Mariangela Melato
| Mariangela Melato | |
 | |
| Maria Ambrogini Antonazzi szerepében, Vittorio De Sica: "Lo chiameremo Andrea" c. filmjében (1972) | |
| Született | Maria Angela Caterina Melato 1941. szeptember 19.[1][2] Milánó[3] |
| Elhunyt | 2013. január 11. (71 évesen)[1][2][4] Róma[5] |
| Állampolgársága | |
| Nemzetisége | olasz |
| Élettársa | Renzo Arbore |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Brera Akadémia |
| Kitüntetései |
|
| Halál oka | hasnyálmirigyrák |
| Magassága | 167 cm |
| Színészi pályafutása | |
| Aktív évek | 1969 – 2012 |
| Tevékenység | színész |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mariangela Melato témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Mariangela Melato, eredeti születési nevén Maria Angela Caterina Melato (Milánó, Lombardia, Olaszország , 1941. szeptember 19. – Róma, 2013. január 11.) olasz színpadi és filmszínésznő, Anna Melato színész-énekesnő nővére. Ismertebb filmjei A macska rejtélyes halála; Mózes, a törvényhozó vagy az 1980-as Flash Gordon.
Élete
[szerkesztés]Származása
[szerkesztés]Milánóban született. Apja, a trieszti osztrák Adolf Hönig az 1930-as években költözött Milánóba, ahol Adolfo Melatóra olaszosította nevét. Német fordító volt, majd a városi rendőrséghez került.[6] Anyja, a milánói Lina Fabbrica saját szabóműhelyt vezetett, több alkalmazottal. Három gyermekük született, Ermanno (1939) zenekari zenész, Mariangela (1941) színésznő és Anna (1952) színész és énekesnő.[6]
Színészi pályája
[szerkesztés]Mariangela festészetet tanult a milánói Brera Akadémián (Accademia di Belle Arti di Brera). Plakát- és ruhatervezőként és kirakatrendezőként dolgozott. 1956-tól fizetős beszédórákat vett Esperia Sperani (1903–1973) színésznőtől. 1957-től különböző színpadokon tanulta a színészmesterséget. Alighogy nagykorú lett, 1960-ban Fantasio Piccoli társaságában csatlakozott a bolzanói Teatro Stabile társulatához, itt debütált Carlo Terron Binario cieco c. darabjában. 1963–1965 között Dario Fóval dolgozott a Settimo előadásaiban. 1966-ban átszerződött a trieszti Teatro Stabilo (Rossetti) színházhoz, 1967-ben pedig a Luchino Visconti által rendezett La monaca di Monza színdarabban szerepelt. Sokat dolgozott Luca Ronconi rendezővel is. Folyamatosan és hangsúlyosan volt jelen az olasz színházi életben.[6]
Első apróbb filmes szerepét 1969-ben kapta Luigi Zampa Contestazione generale c. vígjátékában. Mellékszerepekben folytatta thrillerekben és vígjátékokban. 1970-ben Yves Allégret rendező L’invasion c. drámájában Michel Piccolival játszott. Az 1970-es évek elején vált ismertté, amikor főszerepeket kapott Lina Wertmüller olasz–svájci rendezőnő társadalomkritikával fűszerezett szatírikus filmjeiben, ahol nagyszájú, forróvérű, erős erotikus töltetű leánykaraktereket játszott (Mimi, a becsületében sértett vasmunkás, Az anarchia és a szerelem filmje, Swept Away). Rendszeres filmbéli partnere volt Giancarlo Giannini. 1972-ben a Steno által rendezett bűnügyi-politikai krimiben, A rendőrség megköszöni-ben Mario Adorf és Cyril Cusack mellett játszott.
Az 1970-es évek második felében több beérkezett, jónevű rendezővel dolgozott együtt, így Claude Chabrollal, Elio Petrivel és Luigi Comencinivel. Az 1980-as évek elején megpróbálkozott angol nyelvű filmszerepekkel. A Mike Hodges által rendezett, 1980-as Flash Gordon című amerikai–angol–holland–olasz koprodukciós sci-fiben Melato a gonosz Kala tábornokot játszotta, Melody Anderson, Max von Sydow, Topól, Ornella Muti és Peter Wyngarde társaságában. Andrew Bergman 1981-es Ez igen! (So Fine) c. erotikus vígjátékában egy bolondos, de nagyon csábító szirént alakított Ryan O’Neal mellett.[7] Hollywoodban nem talált megfelelő lehetőségeket, így hazatért és ismét a színházi szereplés felé fordult. Emlékezetes szerepe volt Médeia alakítása Franz Grillparzer: Az aranygyapjú c. háromrészes drámájában. Pirandello- és Shakespeare-szerepeket is játszott.[6]
Melatót 1983-ban meghívták a Cannes-i fesztivál zsüritagjának. 1989-ben a Velencei Nemzetközi Filmfesztivál zsürijének tagja volt.
1992-ben szerepelt a Cristina Comencini által rendezett La fine è nota („A vége ismert”) című bűnügyi thrillerben.[8] 1996-ban egy hatrészes tévésorozatban (L’avvocato delle donne) a címszereplőt, Irene Salvit, „a nők ügyvédjét” alakította, aki női védenceinek jogaiért és méltóságáért harcol elszántan.[9] 2005-ben Carlo Ventura rendező Vieni via con me („Gyere el velem”) című vígjátékában egy New York-i olasz bevándorló család „nagyasszonyát” játszotta, átütő sikert aratva.[10] 2008-ban Alfred Hitchcock 1940-es filmjének remake-jében, a Daphne du Maurier regényéből készült Rebecca, az első feleség-ben Mrs Danvers-et, az eszelős házvezetőnőt játszotta, Riccardo Milani rendezésében.[6]
Magánélete, elhunyta
[szerkesztés]A nyolcvanas évektől Renzo Arbore zeneszerző-showmannel élt együtt. Szervezetében hasnyálmirigyrákot diagnosztizáltak. Hosszú időn át küzdött a betegséggel, 2013. január 11-én egy római klinikán elhunyt. Búcsúszertartását másnap, 12-én tartották a római „művészek templomában” (Chiesa degli Artisti), azaz a Santa Maria in Montesanto bazilikában. A templom kertjében Emma Bonino külügyminiszter, radikális feminista aktivista búcsúztatta, akit Melato sokszor nyilvánosan támogatott.[11] Hamvait húga, Anna Melato őrzi.
-
Marisa szerepében a Csak rá kell nézni!-ben (1970) -
Lola Pigna szerepében A tábornok állva alszik-ban (1972) -
Raffaella szerepében a Swept Away-ben (1974)
Főbb filmszerepei
[szerkesztés]- 1970: Thomas e gli indemoniati; Zoe
- 1970: Contestazione generale; névtelen szerep, Maria Angela Melato néven
- 1970: L’invasion; Valentina
- 1970: Il prete sposato; prostituált
- 1970: Csak rá kell nézni! (Basta guardarla), musical; Marisa do Sol
- 1971: Csoda olasz módra (Per grazia ricevuta); Maestrina
- 1971: A munkásosztály a Paradicsomba megy (La classe operaia va in paradiso); Lidia
- 1972: Az 5. hatalom (La violenza: Quinto potere); Rosaria Licata
- 1972: Mimi, a becsületében sértett vasmunkás (Mimì metallurgico ferito nell’onore); Fiorella Meneghini
- 1972: A rendőrség megköszöni (La polizia ringrazia); Sandra
- 1972: Lo chiameremo Andrea; Maria Ambrogini Antonazzi
- 1972: A tábornok állva alszik (Il generale dorme in piedi); Lola Pigna
- 1973: Az anarchia és a szerelem filmje (Film d’amore e d’anarchia…); Salomè
- 1974: Nada csoport (Nada); Veronique Cash
- 1974: Par le sang des autres; a polgármester lánya
- 1974: A rendőrnő (La poliziotta); Giovanna „Gianna” Abbastanzi (Steno)
- 1974: Swept Away (Travolti da un insolito destino nell’azzurro mare d’agosto); Raffaella Pavone Lanzetti
- 1974: Mózes, a törvényhozó (Moses the Lawgiver); Büthia hercegnő
- 1975: Di che segno sei?; Marietta „Claquette”
- 1975: A Guernica-fa (L’arbre de Guernica); Vandale
- 1975: Nézd a bohócot (Attenti al buffone); Giulia
- 1976: Todo modo; Giacinta
- 1976: Kedves Michele (Caro Michele); Mara Castorelli
- 1977: La presidentessa; Yvette Jolifleur
- 1977: Casotto / Beach House; Giulia
- 1977: A macska rejtélyes halála (Il gatto); Ofelia Pecoraro
- 1980: Flash Gordon; Kala
- 1981: Aiutami a sognare; Francesca
- 1981: Ez igen! (So Fine); Lira
- 1982: Holnap tánc lesz (Domani si balla!); Mariangela
- 1985: Titkok, titkok (Segreti segreti); Giuliana bírónő
- 1985: Piazza Navona, tévésorozat; Elena
- 1986: Notte d’estate con profilo greco… / Summer Night with Greek Profile…; Fulvia Bolk
- 1992: Le chinois, tévé-minisorozat; Valeria Contini
- 1993: La fine è nota; Elena Malva
- 1994: Due volte vent’anni; Marianne
- 1997: L’avvocato delle donne, tévésorozat; Irene Salvi
- 2001: L’amore probabilmente, önmaga
- 2004: Visszatér a szerelem (L’amore ritorna); Federica Strozzi
- 2005: Vieni via con me; Maria Grande
- 2008: Rebecca, az első feleség (Rebecca, la prima moglie), tévéfilm; Mrs Danvers házvezetőnő
- 2010: Filumena Marturano; tévéfilm, Filumena Marturano
- 2013: Sola me ne vo…, tévéfilm; Mariangela
Díjai
[szerkesztés]- 1972: David di Donatello-díj (Spezialpreis)
- 1972: Nastro d’Argento für ihre Rolle in Der Weg der Arbeiterklasse ins Paradies
- 1973: Ezüst Szalag díj (Nastro d’Argento) für ihre Rolle in Mimi – in seiner Ehre gekränkt
- 1975: David di Donatello-díj für ihre Rolle in La poliziotta
- 1977: Ezüst Szalag díj für ihre Rolle in Caro Michele
- 1977: David di Donatello-díj für ihre Rolle in Caro Michele
- 1978: David di Donatello-díj für ihre Rolle in Il gatto
- 1979: Ezüst Szalag díj für ihre Rolle in Vergiß Venedig
- 1981: David di Donatello-díj für ihre Rolle in Aiutami a sognare
- 1981: Ezüst Szalag díj für ihre Rolle in Aiutami a sognare
- 1986: Róma város aranyérme
Kitüntetései
[szerkesztés]- 1979: Ambrogino d’oro, a milánói városi önkormányzat aranyérme
- 2003: Az Olasz Köztársaság Érdemrendje, parancsnoki fokozat (Commendatore Ordine al Merito della Repubblica Italiana)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 26.)
- ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
- ↑ BnF-források (francia nyelven)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. augusztus 14.)
- ↑ a b c d e Michele Sancisi: MELATO, Mariangela Caterina (olasz nyelven). DBI, Dizionario biografico degli italiani (Treccani.it), 2017. (Hozzáférés: 2021. július 19.)
- ↑ Janet Maslin: Ryan O'Neal Stars in „So Fine” (Review) (angol nyelven). New York Times, 1981. szeptember 25.
- ↑ La fine è nota (Enciclopedia del cinema in Piemonte) (olasz nyelven). torinocittadelcinema.it
- ↑ Für Liebe und Gerechtigkeit. Miniserie (német nyelven). Fernsehserien.de
- ↑ La recensione su Vieni via con me (olasz nyelven). filmtv.it
- ↑ Claudia Morgoglione: Morta Mariangela Melato, la Signora del teatro. Sul palco o al cinema, un’ artista „totale” (olasz nyelven). La Repubblica, 2013. január 11. [2013. január 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 19.)
További információ
[szerkesztés]- Hivatalos oldal
- Mariangela Melato a PORT.hu-n (magyarul)
- Mariangela Melato az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
- Mariangela Melato az Internet Movie Database-ben (angolul)
- Mariangela Melato a Rotten Tomatoeson (angolul)
- Mariangela Melato az AlloCiné weboldalán (franciául)
- Mariangela Melato Profile. Famousfix.com. (Hozzáférés: 2023. január 18.)
