Content-Length: 217514 | pFad | https://hu.wikipedia.org/wiki/Resource_Description_Framework

Resource Description Framework – Wikipédia Ugrás a tartalomhoz

Resource Description Framework

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Resource Description Framework (RDF) olyan World Wide Web Consortium- (W3C) szabvány, melyet eredetileg metaadatok adatmodelljének szántak, de később gráfadatok leírásának és cseréjének általános módszere lett. Az RDF számos szintaktikai jelöléssel és adatszerializációs formátummal rendelkezik; a leggyakrabban használt a Turtle (Terse RDF Triple Language).

Az RDF hármas mondatokból álló irányított gráf. A gráfmondat részei: az alany csomópontja, az alanyból a tárgy felé haladó állítmánygörbe és a tárgy csomópontja. Mindhárom rész azonosítható URI-val, és a tárgy lehet literál. Ez az egyszerű és flexibilis adatmodell képes összetett helyzeteket, kapcsolatokat stb. leírni – miközben kellően absztrakt.

Az RDF 1999-ben lett W3C-ajánlás. Az RDF 1.0 specifikációt 2004-ben, az RDF 1.1-et 2014-ben adták ki. Az RDF-gráfok standard lekérdezőnyelve a SPARQL. Az RDF-adatok leírása RDFS, OWL vagy SHACL ontológianyelven lehetséges.

Áttekintés

[szerkesztés]

Az RDF adatmodell[1] hasonlít a klasszikus fogalmi modellezési modellekhez (például az entitás–kapcsolat vagy az osztálydiagramok. Alapja az erőforrásokról (különösen webes erőforrásokról) szóló alany–állítmány–tárgy szerkezetű mondatok (szemantikai hármasok) megfogalmazása. Itt az alany az erőforrás, az állítmány az erőforrás tulajdonságait, jellemzőit határozza meg, kapcsolatot fejez ki az alany és a tárgy közt.

Például „az RDF szemantikai hármasokat használ” mondat RDF-ben való megfogalmazása a következő: az alany „az RDF”, az állítmány a „használ”, a tárgy a „szemantikai hármasokat”. Tehát az RDF a tárgy helyett az alanyt használja az objektumorientált tervezés tipikus entitás–attribútum–érték modellje helyett: entitás (RDF), attribútum (használat), érték (szemantikai hármasok).

Az RDF absztrakt modell néhány szerializációs formátummal (melyek gyakorlatilag speciális fájlformátumok). Ezenkívül az erőforrások vagy hármasok kódolása formátumonként eltérhet.

Ez az erőforrás-leíró mechanizmus fontos komponens a W3C Semantic Web-aktivitásában: a világháló fejlődési szakasza, melyben a szoftver géppel olvasható információt képes cserélni, hozzáférni a világhálón, lehetővé téve, hogy a felhasználók hatékonyabban és biztosabban tudjanak hozzáférni az információhoz. Az RDF egyszerű adatmodellje és absztrakt fogalmak leírására való képessége az ettől független tudásmenedzsmentben is használatossá tette.

Az RDF-mondatok irányított, jelölt multigráfot alkotnak. Ez egy RDF-adatmodellt a tudásreprezentáció egyes változataihoz megfelelőbbé tesz más relációs vagy ontológiai modelleknél.

Az RDFS, a OWL és az SHACL RDF-alapú ontológiai nyelvek.

Története

[szerkesztés]

A kezdeti RDF-terv, melynek célja „operációs rendszerektől és cégektől független metaadatrendszer kiépítése”,[2] egy korai webtartalom-jelölő rendszer, a W3C Platform for Internet Content Selectionjének (PICS) származéka,[3] de a projektre hatással voltak a Dublin Core és a Meta Content Framework (MCF) ötletei,[2] melyeket 1995–1997 közt fejlesztett Ramanathan V. Guha az Apple-nél és Tim Bray a Netscape-nél.[4]

Az első nyilvános RDF-vázlat 1997 októberében jelent meg,[5][6] és az IBM, a Microsoft, a Netscape, a Nokia, a Reuters, a SoftQuad és a Michigani Egyetem képviselőiből álló W3C-munkacsoport adta ki.[3]

1999-ben a W3C kiadta az első ajánlott RDF-specifikációt, a Model and Syntax Specificationt (RDF M&S).[7] Ez az RDF adatmodelljét és egy XML-szerializációt közölt.[8]

Két állandó félreértés jelent meg ekkor az RDF-ről: az egyik, hogy az MCF-befolyás és az RDF „Resource Description” kezdete miatt hogy az RDF főképp metaadatok jelölésére használatos, a másik, hogy az RDF XML-formátum volt, nem adatmodell, és csak az RDF/XML szerializáció XML-alapú. Az RDF ekkor kevéssé volt ismert, de jelentős munkát végeztek a Bristoli Egyetemen az ILRT közelében, a HP Labsnél és a bostoni MIT-nél. Az RSS 1.0 és a FOAF az RDF fontos alkalmazásai lettek ekkor.

Az 1999-es ajánlást hat specifikáció váltotta fel 2004-ben:[9] a „The RDF Primer”,[10] az „RDF Concepts and Abstract”,[11] az „RDF/XML Syntax Specification (revised)”,[12] az „RDF Semantics”,[13] az „RDF Vocabulary Description Language 1.0”[14] és a „The RDF Test Cases”.[15]

E csoportot az alábbi hat RDF 1.1-dokumentum váltotta fel 2014-ben: az „RDF 1.1 Primer”,[16] az „RDF 1.1 Concepts and Abstract Syntax”,[17] az „RDF 1.1 XML Syntax”,[18] az „RDF 1.1 Semantics”,[19] az „RDF Schema 1.1”[20] és az „RDF 1.1 Test Cases”.[21]

RDF-témák

[szerkesztés]

Kifejezések

[szerkesztés]

Az RDF specifikációk által meghatározott fontos kifejezések az alábbiak:[22]

Osztályok

[szerkesztés]
rdf
[szerkesztés]
  • rdf:XMLLiteral: XML-literálok osztálya
  • rdf:Property: tulajdonságosztály
  • rdf:Statement: RDF-mondatok osztálya
  • rdf:Alt, rdf:Bag, rdf:Seq: alternatívák, rendezetlen konténerek és rendezett konténerek (az rdfs:Container a háromnak fölérendelt osztálya)
  • rdf:List: RDF-listák osztálya
  • rdf:nil: az rdf:List üres listát képviselő példánya
rdfs
[szerkesztés]
  • rdfs:Resource: az osztályerőforrás, minden
  • rdfs:Literal: literálok, például sztringliterálok és egészek osztálya
  • rdfs:Class: osztályok osztálya
  • rdfs:Datatype: RDF-adattípusok osztálya
  • rdfs:Container: RDF-konténerek osztálya
  • rdfs:ContainerMembershipProperty: tagsági tulajdonságok (rdf:_1, rdf:_2 stb.), melyek az rdfs:member altulajdonságai

Tulajdonságok

[szerkesztés]
rdf
[szerkesztés]
  • rdf:type: az rdf:Property példánya, mely annak kimondására használatos, hogy egy elem egy osztály példánya
  • rdf:first: az alany RDF-lista első eleme
  • rdf:rest: az alany RDF-lista rdf:first utáni elemei
  • rdf:value: idiomatikus tulajdonság strukturált értékekre
  • rdf:subject: az RDF-mondat alanya
  • rdf:predicate: az RDF-mondat állítmánya
  • rdf:object: az RDF-mondat tárgya

Az rdf:Statement, az rdf:subject, az rdf:predicate és az rdf:object reifikációs célt szolgálnak (lásd lent).

rdfs
[szerkesztés]
  • rdfs:subClassOf: az alany egy osztály alosztálya
  • rdfs:subPropertyOf: az alany egy tulajdonság altulajdonsága
  • rdfs:domain: az alanytulajdonság tartománya
  • rdfs:range: az alany tartománya
  • rdfs:label: az alany ember által olvasható neve
  • rdfs:comment: az alany leírása
  • rdfs:member: az alanyerőforrás tagja
  • rdfs:seeAlso: további információ az alanyerőforrásról
  • rdfs:isDefinedBy: az alanyerőforrás meghatározása

E kifejezések az RDF-séma alapjai, mely ennek egy bővítménye.

Szerializációs formátumok

[szerkesztés]
Resource Description Framework
FejlesztőWorld Wide Web Consortium
StandardRDF 1.1 Turtle: Terse RDF Triple Language 2014. január 9. (10 éves)
Resource Description Framework
FejlesztőWorld Wide Web Consortium
StandardRDF 1.1 TriG: RDF Dataset Language 2014. február 25. (10 éves)
Resource Description Framework
FejlesztőWorld Wide Web Consortium
StandardConcepts and Abstract Syntax 2014. február 10. (10 éves)

Several common serialization formats are in use, including:

  • Turtle,[23] kompakt, emberbarát formátum.
  • TriG,[24] a Turtle kiterjesztése adathalmazokra.
  • N-Triples,[25] egyszerű, könnyen értelmezhető soralapú, a Turtle-nél kevésbé kompakt formátum.
  • N-Quads,[26][27] az N-Triples kiterjesztése több RDF-gráfhoz.
  • JSON-LD,[28] JSON-alapú szerializáció.
  • N3 vagy Notation3, nem szabványos, a Turtle-höz szerializáció néhány további funkcióval, például inferenciaszabályokkal.
  • RDF/XML,[29] XML-alapú formátum, az első szabványos formátum RDF-szerializációra.
  • RDF/JSON,[30] alternatív szintaxis RDF-hármasok kifejezésére egyszerű JSON-jelöléssel.

Az RDF/XML-t gyakran tévesen egyszerűen RDF-nek nevezik, mivel az RDF-et definiáló többi W3C-specifikáció közt szerepelt, és az első W3C-szabványos szerializációs formátum volt. Azonban fontos megkülönböztetni az RDF/XML-t az RDF-től. Bár az RDF/XML formátum még használatos, más RDF-szerializációt preferál sok RDF-használó, mind mert emberbarátabbak,[31] mind mert egyes RDF-gráfok nem írhatók fel RDF/XML-ben az XML QName-ek korlátai miatt.

Erőforrás-azonosítás

[szerkesztés]

Egy RDF-mondat alanya vagy URI vagy egy üres csomópont, melyek mindegyike erőforrást jelöl. Az üres csomópontok által jelölt erőforrások névtelen erőforrások. Nem azonosíthatók közvetlenül az RDF-mondatból. Az állítmány erőforrást azonosító URI erőforrást is jelöl, kapcsolatot jelképezve. Az objektum URI, üres csomópont vagy Unicode-karakterlánc-literál. Az RDF 1.1-ben az erőforrásokat Internationalized Resource Identifierek (IRI) azonosítják, melyek az URI általánosításai.[32]

A Semantic Web-alkalmazásokban és az RDF egyes népszerű alkalmazásaiban, mint amilyenek az RSS és a FOAF (Friend of a Friend), az erőforrásokat a szándékosan a világhálón létező adatot jelölő és annak hozzáférésére használható URI-kat használ. Azonban az RDF nem korlátozódik internetalapú erőforrások leírására. Az erőforrást megnevező URI-nak nem is kell dereferálhatónak lenni. Például egy alanyként használt, „http:” kezdetű URI-nak nem szükséges HTTP-n keresztül elérhető erőforrást elérnie, és nem kell hálózatról elérhető erőforrást se jelölnie – egy ilyen URI gyakorlatilag bármit jelenthet. Azonban egyetértés van abban, hogy egy # nélküli URI, mely 300 szintű kódolt választ ad vissza HTTP GET kérésben a sikeresen elért erőforrást jelenti.

Így az RDF-mondatok készítőinek és használóinak az erőforrás-azonosítók szemantikájában egyezniük kell. Ez nincs jelen magában az RDF-ben, azonban vannak gyakran használt irányított szókészletek, például a Dublin Core Metadata, mely részben RDF-ben használt URI-térhez van rendelve. Az RDF-alapú ontológiák közzététele gyakran körülírja az RDF-ben adatokhoz használt erőforrás-azonosítókat. Például az alábbi URI: 

http://www.w3.org/TR/2004/REC-owl-guide-20040210/wine#Merlot

az egy borász által készített merlot-k osztályát jelenti, melyet az azt tartalmazó OWL ontológia fejez ki – mely maga is RDF dokumentum. A definíció nem megfelelő elemzése azon következtetést jelentheti, hogy az URI példánya egy dolog, nem bortípus.

Ez nem „pucér” erőforrás-azonosító, hanem URI-hivatkozás, mely végén # van, és töredékazonosítóval ér véget.

Mondatreifikáció és kontextus

[szerkesztés]
Alapvető RDF-hármas (alany, állítmány, tárgy).

A mondatok által modellezett információkon reifikáció végezhető, mely azt jelenti, hogy minden mondathoz URI-t rendelünk, és erőforrásként kezeljük, melyről további mondatok készíthetők, például „A azt mondja, B szerezte az X dokumentumot”. A reifikáció néha fontos a mondatok bizonyosságának vagy hasznosságának mértékének levezetéséhez.

Egy reifikált RDF-adatbázisban minden mondatról legalább három további mondat van: egy, mely szerint az alany, egy, mely szerint az állítmány, és egy, mely szerint a tárgy erőforrás vagy literál. Alkalmazástól függően további mondatok fogalmazhatók meg egy mondatról.

Egyes RDF-modell-megvalósítások csoportosítják a mondatokat különböző kritériumok szerint, melyeket szituációknak, kontextusoknak vagy hatóköröknek neveznek, ahogy Graham Klyne fogalmazott.[33][34] Például egy mondatnak lehet URI-val meghatározott kontextusa, mely „igaz ebben:” kapcsolatot határoz meg. Ezenkívül néha hasznos forrás szerint csoportosítani mondatokat, mely szintén URI-val azonosítható, például egy RDF/XML-dokumentum URI-jával. Ekkor a források frissítésekor a megfelelő mondatok is frissíthetők.

A hatókörök implementációja nem igényel teljesen reifikált mondatokat. Egyes implementációk lehetővé tesznek egy hatókör-azonosító URI nélküli mondathoz rendelését.[35][36] Ugyanígy a nevezett gráfokban, ahol a hármasok egy halmazához URI tartozik, szintén reifikáció nélkül képesek kontextus meghatározására..[37]

Lekérdező- és inferencianyelvek

[szerkesztés]

A leggyakoribb lekérdezőnyelv RDF-gráfokban a SPARQL, mely SQL-szerű nyelv, és 2008. január 15. óta W3C-ajánlás.

Az alábbi egy afrikai országok fővárosait mutató lekérdezés fiktív ontológia használatával: 

PREFIX ex: <http://example.com/exampleOntology#>
SELECT ?capital ?country
WHERE {
  ?x ex:cityname ?capital ;
     ex:isCapitalOf ?y .
  ?y ex:countryname ?country ;
     ex:isInContinent ex:Africa .
}

További nem szabványos módszerek RDF-gráfok lekérdezésére:

  • RDQL, a SPARQL SQL-szerű prekurzora
  • Versa, kompakt szintaxis (nem SQL-szerű), csak a 4Suite-ben van jelen (Python).
  • RQL, az egyik első, RDF-sémákat és erőforrás-leírásokat uniforman lekérdező deklaratív nyelv, és az RDFSuite-ben van megvalósítva.[38]
  • SeRQL, a Sesame része
  • XUL: sablonelem, mely adategyeztetéshez való szabályokat deklarál. Az RDF-t csak adat-összekapcsolásra használja.

A SHACL Advanced Features specifikáció[39] (W3C Working Group Note), melynek legfrissebb verzióját a SHACL Community Group kezeli, SHACL-szabályok támogatását írja le, ezt használják adattranszformációkra, inferenciákra és RDF-leképezésekre SHACL-alakzatokon alapulva.

Ellenőrzés és leírás

[szerkesztés]

A legfőbb nyelv RDF-gráfok leírására és ellenőrzésére a SHACL (Shapes Constraint Language).[40] A SHACL specifikáció két részre van osztva (SHACL Core és SHACL-SPARQL). A SHACL Core beépített korlátok listáját (például számosság, értéktartomány) írja le, a SHACL-SPARQL SPARQL-alapú korlátokat és új korlátrészek deklarációjára való kiterjesztési mechanizmust ír le.

További nem szabványos módszerek RDF-gráfok ellenőrzésére:

Példák

[szerkesztés]

1. példa: Egy Eric Miller nevű személy leírása

[szerkesztés]

Az alábbi példa a W3C weblapjáról származik,[44] mely egy erőforrást ír le a „van Eric Miller nevű személy, aki a http://www.w3.org/People/EM/contact#me oldalon azonosítható, e-mail-címe e.miller123(at)example (biztonsági okokból megváltoztatva), és titulusa Dr.” mondatokkal.

Az Eric Millert leíró RDF-gráf[44]

A „http://www.w3.org/People/EM/contact#me” az alany.

A tárgyak:

  • Eric Miller („akinek a neve” állítmánnyal)
  • mailto:e.miller123(at)example („akinek e-mail-címe” állítmánnyal) és
  • "Dr." („akinek titulusa” állítmánnyal).

Az alany egy URI.

Az állítmányokhoz is tartoznak URI-k. Például ez esetben az URI-k:

Ezenkívül az alanynak is van típusa (http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#type), mely „személy” (URI: http://www.w3.org/2000/10/swap/pim/contact#Person).

Így az alábbi „alany, állítmány, tárgy” RDF-hármasok fejezhetők ki:

Szabványos N-Triples formátumban ez így írható fel: 

<http://www.w3.org/People/EM/contact#me> <http://www.w3.org/2000/10/swap/pim/contact#fullName> "Eric Miller" .
<http://www.w3.org/People/EM/contact#me> <http://www.w3.org/2000/10/swap/pim/contact#mailbox> <mailto:e.miller123(at)example> .
<http://www.w3.org/People/EM/contact#me> <http://www.w3.org/2000/10/swap/pim/contact#personalTitle> "Dr." .
<http://www.w3.org/People/EM/contact#me> <http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#type> <http://www.w3.org/2000/10/swap/pim/contact#Person> .

Ezzel ekvivalens módon így írható fel Turtle formátumban: 

@prefix eric:    <http://www.w3.org/People/EM/contact#> .
@prefix contact: <http://www.w3.org/2000/10/swap/pim/contact#> .
@prefix rdf:     <http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#> .

eric:me contact:fullName "Eric Miller" .
eric:me contact:mailbox <mailto:e.miller123(at)example> .
eric:me contact:personalTitle "Dr." .
eric:me rdf:type contact:Person .

RDF/XML formátumban így írható fel: 

<?xml version="1.0" encoding="utf-8"?>
<rdf:RDF xmlns:contact="http://www.w3.org/2000/10/swap/pim/contact#" xmlns:eric="http://www.w3.org/People/EM/contact#" xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#">
  <rdf:Description rdf:about="http://www.w3.org/People/EM/contact#me">
    <contact:fullName>Eric Miller</contact:fullName>
  </rdf:Description>
  <rdf:Description rdf:about="http://www.w3.org/People/EM/contact#me">
    <contact:mailbox rdf:resource="mailto:e.miller123(at)example"/>
  </rdf:Description>
  <rdf:Description rdf:about="http://www.w3.org/People/EM/contact#me">
    <contact:personalTitle>Dr.</contact:personalTitle>
  </rdf:Description>
  <rdf:Description rdf:about="http://www.w3.org/People/EM/contact#me">
    <rdf:type rdf:resource="http://www.w3.org/2000/10/swap/pim/contact#Person"/>
  </rdf:Description>
</rdf:RDF>

2. példa: New York postai rövidítése

[szerkesztés]

Egyes fogalmak az RDF-ben a logikából és a nyelvészetből származnak, ahol az alany–állítmány és alany–állítmány–tárgy szerkezetek jelentése hasonló, de különbözik az RDF-ben használtaktól is. Például a „New York postai rövidítése NY” mondatban New York az alany, a postai rövidítése az állítmány, NY a tárgy.

RDF-hármasként kódolva az alanynak és az állítmánynak URI által megnevezett erőforrásnak kell lennie. Az objektum lehet erőforrás vagy literál. Például az N-Triples formában így néz ki az állítás: 

<urn:x-states:New%20York> <http://purl.org/dc/terms/alternative> "NY" .

E példában az urn:x-states:New%20York a New York államot jelentő erőforrás URI-ja, a http://purl.org/dc/terms/alternative az állítmány URI-ja, az „NY” literál. Látható, hogy az URI-k nem szabványosak, és nem kell azoknak lenniük, míg a jelentésük az olvasóknak ismert.

3. példa: Wikipédia-szócikk Tony Bennről

[szerkesztés]

Ugyanígy, ha a „https://en.wikipedia.org/wiki/Tony Benn” adott erőforrást azonosít (függetlenül attól, hogy az URI járható-e hivatkozásként, vagy hogy az erőforrás valóban Tony Benn Wikipédia-szócikke), hogy közölhesse, hogy az erőforrás címe Tony Benn, és a Wikipédián jelent meg, két állítás kifejezhető érvényes RDF-mondatokként. Az N-Triples változatban ezen állítások így néznek ki: 

<https://en.wikipedia.org/wiki/Tony Benn> <http://purl.org/dc/elements/1.1/title> "Tony Benn" .
<https://en.wikipedia.org/wiki/Tony Benn> <http://purl.org/dc/elements/1.1/publisher> "Wikipedia" .

Ez az információ ezt jelenti: „A Wikipédia által kiadott erőforrás címe Tony Benn”. Azonban az RDF formális, gép által érthető alakba írja az adatot. Célja kódolási és értelmezési mechanizmus létrehozása, hogy az erőforrások leírhatók legyenek úgy, hogy a szoftver értse, vagyis az hozzáférhessen és használhassa az információt, melyet egyébként nem tudna.

A mondatok fenti változatai nem tömörek, mivel az RDF-erőforrásnak (akár alany, akár állítmány) egyedinek kell lennie. Az alanynak egyértelműnek kell lennie a leírt erőforrás egyértelmű meghatározásához. Az állítmánynak azért kell egyedinek lennie, hogy csökkentse az esélyét, hogy a cím vagy a kiadó fogalma a leírással dolgozó szoftvernek többértelmű legyen. Ha a szoftver a http://purl.org/dc/elements/1.1/title URI-t észleli (a címnek egy specifikus definíciója a Dublin Core Metadata Initiative által), tudni fogja azt is, hogy e cím eltér a földcímtől, a szerzett címtől vagy egyszerűen a t-i-t-l-e betűsorozattól.

Az alábbi Turtle szintaxissal írt példa bemutatja, hogy az ilyen egyszerű állítások mennyire kidolgozhatók több RDF-szókinccsel. Itt látható, hogy a Wikipédia elsődleges témája egy személy, Tony Benn: 

@prefix rdf:  <http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#> .
@prefix foaf: <http://xmlns.com/foaf/0.1/> .
@prefix dc:   <http://purl.org/dc/elements/1.1/> .

<https://en.wikipedia.org/wiki/Tony Benn>
    dc:publisher "Wikipedia" ;
    dc:title "Tony Benn" ;
    foaf:primaryTopic [
        a foaf:Person ;
        foaf:name "Tony Benn"
    ] .

Alkalmazások

[szerkesztés]
  • DBpedia – Wikipédia-szócikkekből emel ki állításokat és RDF-adatként közli.
  • YAGO – Hasonlóan a DBpediához, kiemel állításokat szócikkekből és RDF-adatként közli.
  • Wikidata – Önként szerkesztett tudásbázis, melyet a Wikimédia Alapítvány kezel.
  • Creative Commons – RDF használatával ágyaz be weblapokba és mp3-fájlokba licencinformációt.
  • FOAF (Friend of a Friend) – embereket, szokásaikat, kapcsolataikat írja le.
  • Haystack client – a MIT CS és AI Lab szemantikus böngészője.[45]
  • IDEAS Group – formális 4D-s ontológiát hoz létre RDF kódolással vállalatoknak.[46]
  • A Microsoft készített Connected Services Frameworköt,[47] mely RDF-alapú profilkezelésre képes.
  • MusicBrainz – zenei albumok információit közli.[48]
  • NEPOMUK, nyílt forrású szoftver Social Semanticre, és RDF-et használ a metaadatok kezelésére. A KDE Software Compilation 4 része.
  • Cochrane: bizonyítékalapú gyógyításról szóló metaanalízisek kiadója. Ontológiaalapú adatszerkezetet használ a kiadott elemzések RDF-alapú strukturált adatokkal való kiegészítéséhez.[49]
  • RDF Site Summary – egyike a néhány RSS nyelvnek weblapok frissítéseiről szóló információkhoz, gyakran használják hírösszefoglalókhoz és blogokhoz.
  • Simple Knowledge Organization System (SKOS) – KR-reprezentáció szótárakhoz, tezauruszokhoz.
  • Semantically-Interlinked Online Communities – online közösségek leírására és internetalapú beszélgetések, blogok, üzenőfalak, levelezőlisták kapcsolatára használatos szoftver.[50]
  • Smart-M3 – RDF-re hoz létre infrastruktúrát, és az RDF ontológiával kapcsolatos viselkedését használja az információk heterogén összevonására[51]
  • LV2 - Turtle-t használó szabad beépülőformátum API/ABI-képességeket és tulajdonságok leírására[52]

Az RDF-et használják továbbá közösségi hálózatok kutatására is. Ez segíti a üzleti dolgozóknak a jobb megértést és kapcsolatokat a hasznos iparok dolgozóival.[53] Ezenkívül az emberek kapcsolatainak megértését is segítheti.

Az RDF-et használják továbbá a forgalmak jobb megértésében, mivel a forgalmi mintákról szóló információk eltérő weblapokon vannak, és az RDF a különböző webes forrásokról származó információ integrálására van. Korábban gyakori volt a kulcsszavas keresés, de ennek hátránya, hogy nem veszi a szinonimákat figyelembe. Ezért hasznosak az ontológiák. Azonban a forgalom teljes megértéséhez az emberekhez, utcákhoz, utakhoz kapcsolódó fogalmak is megértendők. Mivel ezek emberi fogalmak, szükség van fuzzy-logikára, mivel az utak leírásában hasznos értékek, például a csúszósság nem precíz fogalmak és nem mérhetők. Így a legjobb megoldás a fuzzy-logikát és az ontológiát is használhatja.[54]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Resource Description Framework (RDF) Model and Syntax Specification. www.w3.org
  2. ↑ a b „World Wide Web Consortium Publishes Public Draft of Resource Description Framework”, W3C, 1997. október 3. 
  3. ↑ a b Lash, Alex. „W3C takes first step toward RDF spec”, CNET News, 1997. október 3.. [2011. június 16-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2015. november 28.) 
  4. ↑ Hammersley, Ben. Developing Feeds with RSS and Atom. Sebastopol: O’Reilly, 2–3. o. (2005. december 25.). ISBN 978-0-596-00881-9 
  5. ↑ Resource Description Framework (RDF): Model and Syntax. W3C , 1997. október 2. (Hozzáférés: 2015. november 24.)
  6. ↑ Swick, Ralph: Resource Description Framework (RDF). W3C , 1997. december 11. [1998. február 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 24.)
  7. ↑ Powers 2003, 2. o.
  8. ↑ Resource Description Framework (RDF) Model and Syntax Specification, 1999. február 22. (Hozzáférés: 2014. május 5.)
  9. ↑ Powers 2003, 3. o.
  10. ↑ RDF Primer. W3C, 2004. február 10. (Hozzáférés: 2015. november 21.)
  11. ↑ Resource Description Framework (RDF): Concepts and Abstract Syntax. W3C, 2004. február 10. (Hozzáférés: 2015. november 21.)
  12. ↑ Beckett, Dave: RDF/XML Syntax Specification (Revised). W3C, 2004. február 10. (Hozzáférés: 2015. november 21.)
  13. ↑ Hayes, Patrick: RDF Semantics, 2014. február 10. (Hozzáférés: 2015. november 21.)
  14. ↑ RDF Vocabulary Description Language 1.0: RDF Schema: W3C Recommendation 10 February 2004. W3C, 2004. február 10. (Hozzáférés: 2015. november 21.)
  15. ↑ Grant, Jan & Beckett, Dave (2004-02-10), RDF Test Cases, W3C, <http://www.w3.org/TR/2004/REC-rdf-testcases-20040210/>. Hozzáférés ideje: 2015-11-21
  16. ↑ RDF 1.1 Primer. W3C, 2014. június 24. (Hozzáférés: 2015. november 22.)
  17. ↑ RDF 1.1 Concepts and Abstract Syntax. W3C, 2014. február 25. (Hozzáférés: 2015. november 22.)
  18. ↑ RDF 1.1 XML Syntax. W3C, 2014. február 25. (Hozzáférés: 2015. november 22.)
  19. ↑ RDF 1.1 Semantics. W3C, 2014. február 25. (Hozzáférés: 2015. november 22.)
  20. ↑ RDF Schema 1.1. W3C, 2014. február 25. (Hozzáférés: 2015. november 22.)
  21. ↑ RDF 1.1 Test Cases. W3C, 2014. február 25. (Hozzáférés: 2015. november 22.)
  22. ↑ RDF Vocabulary Description Language 1.0: RDF Schema. W3C, 2004. február 10. [2015. április 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 5.)
  23. ↑ RDF 1.1 Turtle: Terse RDF Triple Language. W3C, 2014. január 9.
  24. ↑ RDF 1.1 TriG: RDF Dataset Language. W3C, 2014. február 25.
  25. ↑ RDF 1.1 N-Triples: A line-based syntax for an RDF graph. W3C, 2014. január 9.
  26. ↑ N-Quads: Extending N-Triples with Context, 2012. június 25. [2013. április 26-i dátummal az eredetiből archiválva].
  27. ↑ RDF 1.1 N-Quads. W3C, 2014. január 1.
  28. ↑ JSON-LD 1.0: A JSON-based Serialization for Linked Data. W3C
  29. ↑ RDF 1.1 XML Syntax. W3C, 2014. február 25.
  30. ↑ RDF 1.1 JSON Alternate Serialization (RDF/JSON). W3C, 2013. november 7.
  31. ↑ Problems of the RDF syntax. Vuk Miličić
  32. ↑ RDF 1.1 Concepts and Abstract Syntax https://www.w3.org/TR/rdf11-concepts/
  33. ↑ Klyne, Graham: Contexts for Information Modelling in RDF. www.ninebynine.org
  34. ↑ RDF Contexts - provenance and partial knowledge. www.ninebynine.org
  35. ↑ The Concept of 4Suite RDF Scopes. ogbuji.net . [2008. december 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. július 29.)
  36. ↑ Redland Notes - Contexts. librdf.org
  37. ↑ Named Graphs / Semantic Web Interest Group. www.w3.org
  38. ↑ The RDF Query Language (RQL). The ICS-FORTH RDFSuite . ICS-FORTH. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. július 29.)
  39. ↑ SHACL Advanced Features. W3C . RDF Data Shapes Working Group. (Hozzáférés: 2021. április 6.)
  40. ↑ [1] SHACL Specification
  41. ↑ [2] SPIN website
  42. ↑ [3] Comparison of SHACL with SPIN
  43. ↑ [4] ShEx Specification
  44. ↑ a b RDF Primer. W3C. (Hozzáférés: 2009. március 13.)
  45. ↑ Haystack Group @ MIT CSAIL. groups.csail.mit.edu
  46. ↑ IDEAS Group. www.ideasgroup.org . [2018. december 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. július 29.)
  47. ↑ Connected Services Framework. microsoft.com
  48. ↑ LinkedBrainz/RDF - MusicBrainz Wiki. wiki.musicbrainz.org
  49. ↑ How knowledge graph technology is helping Cochrane respond to COVID-19. datalanguage.com
  50. ↑ SIOC Project. sioc-project.org
  51. ↑ Oliver Ian, Honkola Jukka, Ziegler Jurgen (2008). „Dynamic, Localized Space Based Semantic Webs”. IADIS WWW/Internet 2008. Proceedings, p.426, IADIS Press, ISBN 978-972-8924-68-3
  52. ↑ LV2 core specification. gitlab.com
  53. ↑ An RDF Approach for Discovering the Relevant Semantic Associations in a Social Network By Thushar A.K, and P. Santhi Thilagam
  54. ↑ Traffic Information Retrieval Based on Fuzzy Ontology and RDF on the Semantic Web By Jun Zhai, Yi Yu, Yiduo Liang, and Jiatao Jiang (2008)

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Resource Description Framework című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Resource Description Framework
A Wikimédia Commons tartalmaz Resource Description Framework témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Resource_Description_Framework&oldid=27567665”








 ApplySandwichStrip

pFad - (p)hone/(F)rame/(a)nonymizer/(d)eclutterfier!      Saves Data!


--- a PPN by Garber Painting Akron. With Image Size Reduction included!

Fetched URL: https://hu.wikipedia.org/wiki/Resource_Description_Framework

Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy