Nagyszurduk
| Nagyszurduk (Surducu Mare) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Krassó-Szörény |
| Község | Forotik |
| Rang | falu |
| Községközpont | Forotik (Forotic) |
| Irányítószám | 327213 |
| SIRUTA-kód | 52892 |
| Népesség | |
| Népesség | 377 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 15′ 54″, k. h. 21° 35′ 14″45.265030°N 21.587226°EKoordináták: é. sz. 45° 15′ 54″, k. h. 21° 35′ 14″45.265030°N 21.587226°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyszurduk témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Nagyszurduk románul: Surducu Mare, falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Boksánbányától délnyugatra fekvő település.
Története
[szerkesztés]Nagyszurduk, Szurdok nevét 1280-1282-1290 közt említette először oklevél.
1324-ben p. Zurduk, 1342-ben Stephanus f. Laurentii de Zurduk néven volt említve.
A Szurdoki nemesek birtoka volt, kiknek elődei: Imre, Farkas és Kozma. A falut 1280-1282 között testvérüknek Bölényfő Andrásnak az egresi monostor védelmében bekövetkezett haláláért kapták IV. László királytól Dragadollal együtt; 1324-ben az országbíró megerősíti utódaikat birtokaikban (Demetrius f. Emerici, Laurentius f. Farkasii et ... Laurentius f. Cosme) az igénylő Márton clericussal, Treutel Miklós serviensével szemben, majd Lőrinc fia István 1342-ben átíratja az oklevelet.
1324-ben, 1406-ban, 1436-ban, 1490-ben Zurduk Nemesi nevekben fordult elő. 1406-ban Zurduk, 1436-ban Zwrdok, 1808-ban Szurdok h., Szurduk val. 1828-ban Nagy Szurdok, 1913-ban Nagyszurdok néven fordult elő.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
..., Krassó vármegyében, 17 katholikus, 742 óhitü lakossal, s anyatemplommal. Birja Csiky család.
A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Boksánbányai járásához tartozott.
1910-ben 1119 lakosából 136 magyar, 107 német, 752 román, 91 cseh-morva volt. Ebből 325 római katolikus, 199 görögkatolikus, 582 görög keleti ortodox volt.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]
- Pesty Frigyes: Krassó vármegye (II/2. 233)
- Fényes Elek: Magyarország Történeti Geográfiája (4. 167)
- Györffy György: Krassóvármegye (3. 496)
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
