Morvaszentjános
| Morvaszentjános (Moravský Svätý Ján) | |||
 | |||
| A Keresztelő Szent János templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Nagyszombati | ||
| Járás | Szenicei | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1449 | ||
| Polgármester | Anton Emrich | ||
| Irányítószám | 908 71 | ||
| Körzethívószám | 034 | ||
| Forgalmi rendszám | SE | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2150 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 54 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 152 m | ||
| Terület | 39,22 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 35′ 22″, k. h. 17° 00′ 00″48.589344°N 17.000131°EKoordináták: é. sz. 48° 35′ 22″, k. h. 17° 00′ 00″48.589344°N 17.000131°E | |||
| Morvaszentjános weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Morvaszentjános témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Morvaszentjános (korábban Szentjános, szlovákul Moravský Svätý Ján, németül Sankt Johann an der March) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Szenicei járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Malackától 18 km-re északra, a Morva bal partján fekszik.
Nevének eredete
[szerkesztés]Nevét templomának védőszentjéről kapta.
Története
[szerkesztés]Területén 1933-ban avar kori kincsleletet (mezőgazdasági és kézműves szerszámok, fegyverek, övveret és lószerszám részei) találtak.[2]
A tatárjárás után IV. Béla a szentjánosi uradalmat Resicki Péternek adta, aki kastélyt is épített a faluban. Első említése 1449-ből származik. A 15. században az uradalom a Révayaké, majd a Szentgyörgyi és Bazini grófoké volt. Ezután Éleskő várának uradalmához tartozott.
A 16. században a falu nevezetes volt habán kerámiáiról. A habánok a század második felében telepedtek itt le. Iskoláját Mária Terézia uralkodása alatt nyitották meg, ahol egészen 1884-ig német nyelvű volt a tanítás. A 17. századtól Szentjános mezőváros volt vásártartási joggal. Urai a Keglevichek, Batthyányiak, Zichyek, Jeszenákok és Erdődyek voltak. A 18. századtól postahivatal is működött a településen. Önkéntes tűzoltó egyesülete 1879-ben alakult.
Vályi András szerint "SZENT JÁNOS. Svati Ján. Tót Mezőváros Pozsony Várm. földes Ura Gr. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, ’s az Uraságnak házaival ékes; fekszik térséges, és homokos helyen, az Éleskői Uradalomhoz tartozik. Annakelőtte itten Anabaptistáknak Társaságjok vala; de M. Teréziának közbevetése, ’s Barkóczy Primásnak igyekezete által a’ R. Katolika Hitre tértek. Még azután is mozogtak ismét II. József alatt; de Hg. Batthyáni ő Eminentziájának elintézése által 1783-dikban ismét letsillapíttattak. Postája, és Harmintzadgya is van; határbéli földgyei leginkább gabonát, árpát, és kendert teremnek; réttye, mezője elég van, szőleje nintsen; két pusztáji is vagynak, erdője hasznos, Morva vize nedvesítí; piatza Nagy Lévárdon."[3]
Fényes Elek szerint "János-Szent, (Szvati Jan), vegyes német-tót m. v., Poson vármegyében, a Morva vizétől 1/2, Posontól 7 mfd. távolságra. Kath. paroch. templom. Urasági lakház. Harminczad és posta hivatal. – Lakosai közt, kik 1578. kath., 190 zsidóra mennek, hajdan több anabaptisták voltak, de a r. kath. hitre téritettek Mária Therézia és Batthyáni primás alatt; később II. József alatt ismét mozogván, herczeg Batthyánitól lecsillapíttattak 1785-ban. Isteni tiszteletöket német nyelven tartják. Határa Sz. Jánosnak róna, tágas, nagy részt homokos, azonban rozst, árpát, kendert jót terem; legelője elég; – erdeje szép, benne sok vad. Van két vizimalma is. F. u. gr. Batthyáni János özvegye s feje egy uradalomnak, melly másképpen éleskőinek neveztetik."[4]
Neve korábban Szentjános volt; 1913-ban már Morvaszentjános néven említik.[5]
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Malackai járásához tartozott.
A 20. században szeszfőzde és konzervgyár működött itt.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 1917, többségben szlovák lakosa volt, jelentős német kisebbséggel.
2001-ben 2001 lakosából 1959 szlovák volt.
2011-ben 2125 lakosából 1959 szlovák.
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt született 1821-ben Boltizár József (1821-1905) római katolikus pap, esztergomi segédpüspök.
- Itt született 1834-ben Papanek Sándor (1824-1893) ügyvéd, kúriai bíró.[6]
- Itt született 1844-ben Andrej Kubina jezsuita áldozópap.
- Itt született 1873-ban Mérő István festő.
- Itt hunyt el 1881-ben Lukácsy Béla római katolikus plébános, országgyűlési képviselő.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1840 és 1851 között épült a korábbi barokk templom helyett, melynek tornya megmaradt.
- A Zichy-kastély 1866-ban épült barokk stílusban, később leégett és a birtokos Hirsch család kétemeletesen építette újjá. 1917-ig a Hohenlohe hercegi család birtoka volt. 1965-óta szociális otthon működik benne.
- Szűz Mária Neve tiszteletére szentelt kápolna.
- Habán kápolna.
Közlekedés
[szerkesztés]Vasúti
[szerkesztés]
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Hivatalos oldal Archiválva 2007. október 11-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Községinfó
- Morvaszentjános Szlovákia térképén
- Travelatlas.sk
- E-obce.sk
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Bartošková, A. 1986: Slovanské depoty železných předmětů v Česko-slovensku. Praha, 33-36. ; Naďa Profantová 1992: Awarische Funde aus den Gebieten nördlich der awarischen Siedlungsgrenzen. In: F. Daim (Hrsg.): Awarenforschungen II. Wien, 696-698; emlékbélyeg
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ https://www.velemjaro.sk/telepulestar/morvaszentjanos
- ↑ gyászjelentése; Budapesti Hírlap 13/117, 6 (1893. április 29.)
A Szenicei járás települései | ||
|---|---|---|
Szenice (Senica) | ||
|  | |