Szvetoszláv Szuronja
| Szvetoszláv | |
 | |
| A Horvát királyság 998 körül | |
| Ragadványneve | Szuronja |
| Horvát királyság királya | |
| Uralkodási ideje | |
| 996/997 – 1000 | |
| Elődje | Stjepan Držislav |
| Utódja | III. Kresimir Gojszláv |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Trpimirović-ház |
| Született | 10. század |
| Elhunyt | 1026 után |
| Édesapja | Stjepan Držislav |
| Testvére(i) | |
| Gyermekei | Stjepan Svetoslavić |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szvetoszláv Szuronja (? – 1000) a középkori Horvát Királyság uralkodója 996[1]/997[2]-tól 1000-ig. A Szvetoszláv-ház alapítójának tekintik, amely később Szlavónia fölött uralkodott. Stjepan Držislav legidősebb fia, Gojszláv és Kresimir testvére. Rövid ideig, csupán három évig uralkodott, ami idő alatt folyton trónja megőrzéséért harcolt.
A „Szuronja” (sötét, hideg) ragadványnevet valószínűleg külseje miatt kapta, de lehetséges, hogy hűvös természete miatt is.[3]
Uralkodása
[szerkesztés]Apja még uralkodása alatt tette vajdává és trónörökössé. A régi szláv szokások szerint az országot testvéreivel kellett volna megosztania. Apja halála után Szvetoszláv magához ragadta a hatalmat,[3] bánnak pedig Gvarda (Varda) ispánt nevezte ki.
Szvetoszláv két öccse összefogott a bolgár cárral, és megfogadták, hogy szövetséget kötnek Bizánc ellen, ha segít nekik megszerezni a trónt.[4] Sámuel 998-ban betört az országba és elfoglalta Bosznia nagyobb részét, valamint Dalmácia tengermellékét a városok kivételével.[5] Ezeket a területeket átadta Kresimirnek és Gojszlávnak.
A polgárháborút a velenceiek is kihasználták, és 1000 körül II. Orseolo Péter elfoglalta Zára, Spalato, Trau városokat, sőt a fővárost, Biogradot is, valamint Krk, Osor, Rab, Korčula és Lastovo szigetet.
Trauban, miután velencei hatalom alá került, II. Orseolo Péter és Kresimir találkozóján megegyeztek, hogy Kresimir fia, István elveszi a dózse lányát, Orseolo Joscellót,[6][7] illetve, hogy kiadják Szvetoszlávot, aki családjával Velencébe menekült. Szvetoszláv Suronja Magyarországra szökött, ahol nemsokára meghalt.
A Szvetoszláv-ház
[szerkesztés]Szvetoszláv utódai Magyarországon éltek tovább. Amikor 1020-ban Kresimir megölte testvérét, Gojszlávot,[8] Szvetoszláv fia, István, a magyar I. István segítségével betört Horvátországba és elfoglalta a Száva-menti területet. Ebből keletkezett Szlavónia, a későbbi bánság. István fia, Dmitar Zvonimir, 1074-ben horvát király lett.
Források
[szerkesztés]- ↑ Detling, Samaržija: Koraci kroz vrijeme II, udžbenik povijesti za II. razred gimnazije; Školska knjiga, Zagreb, 2008.
- ↑ Goldstein: Hrvatska povijest; Kolekcija knjiga POVIJEST Jutarnjeg lista, 21-es füzet
- ↑ a b Šišić: »Genealoški prilozi o hrvatskoj narodnoj dinastiji«, 65.—86. oldal (»Vjesnik hrv. arheološkog društva.« 1914. év)
- ↑ Intervju - ДИНАСТИЈЕ и владари јужнословенских народа. Special Edition 12, 16 June 1989.
- ↑ Dukljai Pap Krónikája
- ↑ Velence
- ↑ Az Orseolo család fája
- ↑ ...audivit de Cressimiro Chroatorum principe quod dolo necari fecisset Goislavum fratrem suum misso apocrisario Mainardo...
| Előző uralkodó: Stjepan Držislav |
Következő uralkodó: III. Kresimir és Gojszláv |
