Honduras
Honduras vagy hivatalos nevén Hondurasi Köztársaság (República de Honduras, IPA: reˈpuβlika ðe onˈduɾas) Magyarországnál kicsit nagyobb ország Közép-Amerikában. Nyugatról Guatemala, délnyugatról Salvador, délkeletről Nicaragua határolja, északi partjait a Karib-tenger, déli partjait a Csendes-óceán mossa.
Európai felfedezése előtt fontos mezoamerikai kultúráknak adott otthont, különösen a maja civilizációnak. A gyarmatosító spanyolok elterjesztették a katolicizmust és a jelenleg uralkodó spanyol nyelvet, valamint számos szokást, amelyek keveredtek az őslakosok kultúrájával. Honduras 1838-ban nyerte el teljes függetlenségét.
Területének jelentős részét a Kordillerák vulkanikus láncai uralják, amelyekhez az ország északi részén – a Karib-tengerre néző, széles, mocsaras, trópusi esőerdő fedte – síkság kapcsolódik.
Etimológia
szerkesztésA Honduras jelentése spanyolul „Mélységek”. A név utalhat az északon fekvő Trujillo-öbölre, mint a hajók kikötését, a horgonyvetést nehezítő nagy tengermélységekre vagy Kolumbusz állítólagos idézetére: "Gracias a Dios que hemos salido de esas honduras" ("Hála Istennek, hogy elhagytuk ezeket a mélységeket.")[5][6][7]
Történelme
szerkesztés
Honduras területe az európaiak megjelenése előtt a Maja Birodalom része volt (770 - 1000 között).
1000-1200 között a nagy-nakaja (indián) kultúra befolyása alatt állt.
Kolumbusz az amerikai szárazföldön először 1502-ben itt szállt partra, az észak-hondurasi Trujillo közelében, és „Hondurasnak” (mélységnek) nevezte a területet az itteni nagy vízmélységek miatt.
A terület spanyol meghódítására csak Mexikó elfoglalása után került sor. Cristóbal de Olid 1523. májusában szállt itt partra Hernán Cortés megbízásából és a spanyol korona nevében birtokba vette a területet. 1524-től a spanyol hódítók előrenyomultak a régióban. 1540-ben megalapították a fővárost, Comayaguát. A jelenlegi fővárost, Tegucigalpát 1578 körül alapították az arany- és ezüstbányák közelében fekvő településként.
Honduras a függetlenségét 1821-ben vívta ki, de a térség többi államához hasonlóan belépett a Közép-amerikai Egyesült Tartományok nevű államszövetségbe, amelynek felbomlása után, 1838-ban lett önálló. A Hondurasi Köztársaságot 1838-ban kiáltották ki. Alig több mint másfél évszázados történelme során 140 véres, illetve vértelen puccsot élt át az ország, az alkotmányát tizenötször fogalmazták újra, mialatt két vesztes háborút vívott Salvadorral és Guatemalával. A vereségek következtében kormányválságok alakultak ki.
1839 januárjában hivatalosan is elfogadták az ország első alkotmányát. Francisco Ferrera tábornok lett az ország első alkotmányos elnöke (1841-1843). 1891-ben megalakult az első politikai párt, a Hondurasi Liberális Párt, 1902-ben pedig a Hondurasi Nemzeti Párt, amelyek 2022-ig irányították az országot.
1998-ban a Mitch hurrikán itt áthaladva több ezer halálos áldozatot követelt és jelentősen megrongálta az ország infrastruktúráját.
2009-ben az ország politikai és társadalmi válságon ment keresztül, amikor is államcsíny történt.
Földrajz
szerkesztésA közép-amerikai földhídon fekvő ország a Karib-tengerrel 600 km-es, a Csendes-óceánnal 100 km-es partszakasszal érintkezik. Főbb szigetei (a Karib-tengerben): Utila, Roatan, Guanaja.
Domborzata
szerkesztésAz ország 9/10-ét a Közép-amerikai Kordillerák hegységei borítják, amelyeket szűk völgyek és fennsíkok tagolnak. A Kordillerák két fő vonulata K-Ny irányban: északon az Esperanza-hegység, délebbre a Sierra Madre.[9] A legmagasabb hegyek az ország nyugati részén emelkednek. A karibi és csendes-óceáni partokon mocsaras síkságok húzódnak. Legmagasabb pontja a Lempira megyében emelkedő, a 2800 méteres magasságot is meghaladó Cerro Las Minas (más néven Pico Celaque), amelynek magasságáról különböző forrásokban különböző adatok olvashatók.[10][11][12]
-
Főbb települések -
Honduras domborzati térképe -
Éghajlati térképe (angol) -
Tájkép, Choluteca -
Vízrajza
szerkesztésFontosabb folyói a Karib-tengerbe ömlenek. Jelentősebb folyói: Aguán, Sico, Patuca, Guayape, Choluteca[9]
- Río Patuca, az ország leghosszabb folyója
- Río Ulúa, gazdaságilag a legfontosabb folyója
- Río Choluteca, ez a főváros folyója
- Río Negro, határfolyó a nicaraguai határon
- Río Coco, egy másik határfolyó a nicaraguai határon
- Río Goascorán, határfolyó a salvadori határon
Éghajlata
szerkesztésAz országban trópusi éghajlat uralkodik. Az évi középhőmérséklet 25 °C. Az évi csapadék mennyisége 1000 és 2000 mm között mozog. Az északi part jóval nedvesebb, mint az ország többi része. La Ceiba (északi part) évi átlagos csapadékmennyisége 3200 mm, Cholutecáé (déli part) 1700 mm.[13] A főváros régiójában és a déli parton a száraz évszak novembertől áprilisig tart; az északi parton nincs kifejezett száraz évszak, csak április-május környékén kevesebb csapadék hull.[14] A hegyvidékek némileg hűvösebbek, mint az alacsony területek.
Időnként hurrikán okoz súlyos károkat az országban (például 1998 márciusában).
Élővilág, természetvédelem
szerkesztésHondurasnak változatos növény és állatvilága van. Több mint 6000 szövetes növény található, ebből 630 orchidea, ezen kívül 250 kétéltű és hüllőfaj, több mint 700 madárfaj, és 110 emlősfaj, melynek fele denevér.
Nemzeti parkjai
szerkesztés
Hondurasban a nemzeti parkok és természetvédelmi területek megtalálhatók minden tájon. Összesített területük 25 000 km². Az alábbi felsorolásban csak a legkönnyebben látogathatók szerepelnek:[15]
- Barbareta Tengeri Nemzeti Park (Islas de la Bahía megye) - papagájhalak és más különös, ritka élőlények.
- Capiro-Calentura Nemzeti Park - nagy darab esőerdő az északi parton, a spanyol gyarmatosítás korai korszakából származó emlékekkel.
- Celaque Nemzeti Park - magas hegycsúcsokon köderdők és hideg vizű források.
- Cerro Azul - nehezen megközelíthető helyen hévízű források, különleges barlangok.
- Cusuco Nemzeti Park - kvézál (quetzal) madár.
- La Muralla - ez is a kvézál madárról nevezetes.
- La Tigra - Honduras első nemzeti parkja (1980), de már az ötvenes évek elejétől természetvédelmi terület volt.
Ez korántsem teljes felsorolás. Van még ezen kívül is sok nemzeti park, bioszféra rezervátum, állatrezervátum, és az egész Moszkitó-part (Moskitia) nevű táj védelem alatt áll.
Természeti világörökségei
szerkesztésAz UNESCO természeti világörökségnek nyilvánította a Río Plátano Bioszféra-rezervátumot.
Politika és közigazgatás
szerkesztésHonduras elnöki rendszerű köztársaság.
Az elnök egyben állam- és kormányfő, akit népszavazással választanak meg négy évre.[16] A 128 fős, egykamarás Nemzeti Kongresszus tagjait szintén négy évre választják.[16]
A politikai pártok nagyrészt szabadon működhetnek, bár a hatalom az 1980-as évek eleje óta többnyire a Liberális Párt (PL) és a Nemzeti Párt (PN) kezében összpontosul.[16]
Az intézményi gyengeség, a korrupció, az erőszak és a büntetlenség aláássák az állam általános stabilitását. Az újságírók, politikai aktivisták és nők gyakran válnak erőszak áldozataivá, és az elkövetőket ritkán állítják bíróság elé.[16] Míg szabályos választásokat tartanak, a 2017-es elnökválasztás körüli szabálytalanságok arra késztették a választási megfigyelőket, hogy megkérdőjelezzék az eredményt.[16]
A Freedom House 2022-ben a »részben szabad« országok közé sorolta.[16]
Közigazgatási beosztás
szerkesztésAz ország 18 megyére (spanyol: departamento) oszlik, melyek a következők:
- Atlántida
- Choluteca
- Colón
- Comayagua
- Copán
- Cortés
- El Paraíso
- Francisco Morazán
- Gracias a Dios
- Intibucá
- Islas de la Bahía
- La Paz
- Lempira
- Ocotepeque
- Olancho
- Santa Bárbara
- Valle
- Yoro
Politikai pártok
szerkesztésElnökök
szerkesztésVédelmi rendszer
szerkesztés
Népesség
szerkesztés
Általános adatok
szerkesztésAz ország népessége 2017-ben 9,3 millió fő, melynek kb. 56%-a városokban él.[17]
Népességének változása
szerkesztés| Lakosok száma | 2 002 333 | 2 420 234 | 2 845 261 | 3 413 422 | 4 111 424 | 5 041 781 | 5 852 719 | 6 628 171 | 7 469 844 | 10 062 994 |
| 1960 | 1966 | 1972 | 1978 | 1984 | 1991 | 1997 | 2003 | 2009 | 2021 |
Legnépesebb városok
szerkesztésEtnikai, nyelvi összetétel
szerkesztésA lakosság 90%-a mesztic, 7%-a indián (maja, lenka, pipil, paja, miszkito stb.), 2%-a fekete, 1%-a pedig fehér.
Az országban a hivatalos nyelv a spanyol, de beszélik még az angolt és több indián nyelvet is.
Vallási összetétel
szerkesztésA lakosság 97%-a római katolikus, 3%-a pedig protestáns vallású.
Szociális rendszer
szerkesztésGazdasága
szerkesztés
Honduras 2020 táján Közép-Amerika második legszegényebb országa, a jövedelem rendkívül egyenlőtlen eloszlásától, valamint a magas alulfoglalkoztatástól szenved.[18] Míg történelmileg a banán és a kávé exportjától függött, mára diverzifikálta exportbázisát, így abban a ruházat és autóhuzal-kábelkötegek gyártása is megtalálható, de gazdasága nagymértékben függ az amerikai (USA) kereskedelemtől és az onnan érkező pénzátutalásoktól.[18]
A korrupció komoly probléma; némi pénzmosási tevékenység is van.[18]
Gazdasági ágazatok
szerkesztésMezőgazdaság
szerkesztésA lakosság saját szükségletére kukoricát, rizst és babot termeszt. A jórészt külföldiek tulajdonában lévő ültetvényekről banán, kávé, cukornád, dohány és gyapot kerül a világpiacra. Jelentős az USA-ba irányuló garnélarák- és homárexport.[19]
Ipar
szerkesztésFőbb iparágak: cukor- és kávéfeldolgozás, szövött és kötött ruházati ipar, szivargyártás, faipar.
Bányászat
szerkesztésGazdag ásványkincskészleteit (nikkel, arany, jód, ólom, réz és vasérc) külföldi, főleg amerikai társaságok tartják ellenőrzés alatt.
Külkereskedelem
szerkesztésFő árucikkek:[18]
- Exporttermékek: kávé, ruházat, kávé, garnélarák, gépkocsi kábelköteg, szivar, banán, arany, pálmaolaj, gyümölcs, homár, fűrészáru.
- Importtermékek: kommunikációs berendezések, gépek és közlekedési eszközök, ipari nyersanyagok, vegyipari termékek, üzemanyag, élelmiszer.
Főbb kereskedelmi partnerek 2017-ben:[18]
- Export:
USA 34,5%, Németország 8,9%, Belgium 7,7%, El Salvador 7,3%, Hollandia 7,2%, Guatemala 5,2%, Nicaragua 4,8% - Import: USA 40,3%, Guatemala 10,5%, Kína 8,5%, Mexikó 6,2%, El Salvador 5,7%, Panama 4,4%, Costa Rica 4,2%
Az országra jellemző egyéb ágazatok
szerkesztésKábítószerek az USA-ba irányuló egyik átrakási pontja. Kis parcellákon és elsősorban helyi fogyasztásra használt kannabisztermelés is jellemző.[18]
Közlekedés
szerkesztés
Az ország közlekedési hálózata – hasonlóan a többi térségbeli országhoz – még viszonylag fejletlen. A vasúthálózat hossza 699 km, a közúthálózaté 13 603 km.
Légi
szerkesztésA 2010-es években 103 repülőtér található az országban, ebből burkolt pályájú 13.[18]
Vízi
szerkesztésFő tengeri kikötők:[18]
- La Ceiba,
- Puerto Cortes,
- San Lorenzo,
- Tela
Telekommunikáció
szerkesztés| Hívójel prefix | HQ-HR |
| ITU zóna | 11 |
| CQ zóna | 7 |
Kultúra
szerkesztés
Oktatási rendszer
szerkesztésKulturális világörökség
szerkesztés- Kulturális világörökségnek nyilvánították Copán maja romjait.
Művészetek
szerkesztés- Építészet
- Képzőművészetek
- Irodalom
- Filmművészet
- Zene
Hagyomány és néprajz
szerkesztésGasztronómia
szerkesztésAz egyik legismertebb hondurasi étel a baleada nevű tortilla.[20]
Turizmus
szerkesztés
Honduras mint turisztikai célpont, a természeti környezete, strandjai, korallzátonyai, növény- és állatvilága, valamint régészeti lelőhelyei miatt lehet vonzó. További látnivalók közé tartozik a kultúra és a gasztronómia.
Bűnözés
szerkesztésVilágviszonylatban itt az egyik legmagasabb a bűnözési arány.[21] San Pedro Sula a gyilkossági számokat tekintve gyakran kerül a városok közt globálisan az első helyre.[22][23]
Egészség
szerkesztésJavasolt oltások a Hondurasba utazóknak:
Malária ellen gyógyszer van. (Nagy a kockázata a fertőzésnek).
Javasolt oltás bizonyos területekre utazóknak:
Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki:
Sport
szerkesztés
Labdarúgás
szerkesztésHondurasban igen népszerű a labdarúgás. A hondurasi labdarúgó-válogatott eddig háromszor jutott ki labdarúgó-világbajnokságra, ám csoportjából egyszer sem jutott tovább.[24]
Az ország legjelentősebb rangadója a két legnagyobb szurkolótáborral rendelkező csapat, az Olimpia és a Motagua összecsapása. Mindkettő együttes otthona a főváros, Tegucigalpa.[25]
Magyarországon az egyik legismertebb hondurasi sportoló Luis Ramos, aki a Debreceni Lokiban is játszott, mely bejutott a 2009–2010-es BL-be. Ramos azt nyilatkozta, hogy hosszú ideje nem volt ilyen eredményes országának egy játékosa sem, és országáért focizik.
Világviszonylatban is kiemelkedő játékos Wilson Palacios, aki jelenleg az angol Stoke City FC játékosa, középpályás poszton, de korábban játszott a Tottenhamben is.
- Lásd még: Hondurasi labdarúgó-válogatott
Olimpia
szerkesztésÜnnepnapok
szerkesztés- Újév (január 1.)
- Az amerikai ország napja (április 14.)
- a munka ünnepe (május 1.)
- a függetlenség napja (szeptember 15.)
- Morazán születésnapja (október 3.)
- Kolumbusz napja (október 12.),
- a hadsereg napja (október 21.)
- Karácsony (december 25-26.)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Honduras' new leader, 2022. január 26. (Hozzáférés: 2022. február 27.)
- ↑ https://data.worldbank.org/country/HN, 2022. november 2.
- ↑ World Population Review
- ↑ World Population Review 2022
- ↑ History of Honduras — Timeline. Office of the Honduras National Chamber of Tourism. [2012. május 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 27.)
- ↑ Davidson traces it to Herrera. Historia General de los Hechos de los Castellanos. Buenos Aires: Editorial Guarania, 24. o. (1945–1947). ISBN 978-8474913323
- ↑ Davidson, William. Honduras, An Atlas of Historical Maps. Managua: Fundacion UNO, Colección Cultural de Centro America Serie Historica, no. 18, 313. o. (2006). ISBN 978-99924-53-47-6
- ↑ Swiggett, Glen Levin (1917). «Introducción». Proceedings of the Second Pan American Scientific Congress. Washington.
- ↑ a b http://honduras.terkepek.net/
- ↑ Parque Nacional Celaque (spanyol nyelven). Hondurastips. (Hozzáférés: 2014. július 26.)
- ↑ Celaque ofrece la montaña mas alta de Honduras (spanyol nyelven). La Tribuna, 2007. május 6. [2014. július 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 26.)
- ↑ Cerro Las Minas, Honduras. Peakbagger. (Hozzáférés: 2014. július 26.)
- ↑ NOAA
- ↑ NOAA National Oceanic and Atmospheric Administration
- ↑ Archivált másolat. [2009. február 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 11.)
- ↑ a b c d e f Honduras: Country Profile (angol nyelven). Freedom House. (Hozzáférés: 2022. augusztus 16.)
- ↑ https://www.worldometers.info/demographics/honduras-demographics/
- ↑ a b c d e f g h CIA World Factbook
- ↑ Faragó Imre. Nagy képes földrajzi világatlasz, 4. kiadás (magyar nyelven), Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen (2008). ISBN 9789635966776
- ↑ Baleada, sabor hondureño en el paladar del mundo (spanyol nyelven). La Prensa. (Hozzáférés: 2016. június 23.)
- ↑ Crime Index by Country 2021. www.numbeo.com. (Hozzáférés: 2021. január 30.)
- ↑ Bacon, David: If San Pedro Sula Is Murder Capital of the World, Who Made It That Way? (amerikai angol nyelven). The American Prospect, 2019. június 13. (Hozzáférés: 2021. január 30.)
- ↑ Honduran City is World Murder Capital; Juarez Drops for Second Year in a Row (amerikai angol nyelven). Fox News, 2016. december 17. (Hozzáférés: 2021. január 30.)
- ↑ Honduras válogatottjának adatlapja a FIFA honlapján (spanyol nyelven). [2014. július 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 26.)
- ↑ Lo que no sabías del clásico Olimpia-Motagua (spanyol nyelven). El Heraldo, 2012. október 18. (Hozzáférés: 2014. július 26.)
Források
szerkesztés- Midi Világatlasz (Nyír-Karta és Topográf Kiadó, 2003) ISBN 963-9516-63-5
További információk
szerkesztés
