Kovács Gábor
Gábor Kovács is an associate professor at the Business Ethics Center of the Corvinus University of Budapest. He completed his PhD studies in 2017. He received his master’s degree in Buddhist studies from the Budapest Buddhist University in 2010. He did his undergraduate studies in economics and management. He was participating in the research projects of the Business Ethics Center on the ethical value orientations and the ecological value orientations of Hungarian entrepreneurs. His research interests include Buddhist economics, business spirituality, Gross National Happiness, and business ethics in the Anthropocene. He has been secretary of the Hungarian Bhutan Friendship Society since 2011. He has been a member of the European SPES (Spirituality in Economics and Society) Institute since 2010. He gave presentations on Buddhism-related and business ethics-related topics at international conferences in Thailand, India, Vietnam, China, Belgium, Israel, Croatia, Austria, and Hungary.
Supervisors: Laszlo Zsolnai
Supervisors: Laszlo Zsolnai
less
Related Authors
InterestsView All (6)
Uploads
Papers by Kovács Gábor
Design/methodology/approach—The paper involves a qualitative, interpretivist research design. Data was collected by conducting 28 semi-structured interviews with 18 Sri Lankan Buddhist entrepreneurs. Research participants were selected from diverse business sectors. The research applied inductive thematic analysis for structuring and interpreting data.
Findings– For Sri Lankan Buddhist entrepreneurs, improving community vitality is an essential altruistic goal of their business agenda. During the operations of their ventures, this altruistic goal is translated into altruistic actions that improve the economic, social, and environmental vitalities of communities. Research findings highlight that in the case of Sri Lankan Buddhist entrepreneurs, altruistic actions are informed by compassion, which is a fundamental value in the Buddhist religion. Drawing on the findings, an integrated model of community vitality that describes the role of compassion and the mechanisms of entrepreneurial actions in a Buddhist setting was developed inductively.
Originality/value– Studying entrepreneurial actions to focus on the motivations behind improving community vitality is a new research topic. The paper provides valuable knowledge on business spirituality regarding the compassionate motivations of Buddhist entrepreneurs. The integrated model of community vitality, which describes the mechanisms of entrepreneurial actions to improve community vitality in a Buddhist setting, could be an essential compass not only to entrepreneurs but also research scholars in the field of business spirituality.
Schumacher A kicsi szép című könyvében buddhista szempontból vizsgálta meg (i) a munka szerepét, (ii) a közgazdaságtan vezéreszméit, valamint (iii) a természetes erőforrások felhasználását. Buddhista megközelítésben a munka nem szükséges rossz, hanem az emberi képességek fejlesztésének, valamint az együtt-munkálkodásnak a lehetősége, és az emberi élethez szükséges javak és szolgáltatások előteremtése. A buddhista közgazdaságtan vezéreszméi az egyszerűség és az erőszakmentesség, amelyek a gazdasági életben elősegítik a lokalizációt, vagyis a helyi szükségletek helyi erőforrások felhasználásával történő kielégítését. A buddhista megközelítés különbséget tesz a megújítható és a nem megújítható természeti erőforrások között és csak a megújítható erőforrások felhasználását (vagy legvégső esetben a nem megújítható erőforrások körültekintő felhasználását) tartja elfogadhatónak.
Schumacher célja a közgazdaságtan metafizikai vakságának megszüntetése volt, amelynek megvalósításához a buddhizmus megfelelő etikai keretet szolgáltatott. Elismerte azonban, hogy bármelyik vallási és spirituális hagyomány alkalmas lehet arra, hogy biztosítsa a közgazdaságtan etikai alapjait és lehetővé tegye az erények gazdasági életben történő megvalósítását.
Schumacher úttörő munkássága óta a buddhista közgazdaságtan jelentős kutatási területté vált. Egy olyan megközelítés lett, amely keleti és nyugati tudósok munkásságán keresztül a főárambeli, materialista gazdasági megközelítés alternatívájává fejlődött.
Design/methodology/approach—The paper involves a qualitative, interpretivist research design. Data was collected by conducting 28 semi-structured interviews with 18 Sri Lankan Buddhist entrepreneurs. Research participants were selected from diverse business sectors. The research applied inductive thematic analysis for structuring and interpreting data.
Findings– For Sri Lankan Buddhist entrepreneurs, improving community vitality is an essential altruistic goal of their business agenda. During the operations of their ventures, this altruistic goal is translated into altruistic actions that improve the economic, social, and environmental vitalities of communities. Research findings highlight that in the case of Sri Lankan Buddhist entrepreneurs, altruistic actions are informed by compassion, which is a fundamental value in the Buddhist religion. Drawing on the findings, an integrated model of community vitality that describes the role of compassion and the mechanisms of entrepreneurial actions in a Buddhist setting was developed inductively.
Originality/value– Studying entrepreneurial actions to focus on the motivations behind improving community vitality is a new research topic. The paper provides valuable knowledge on business spirituality regarding the compassionate motivations of Buddhist entrepreneurs. The integrated model of community vitality, which describes the mechanisms of entrepreneurial actions to improve community vitality in a Buddhist setting, could be an essential compass not only to entrepreneurs but also research scholars in the field of business spirituality.
Schumacher A kicsi szép című könyvében buddhista szempontból vizsgálta meg (i) a munka szerepét, (ii) a közgazdaságtan vezéreszméit, valamint (iii) a természetes erőforrások felhasználását. Buddhista megközelítésben a munka nem szükséges rossz, hanem az emberi képességek fejlesztésének, valamint az együtt-munkálkodásnak a lehetősége, és az emberi élethez szükséges javak és szolgáltatások előteremtése. A buddhista közgazdaságtan vezéreszméi az egyszerűség és az erőszakmentesség, amelyek a gazdasági életben elősegítik a lokalizációt, vagyis a helyi szükségletek helyi erőforrások felhasználásával történő kielégítését. A buddhista megközelítés különbséget tesz a megújítható és a nem megújítható természeti erőforrások között és csak a megújítható erőforrások felhasználását (vagy legvégső esetben a nem megújítható erőforrások körültekintő felhasználását) tartja elfogadhatónak.
Schumacher célja a közgazdaságtan metafizikai vakságának megszüntetése volt, amelynek megvalósításához a buddhizmus megfelelő etikai keretet szolgáltatott. Elismerte azonban, hogy bármelyik vallási és spirituális hagyomány alkalmas lehet arra, hogy biztosítsa a közgazdaságtan etikai alapjait és lehetővé tegye az erények gazdasági életben történő megvalósítását.
Schumacher úttörő munkássága óta a buddhista közgazdaságtan jelentős kutatási területté vált. Egy olyan megközelítés lett, amely keleti és nyugati tudósok munkásságán keresztül a főárambeli, materialista gazdasági megközelítés alternatívájává fejlődött.
A vizsgált hazai keresztény vállalkozók értékelköteleződése az üzleti életben az emberi méltóság, az igazságosság és a szolidaritás másra vissza nem vezethető alapértékei (core value) segítségével írható le. A buddhista vállalkozók értékelköteleződése négy, másra vissza nem vezethető alapérték segítségével írható le, amelyek az összekapcsoltság, a tudatosság, a mértékletesség és az együttérzés. A két értékorientáció eltérő ontológiai koncepcióval rendelkezik: az Isten képmására teremtett ember méltóságát középpontba helyező keresztény értékelköteleződés antropocentrikus indíttatású, a buddhista tanítások kiindulópontja pedig az összes érző lény organikus összekapcsoltsága. Eltérő ontológiai koncepciójuk ellenére a keresztény és a buddhista értékorientáció az üzleti életben azonos területeken jelenik meg: (i) a munkavállalókat érintő témakörökben; (ii) a vállalkozás alapvető céljaiban; (iii) a gazdálkodás időtávjának meghatározásában; (iv) a vezető szerepében; (v) az érintettek menedzsmentjében; valamint (vi) a korrupció elutasításában.
Kutatásom feltárta, hogy a spiritualitás fogalmára sem keresztény, sem buddhista viszonylatban nem lehet tartalmilag egységes definíciót adni a spirituális értékek iránt elkötelezett magyar vállalkozók körében. A résztvevők összekapcsoltságként, vagy a materiális dimenzión túli jelenségek gyűjtőneveként értelmezik a spiritualitást. Emellett bebizonyosodott, hogy a hazai keresztény és buddhista vállalkozók túlnyomó többségének üzleti gyakorlatában a spirituális értékek materiális értékek feletti dominanciája figyelhető meg, különös tekintettel azokra a szervezetekre, amelyekben a vizsgált vállalkozó a cég vezetője és tulajdonosa is egyben.
A keresztény és buddhista értékorientációk vizsgálata mellett kutatásom rávilágít a spirituális értékorientációból származó etikus vállalati gyakorlat fontosságára, és példákkal alátámasztva mutatja be a spirituális értékeken alapuló üzleti gyakorlatokat.
A vizsgált hazai keresztény vállalkozók értékelköteleződése az üzleti életben az emberi méltóság, az igazságosság és a szolidaritás másra vissza nem vezethető alapértékei (core value) segítségével írható le. A buddhista vállalkozók értékelköteleződése négy, másra vissza nem vezethető alapérték segítségével írható le, amelyek az összekapcsoltság, a tudatosság, a mértékletesség és az együttérzés. A két értékorientáció eltérő ontológiai koncepcióval rendelkezik: az Isten képmására teremtett ember méltóságát középpontba helyező keresztény értékelköteleződés antropocentrikus indíttatású, a buddhista tanítások kiindulópontja pedig az összes érző lény organikus összekapcsoltsága. Eltérő ontológiai koncepciójuk ellenére a keresztény és a buddhista értékorientáció az üzleti életben azonos területeken jelenik meg: (i) a munkavállalókat érintő témakörökben; (ii) a vállalkozás alapvető céljaiban; (iii) a gazdálkodás időtávjának meghatározásában; (iv) a vezető szerepében; (v) az érintettek menedzsmentjében; valamint (vi) a korrupció elutasításában.
Kutatásom feltárta, hogy a spiritualitás fogalmára sem keresztény, sem buddhista viszonylatban nem lehet tartalmilag egységes definíciót adni a spirituális értékek iránt elkötelezett magyar vállalkozók körében. A résztvevők összekapcsoltságként, vagy a materiális dimenzión túli jelenségek gyűjtőneveként értelmezik a spiritualitást. Emellett bebizonyosodott, hogy a hazai keresztény és buddhista vállalkozók túlnyomó többségének üzleti gyakorlatában a spirituális értékek materiális értékek feletti dominanciája figyelhető meg, különös tekintettel azokra a szervezetekre, amelyekben a vizsgált vállalkozó a cég vezetője és tulajdonosa is egyben.
A keresztény és buddhista értékorientációk vizsgálata mellett kutatásom rávilágít a spirituális értékorientációból származó etikus vállalati gyakorlat fontosságára, és példákkal alátámasztva mutatja be a spirituális értékeken alapuló üzleti gyakorlatokat.