Thászosz
| Thászosz (Θάσος) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Görögország |
| Régió | Kelet-Makedónia és Thrákia |
| Prefektúra | Kavála prefektúra |
| Székhely | Thászosz |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 13 770 fő (2011) |
| Népsűrűség | 36 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Fekvése | Égei-tenger, azon belül Trák-tenger |
| Terület | 380,097 km² |
| Tengerszint feletti magasság | 1205 m |
| Legmagasabb pont | Ypsario |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 Thászosz
Pozíció Görögország térképén
| |
 é. sz. 40° 40′, k. h. 24° 40′40.666667°N 24.666667°EKoordináták: é. sz. 40° 40′, k. h. 24° 40′40.666667°N 24.666667°E | |
| Thászosz weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Thászosz témájú médiaállományokat. | |
Thászosz (görög betűkkel Θάσος, ógörög átírásban Thaszosz, latinosan Thasus) sziget Görögországban, az Égei-tenger északi részén. Közel található Trákiához, de földrajzilag Makedónia részét képezi.
Földrajz
[szerkesztés]A sziget a szárazföldtől 7 km-re, Kaválától 20 km-re délkeletre fekszik.
Történelem
[szerkesztés]A szigetet először a föníciaiak népesítették be, akiket valószínűleg az aranylelőhelyek vonzottak. A Kr. e. 8. század végén Pároszról érkeztek görög telepesek. Ezt egy mítoszban fogalmazták meg, miszerint Minósz unokái, Alkaiosz és Szthenelosz Paroszban Héraklészhez csatlakoztak (bár nem önkéntesen, hanem fogolyként), majd az amazonok meglátogatása után a thaszoszi trákokat legyőzve Héraklész a két fivért királyként hagyta Thaszoszon.
A várost a ión felkelés idején megostromolták. Később (valószínűleg Kr. e. 463-ban) az athéniak bevették a fővárost, és adófizetésre kötelezték.
Thászosz a Keletrómai Birodalom, később Bizánci Birodalom része volt. A 14. század második felében a genovai Gattilusik terjesztették ki rá hatalmukat, akiknek központja Leszboszon volt. A sziget arkhónja ekkoriban III. Ferenc, a leszbosziak társuralkodója volt. 1462-ben került az Oszmán Birodalom irányítása alá. 1821-ben felkelés tört ki, de kudarcba fulladt. Az 1820-as évek végén II. Mahmud szultán Mohamed Ali pasának adta személyes hűbérbe a Görög szabadságharcban játszott egyiptomi beavatkozásért.
A sziget az Első Balkán-háború során, 1912. október 20-án került görög fennhatóság alá. A második világháború során bolgár megszállás alá került.
Gazdasága
[szerkesztés]Gazdaságának legjelentősebb ágazata az idegenforgalom, mely 2005-ben lakossága közel 70 százalékának biztosította megélhetését. Kezdetben a görög családok kedvelt nyaralóhelyeként volt ismeretes, de újabban a külföldi turisták is egyre növekvő számban választják úticélul. A május közepétől október elejéig tartó idegenforgalmi idény augusztusban éri el csúcspontját.
A thászoszi márvány bányászata már az ókorban is jelentős volt, működő kőfejtői főként a sziget északkeleti részén találhatók. Északnyugati partvidékén kőolaj- és földgázkitermelés folyik.
Gasztronómia
[szerkesztés]Éttermeinek jelentős részében a görög konyha hagyományos ételeit szolgálják fel.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Thasos című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]
- Thassos.lap.hu – Linkgyűjtemény
- Információk, szállások (magyarul)
