Paradicsom (növényfaj)
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Paradicsom termése kettévágva és egészben
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Solanum lycopersicum L. | ||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Paradicsom témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Paradicsom témájú médiaállományokat és Paradicsom témájú kategóriát. |
A paradicsom (Solanum lycopersicum) a burgonyafélék családjába tartozó növény, Dél- és Közép-Amerikában őshonos. A szó egyaránt jelenti a növényt és annak bogyótermését, amelyet Magyarországon elsősorban zöldségként használunk fel. Népies nevei: paradicska, tomata, tomátó, padledzsika (csángóknál).
Sokak hangoztatják, hogy a paradicsom gyümölcs és nem zöldség. A vita abból a félreértésből eredhet,hogy az angol nyelvben a fruit szó egyaránt jelent termést és gyümölcsöt. Angolul tehát helytálló lehet a mondat: Tomato is a fruit [A paradicsom termés/gyümölcs]. A magyar nyelv ezzel szemben megkülönböztet termést és gyümölcsöt. Előbbi botanikai fogalom, mely a zárvatermők jellemző szerve, amely a virág termőjéből alakul ki. A paradicsom termése botanikailag bogyótermés. A gyümölcs azonban nem botanikai fogalom. Gyümölcsként a gasztronómiai felhasználásuk vagy a kertészeti termesztéstechnológiájuk alapján definiálhatunk bizonyos növényeket. Ezek alapján pedig a paradicsom nem gyümölcs, hanem zöldség.
Származása, elterjedése
[szerkesztés]Őshazája Közép- és Dél-Amerika. Európában a 16. sz. végén ismerték meg: Spanyolországon, Portugálián és Itálián keresztül terjedt el. Ázsiába, Afrikába, Ausztráliába spanyol, portugál, ill. angol kereskedők vitték el a 17-18. században. Ma már az egész világon termesztik.
Nevének eredete
[szerkesztés]A magyar paradicsom szó a „Paradicsom almája”, „paradicsomalma” kifejezésből rövidült. A növény „alma” nevét máig őrzi az olasz neve (pomodoro, azaz „aranyalma”). A paradicsom spanyolul tomate, ami azték eredetű szó: a spanyol hódítók az Amerikából behozott termés eredeti azték xitomatl nevét így rövidítették le. Ez a szó került be azután a legtöbb európai nyelvbe: például francia és német tomate, eszperantó és angol tomato, orosz томат (tomat).
A paradicsom Magyarországon
[szerkesztés]Hazai források először 1649-ben Pozsonyban említik. Valószínűleg párhuzamosan olasz–német, ill. balkáni közvetítéssel terjedt el. Kezdetben dísznövény volt, az 1870-es években a dunakeszi kertészek voltak Magyarországon az első paradicsomtermelők. Nagyobb arányú termesztését Budapest környékén kezdték 1880 körül. A két világháború között a nagyüzemi konzervgyártás és az export adott új lendületet termesztésének.
Legjelentősebb paradicsomtermő tájak Magyarországon:
- Budapest környéke (Mogyoród, Fót, Rákospalota, Dunakeszi),
- Kecskemét és Nagykőrös vidéke (az I. világháborútól),
- Hatvan és környéke (az 1930-as évektől).
- Veresegyház környéke
Az 1880-as években a főváros környékén még zöldséges kertekben termesztették apró parcellákon és kis-bérleteken. Piacra elsőnek az agrárszegénység termelte, de hamarosan eltanulta ezt a birtokos parasztság is. A Budapest környéki termelőkörzetben az I. világháborúig helyi tapasztalatok alapján alakultak ki a paraszti paradicsomtermesztés technikái és tájfajtái. A kerti termesztést fölváltotta a szántóföldi termesztés a melegágyi paradicsompalánták korai áttűzdelésével.
Leírása
[szerkesztés]Trópusi hazájában évelő kúszónövény, mérsékelt éghajlaton egyévesként termesztik, vannak egész éves kultúrák is. Fajtától függően 40-260 centiméter magasra nő, átlagban 150 centiméter magas. Termése 1-100 dekagrammig változó nagyságú lehet. Gyökere főgyökér. Szár eredetű járulékos gyökereket is fejleszt. Hajtása, levele sűrűn borított szőrökkel, mirigyesen szőrös is lehet. A szár növekedése szerint két fajtája van, a folytonos és determinált; ez utóbbi főhajtása virágzattal zárul. Levelei félbeszárnyaltak, a levélkék karéjosak. Virágzata forgó vagy kettősbogas forgó. Virágaiban a porzószálak összenőve oszlopszerűen körülveszik a bibét, azon túlnyúlnak (önbeporzó). Termése bogyó. Szára, levele, termése fajtánként változó.[2][3]
Termesztése
[szerkesztés]1.  Kína |
67,6 |
2.  India |
21,1 |
3.  Törökország |
13 |
4.  USA |
10,4 |
5.  Olaszország |
6,6 |
6.  Egyiptom |
6,2 |
7.  Spanyolország |
4,7 |
8.  Mexikó |
4,1 |
9.  Brazília |
3,6 |
10.  Nigéria |
3,5 |
| – | |
71.  Magyarország |
0,1 |
| .. | |
| Föld összesen | 190 |
A paradicsom a világ egyik legnépszerűbb és legnagyobb mennyiségben termelt zöldsége. 2021-ben a paradicsomot több mint 160 országban termesztették, és az éves termés mennyisége meghaladta a 190 millió tonnát.
A világ legnagyobb paradicsom termelői közé tartozik Kína, India, Törökország, az Egyesült Államok és Olaszország. Ezek az országok a 2021-es termelésük alapján az első öt helyen álltak. 2021-ben Kína, India és Törökország az éves termés több mint felét (53%) adták a világ paradicsom termelésének.
A paradicsomot nyers fogyasztásra, konzerválásra, aszalásra egyaránt termesztik. Nagyon sok fajtája van és sokféleképpen használható fel.
Nagyon munkaigényes növény, a palántanevelés és az ültetés mellett fejtrágyázást, öntözést, kacsolást, kötözést és gyomirtást igényel. Szabadföldi termesztésnél a folytonnövő fajtákat karózzák és kötözik, a konzervipar számára nagyobb táblákon „gyalog” műveléssel termesztik. A paradicsomszüret az érett termés törékenysége miatt nagy gondosságot igényel, ezért leggyakrabban nem teljesen érett állapotban szedik, mivel a termés utóérő.
Manapság a paradicsomot egyre nagyobb területen termesztik különféle termesztőberendezésekben. Hazánkban a fűtött üvegházakban meghosszabbítható a szüret ideje. Leggyakrabban nem talajon, hanem valamilyen más közegben (kőzetgyapot, kókuszrost) nevelik és folyamatos műtrágyás öntözést kap a megfelelő fejlődés érdekében. Ökológiai gazdálkodásban (üvegházban is) csak természetes talajon termeszthető és nem használható fel műtrágya. Az üvegházban termesztett paradicsom növényvédelme a nem bio gazdaságokban is már többnyire "bio módon" történik. Leggyakrabban a kártevők természetes ellenségeit telepítik be.
A paradicsom az utóbbi 70–80 esztendőben egyre jelentősebb helyet foglal el a hazai táplálkozásban. Előbb csupán ételízesítésre és sűrített, konzervált állapotban használták, az I. világháborút követő évektől nyersen, salátának is fogyasztják.[5][6]
Melegigényes növény. A magvak csírázása 9-11 C° körül kezdődik. Fejlődéséhez 20-22 C° a legkedvezőbb. 15 C° alatt és 25 C° fölött fejlődése lelassul. 10 C° alatti és 35 C° feletti hőmérsékleten növekedése megáll. -0,5, -0,8 C°-os fagyban már elpusztul. Víz igénye közepes. Középkötött talajon is jól fejlődik, de legjobban tenyészik a laza szerkezetű, humuszban gazdag, gyorsan melegedő homok- és vályogtalajon; a 6-7 pH körüli talajokat kedveli, de jól tűri a savanyú talajokat is. Szerves anyag-igénye nagy.[7][8]
Termesztett fajták típusai
[szerkesztés]Növekedési típus szerint megkülönböztetünk folytonos, determinált és féldeterminált fajtákat; bogyóalak szerint gömb, lapított, megnyúlt és szögletes alakúakat; bogyóméret szerint: koktél, cherry, közepes és nagy méretűeket; termesztési mód szerint szabadföldi, hajtatási és mindkettőre alkalmas fajtákat.[9] A termés színe is rendkívül változatos lehet: piros, sárga, narancssárga, rózsaszín, bordó, fekete, zöld, fehér.
Különleges fajták
[szerkesztés]- Több rekeszűek, nagy bogyójúak, sárga vagy piros színűek, gömbölyű és kúpos alakúak (L. l. convar. infiniens Lehm.)
- Kis bogyójúak (L. l. convar, parvibaccatum Lehm.)
- Cseresznye alakúak, piros és sárga színűek (L. l. provar. cerosiforme (Dun.)Alef.)
- Körte alakúak, sárga színűek (L. l. provar. pyriforme (Dun.)Alef.)
- Hosszában barázdáltak, paprika alakúak (L. l. convar. lycopersicum)[10]
A paradicsom betegségeinek jelölése
[szerkesztés]| Megnevezése | Jele | Latin neve |
|---|---|---|
| dohánymozaikvírus | Tm | (Tobacco mosaic virus) |
| verticilliumos hervadás | V | (Verticillium alboatrum) |
| fuzáriumos hervadás | F | (Fusarium oxysporum 1 rassz) |
| fuzáriumos hervadás | F2 | (Fusarium oxysporum 1-2 rassz) |
| fuzáriumos gyökérnyakrothadás | Fr | (Fusarium radicis) |
| cladospóriumos betegség | C | (Cladosporium fulvum) |
| szürke levélfoltosság | St | (Stemphylium botryosum) |
| ezüstlevelűség | Wi | (Silvering) |
Felhasználása
[szerkesztés]| Energia 18 kcal 74 kJ | |
| Szénhidrátok | 3.89 g |
|---|---|
| - Cukrok 2.63 g | |
| - Étkezési rostok 1.2 g | |
| Zsír | 0.20 g |
| Fehérje | 0.88 g |
| Víz | 94.52 g |
| A-vitamin ekviv. 42 μg | 5% |
| β-karotin 449 μg | 4% |
| Tiamin (B1-vitamin) 0.037 mg | 3% |
| Riboflavin (B2-vitamin) 0.019 mg | 2% |
| Niacin (B3-vitamin) 0.594 mg | 4% |
| Pantoténsav (B5-vitamin) 0.089 mg | 2% |
| B6-vitamin 0.080 mg | 6% |
| Folsav (B9-vitamin) 15 μg | 4% |
| B12-vitamin 0.00 μg | 0% |
| C-vitamin 13.7 mg | 17% |
| D-vitamin 0.0 μg | 0% |
| E-vitamin 0.54 mg | 4% |
| K-vitamin 7.9 μg | 8% |
| Kalcium 10 mg | 1% |
| Vas 0.27 mg | 2% |
| Magnézium 11 mg | 3% |
| Mangán 0.114 mg | 5% |
| Foszfor 24 mg | 3% |
| Kálium 237 mg | 5% |
| Nátrium 5 mg | 0% |
| Cink 0.17 mg | 2% |
| likopin | 2573 µg |
| Közvetlen link A százalékos értékek az amerikai felnőttek számára javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak. Forrás: USDA tápanyag adatbázis | |
Felhasználható nyersen, aszalva, savanyúságnak, levesnek, mártásnak, passzírozva üdítőitalnak. Szemben a gyümölcsökkel, amelyek nyersen a magasabb C-vitamin tartalom miatt egészségesebbek, a paradicsomnak főzve nagyobb a tápértéke, mert a likopin így könnyebben ki tud szabadulni a növényi rostok közül.[11]
Hámozva a diétás étrendben is alkalmazható, mert így könnyebben emészthetővé válik.
A paradicsomnövény szára, levelei és csészelevelei stb. enyhén mérgezők, ezért nem fogyaszthatók. Az éretlen paradicsom kevésbé problémás, de érdemes inkább az érett paradicsomot fogyasztani.[12]
Tápanyagok
[szerkesztés]Táplálkozási értéke abban rejlik, hogy harmonikus összetételben tartalmazza a különböző aroma anyagokat, amelyet más növények ízben nem tudnak megközelíteni. A vitaminok közül legjelentősebb a C-vitamin (20–30 mg), de még 11-12 féle vitamin található benne, közöttük az A, B1, B2, ezek mellett jelentős mennyiségben (1,6 mg) tartalmaz karotint. [forrás?]
Gyógyhatása
[szerkesztés]Élelmezési célok mellett gyógyhatása is jelentős. A tomatin nevű alkaloidájából gombás betegségek, gyulladásos folyamatok elleni kenőcsöket készítenek.[13]
A benne található likopin egészségmegőrző hatású, csökkenti bizonyos daganatos betegségek kialakulásának esélyét (prosztata, gyomor, emlő[14]), védelmet nyújt degeneratív idegrendszeri megbetegedésekkel szemben,[15][16][17] jelenléte a bőrben véd a káros UV-sugaraktól. Kísérletileg bebizonyították, hogy a bogyó felszínhőmérsékletének 30-32 Celsius-fokra emelkedésével leáll a likopinképződés.[18][19]
A népgyógyászatban ízületi gyulladás kiegészítő kezelésére szárított leveles hajtását alkalmazzák fürdővízbe téve.[20]
Zöldség vagy gyümölcs?
[szerkesztés]Az Amerikai Egyesült Államokban a 19. század végén vámi pereskedés is kerekedett abból, hogy zöldség-e vagy gyümölcs a paradicsom termése. Botanikai szempontból nincs értelme a kérdésnek, mert a zöldség és a gyümölcs kifejezések nem tudományos, hanem gazdasági/felhasználói fogalmak. Botanikailag a paradicsom növénynek termése, azon belül is bogyótermése van. A paradicsom termesztéstechnológiáját és felhasználását tekintve viszont egyértelműen zöldség. A gyümölcsök termesztése ugyanis évelő, több évig termő ültetvények formájában jellemző (eltekintve a szamóca napjainkban használatos egyéves technológiájától). A zöldségféléket – így a paradicsomot is – pedig jellemzően egyéves kultúraként termesztjük, melyet minden évben újra kell telepíteni.[21][22][23][24]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b A taxon a Tropicos adatbázisban. Tropicos. (Hozzáférés: 2015. július 19.)
- ↑ Engloner A., Penszka K.,Szerdahelyi T.. A hajtásos növények ismerete. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 153. o. (2001)
- ↑ Balázs Sándor: Zöldségtermesztők kézikönyve (1989, 1994), Kempelen Farkas Digitális Tankönytár
- ↑ http://www.fao.org/faostat/en/#data/QC%7Cpublisher=United Nations, Food and Agriculture Organization, Statistics Division (FAOSTAT)
- ↑ Boross Marietta: A nagy-budapesti és pestkörnyéki paradicsomkultúra gazdasági és néprajzi vizsgálata (Népr. Ért., 1956)
- ↑ Somos András: A paradicsom (Bp., 1959)
- ↑ Paradicsom termesztés - Gondozás betegségek kártevők. http://www.tuja.hu
- ↑ Kertészeti Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest 1963)
- ↑ Tanszék (Hozzáférés: 2013-04-24). [2013. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 24.)
- ↑ http://www.terebess.hu/tiszaorveny/zoldseg/paradicsom.html
- ↑ Italian chefs knew it all along: Cooking plump red tomatoes boosts disease-fighting, nutritional power, Cornell researchers say, Cornell News, 2002. április 19.
- ↑ Ehető vagy mérgező az éretlen, zöld paradicsom?
- ↑ "tomatine." McGraw-Hill Dictionary of Scientific and Technical Terms. McGraw-Hill Companies, Inc., 2003. Answers.com 28 Mar. 2010. http://www.answers.com/topic/tomatine
- ↑ Zhang, C. X.; Ho, S. C.; Chen, Y. M.; Fu, J. H.; Cheng, S. Z.; Lin, F. Y. (2009). "Greater vegetable and fruit intake is associated with a lower risk of breast cancer among Chinese women". International Journal of Cancer 125 (1): 181–188
- ↑ Rao, A. V.; Balachandran, B. (2002). "Role of oxidative stress and antioxidants in neurodegenerative diseases". Nutritional Neuroscience 5 (5): 291–309.
- ↑ Fall, P. A.; Fredrikson, M.; Axelson, O.; Granérus, A. K. (1999). "Nutritional and occupational factors influencing the risk of Parkinson's disease: A case-control study in southeastern Sweden". Movement Disorders 14 (1): 28–37.
- ↑ Suganuma, H.; Hirano, T.; Arimoto, Y.; Inakuma, T. (2002). "Effect of tomato intake on striatal monoamine level in a mouse model of experimental Parkinson's disease". Journal of Nutritional Science and Vitaminology 48 (3): 251–254.
- ↑ Házipatika - Likopin. [2013. május 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. augusztus 13.)
- ↑ A hőmérséklet hatása támrendszeren termesztett paradicsom (Lycopersicon esculentum Mill.) likopin tartalmára
- ↑ Dános B.. {{{title}}}. Budapest: Argumentum, 294. o. (2006)
- ↑ Susanszky Ivan: Most akkor ez zöldség vagy gyümölcs? origo.hu. (magyarul) Budapest: Mediaworks Hungary Zrt. (2013. május 29.) (Hozzáférés: 2022. november 19.) (html)
- ↑ Hanula Zsolt: Akkor most zöldség vagy gyümölcs a paradicsom? index.hu. (magyarul) Budapest: Index.hu Zrt. (2014. december 14.) (Hozzáférés: 2022. november 19.)
- ↑ Bálint gazda: Miért vegyük csodaszámba a paradicsomot? balintgazda.hu. (magyarul) Budapest: Média Online Bt. (2022. augusztus 8.) (Hozzáférés: 2022. november 19.) (html) Korábbi cikk 2022. augusztus 8-án frissített változata..
- ↑ Maszlay Bernadett kertészmérnök: Paradicsom zöldség, vagy gyümölcs? 5 egyértelmű érv, ami végre tisztázza a kérdést. plantae.hu (magyarul) (Hozzáférés: 2022. november 19.)
További információk
[szerkesztés]
- Most akkor gyümölcs vagy zöldség a paradicsom?
- A paradicsom termesztése és felhasználása
- Terebess konyhakert: Különleges paradicsomok
- Magyar néprajzi lexikon
- Paradicsom.lap.hu – linkgyűjtemény
- Paradicsomlé befőzés recept[halott link]
- Paradicsomtorta recept
- Paradicsom, a fiatalító: mire hat?
- A paradicsom jótékony hatása
