a Heidelbergi Kátét és a II. Helvét Hitvallást. Innen, az 1567-es Debreceni Zsinattól számolják a magyar református egyház létét.
A Habsburg császárok a katolikus ellenreformációt támogatták a magyar területeken és a protestánsok a 17-18. század nagy részében másodrendű állampolgárok lettek. A későbbi császári rendeletek, mint például az 1731-es Resolutio Carolina, kezdték rendezni a protestáns egyházak státuszát, de csak a 18. század vége hozott némi enyhülést a Magyarországi Református Egyház számára (Türelmi rendelet).
Jellegzetes hittételei
[szerkesztés]- Az öt "Sola":
- Sola gratia: Egyedül kegyelemből igazulhat meg az ember Isten előtt
- Solus Christus: Egyedül Krisztusban van üdvösség
- Sola fide: Egyedül hit által lehet elfogadni a Jézusban felkínált üdvösséget
- Sola Scriptura: Egyedül a Bibliából ismerhető meg Isten kijelentése
- Soli Deo Gloria: mindenért egyedül Istent illeti a dicsőség
- Eredendő bűn: Az ember a paradicsomi bűneset óta bűnben születik, és megváltásra szorul.
- Egyetemes papság: Isten és ember között nincs szükség közbenjáróra, az egyetlen közbenjáró Jézus Krisztus. [3]
- Két sákramentum (szentség) létezik, ezek a keresztség és úrvacsora.
- Eleve elrendelés: Isten eleve elrendelte, hogy kik jutnak el a Krisztusba vetett üdvözítő hitre. Ez a tanítás nem determinizmus, nem fátum, hanem Isten hatalmára és megelőző kegyelmére mutat rá.
Szervezeti felépítése, intézményei
[szerkesztés]
Magyarországon az 1200 gyülekezet négy egyházkerületben, illetve 27 egyházmegyében él, és a lakosság körülbelül 16%-át teszik ki a reformátusok. A gyülekezet szervezeti felépítésében a zsinat-presbiteri elv érvényesül. Az egyházkerületek élén püspökök állnak világi elnöktársaikkal, a főgondnokokkal. Az egyházkerületi szinthez hasonlóan, az egyházmegyék élén az esperes és az egyházmegyei főgondnok áll, míg a gyülekezetek elnöksége a lelkipásztor és a gondnok(ok).
- Tiszáninneni református egyházkerület
- Tiszántúli református egyházkerület
- Dunamelléki református egyházkerület
- Dunántúli református egyházkerület
Az egyházközség (gyülekezet)
[szerkesztés]Az egyházközség az egyház legalsó szintjén áll. Jogi intézményként működik, és vezetésében érvényesül a paritás elve: egyházi vezetője a lelkész (lelkipásztor), és világi vezetője a gondnok. Tévesen a gyülekezet és az egyházközség szót szinonimaként szokták alkalmazni, ám az egyházközség tagjai azok a 18 évet betöltött, konfirmált emberek, akik hozzájárulnak a gyülekezet fenntartásához anyagilag, ezért az egyházközségi gyűlésen szavazati joggal rendelkeznek. A gyülekezetnek viszont ezen felül több tagja van: gyermekek; még nem konfirmált felnőttek, akik látogatják a lelki alkalmakat, illetve szavazati joggal nem rendelkező személyek.
A minden gyülekezetnek külön döntéshozó szerve van, ami a presbitérium, melynek élén a gondnok áll, akinek szerepköre eltér a szakmabeli gondokétól. Gyülekezetenként eltérő számú megválasztott egyháztag (presbiter) rendelkezik szavazati joggal az alábbi ügyekben:
- Költségvetés elkészítése, megszavazása; egyéb pénzügyi dolgokban való döntés
- Egyházközségi alkalmazottak felvételének megszavazása (adminisztrátor, kántor, diakónus, hitoktató, egyházfi stb.)
- A gyülekezet lelkészének elhalálozása, vagy lemondása esetén új lelkész(ek) jelölése
Egyes helyeken nemcsak presbitereket választanak meg, hanem pótpresbitereket is, akiknek a funkciójuk az, hogyha a presbiterek közül elhalálozás történik, akkor automatikusan a pótpresbiterek közül kerülnek ki az újabb presbiterek. Érdekesség, hogy bizonyos helyeken csak férfiak lehetnek presbiterek, míg máshol nők is betölthetik ezt a szerepkört.
Minden gyülekezetnek van egyházközségi gyűlése, aminek tagjai a fent említett kritériumoknak megfelelt emberek. A gyűlés a következőkben dönt:
- Új lelkész megválasztása (meghívásos, vagy pályázati alapon)
- Presbiteri tagok megválasztása
- Esperes, illetve egyházmegyei gondnok megválasztása
Az egyházközségi gyűlést alkalmanként hívják össze, míg presbiteri gyűlést akár havonta, vagy kéthetente is tarthatnak.
Az egyházközségek feladata a térségben élő református hívő testvérek lelki vezetése, illetve a nem hívő emberek utáni missziós tevékenység. Egy egyházközségben általában minden héten vasárnap istentisztelet szokott lenni (ez alól kivételek a szórványtelepülések), továbbá hétközi alkalmak, mint például bibliakör, ifjúsági óra (ifi), konfirmáció-előkészítő (KT), imaközösségi csoportok, kórus, stb.
A lelkészek sokszor lelkigondozói beszélgetést folytatnak lelkileg megtört, vagy Istent kereső emberekkel, gyászolókkal, továbbá külön alkalmak vannak beszélgetésre az esküvőre készülő párokkal és a gyermeket keresztelni kívánó családokkal.
A lelkipásztor feladatkörébe tartozik a sákramentumok (Jézus által parancsolt szimbolikus cselekedetek) kiszolgáltatása, ami az úrvacsora és a keresztség. Emellett feladata az igehirdetés a temetéseken és a templomi esküvő megáldása.
Országos intézményei
[szerkesztés]- Református Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény
- Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórháza (http://www.bethesda.hu)
- Bethesda Kórház Alapítvány (http://www.bka.hu)
- Bethesda Otthonápolási Szolgálat
- Bethesda Otthonápolási Szolgálat Alapítvány
- A Magyarországi Református Egyház mosdósi tüdő- és szívkórháza.
- Schweitzer Albert Református Szeretetotthon (http://www.szeretetotthonok.hu)
- Magyar Református Szeretetszolgálat (http://www.jobbadni.hu)
- Református Missziói Központ
- Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziuma (http://www.doczy.drk.hu )
Felsőoktatás
[szerkesztés]- Károli Gáspár Református Egyetem
- KRE Állam- és Jogtudományi Kar
- KRE Bölcsészettudományi Kar
- KRE Hittudományi Kar
- KRE Szociális és Egészségtudományi Kar
- KRE Tanítóképző Főiskolai Kar Nagykőrös
- KRE és Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara – Kecskeméti Közös Jogászképzés
- Debreceni Református Hittudományi Egyetem
- DRHE Vallástanári Tanszék
- Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola
- Pápai Református Teológiai Akadémia
- Sárospataki Református Kollégium Teológiai Akadémiája
Kapcsolata a többi magyar református egyházzal
[szerkesztés]Az egész világon ma mintegy három és fél millió magyar reformátust tartanak nyilván. Ebből mintegy kétmillióan élnek Magyarországon, másfél millióan a különböző országokban.
Az első világháborút követően Magyarország területvesztésével együtt számos magyar egyházrész, így az egész Erdélyi kerület és gyülekezetek csoportjai kerültek határainkon kívülre. Ezek ősi lakhelyükön élnek ugyan, de idegen nyelvi és vallási környezetben folytatják életüket. Az Amerikai Egyesült Államokban két különböző egyházi szervezetben, összesen hetven magyar református gyülekezet él. Ezenkívül Kanadában, Nyugat-Európában, Ausztráliában, Latin-Amerikában élnek magyar reformátusok. A környező országokban és a világon szétszórtan élő magyar reformátusokkal a Magyarországi Református Egyház szoros testvéri kapcsolatokat tart, részben a Magyar Reformátusok Világszövetsége, részben a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinata keretei között. 2009. május 22-én a Kárpát-medencében élő református egyházak új alkotmányt[4] alkotva megalapították a Magyar Református Egyházat.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]- Bölcskei Gusztáv
- Bejegyzett egyházak Magyarországon
- Erdélyi Gyülekezet
- Református egyházak
- Kálvinizmus
- Reformáció
- A reformáció Magyarországon
- Református Egyházak Világszövetsége
- Romániai református egyház
- Erdélyi református egyházkerület – Románia
- Királyhágómelléki református egyházkerület – Románia
- Kárpátaljai református egyházkerület – Ukrajna
- Dunántúli református egyházkerület http://www.refdunantul.hu
- Dunamelléki református egyházkerület http://www.dmrek.hu
- Tiszántúli református egyházkerület http://www.ttre.hu
- Tiszáninneni református egyházkerület http://www.tirek.hu Archiválva 2022. március 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Kárpát-medencei Magyar Református Generális Konvent http://generaliskonvent.reformatus.hu/
- Reformátusok Lapja
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- A Magyarországi Református Egyház hivatalos honlapja
- A Magyarországi Református Egyház története (hivatalos honlap)
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ 2011-es népszámlálási adat
- ↑ 2001-es népszámlálási adat. [2004. december 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 25.)
- ↑ 1. Tim. 2,5: Egy az Isten, egy a közvetítő Isten és ember közt: az ember Krisztus Jézus, aki váltságul adta magát mindenkiért.
- ↑ A Magyar Református Egyház Alkotmánya. [2010. január 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 25.)
