Santiago (Chile)
Santiago[2] (hosszabb nevén: Santiago de Chile) Chile fővárosa, egyben legnagyobb városa, közigazgatásilag a Santiagói Régió központja. Lakosainak száma a 2002. évi népszámlálás szerint 6,0 millió fő, ami az ország lakosságának csaknem 40%-a. Ezzel Latin-Amerika egyik legnagyobb városa. Bár az ország fővárosa Santiago, a Chilei Nemzeti Kongresszus a közeli Valparaísóban ülésezik (Santiagótól kb. 100 km-re északnyugatra, a Csendes-óceán partján).
| Santiago | |||
 | |||
| Santiago belvárosa | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Chile | ||
| Alapítás éve | 1541 | ||
| Polgármester | Pablo Zalaquett Said | ||
| Irányítószám | 3580000 | ||
| Körzethívószám | 56 2 | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 6 257 516 fő (2017)[1] | ||
| – agglomeráció | 6 676 745 fő | ||
| Népsűrűség | 8 964 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 520 m | ||
| Terület | 641,4 km² | ||
| Időzóna | UTC−4 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 d. sz. 33° 26′ 15″, ny. h. 70° 39′ 00″33.437500°S 70.650000°WKoordináták: d. sz. 33° 26′ 15″, ny. h. 70° 39′ 00″33.437500°S 70.650000°W | |||
| Santiago weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Santiago témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése
szerkesztésSantiago az ország középső részén fekvő völgyben fekszik. A várost a Mapocho folyó szeli át, melybe tisztítatlanul ömlik a háztartási és ipari szennyvíz valamint a közeli rézbányák hulladéka.
Éghajlat
szerkesztésÉghajlata enyhe mediterrán, a nyarak viszonylag szárazak, a telek csapadékosabbak. A legmagasabb hőmérséklet nyáron eléri a 35 °C-ot, míg télen nulla és 15 °C között váltakozik. Az éves csapadékmennyiség 346 mm.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 36,0 | 37,0 | 34,0 | 31,0 | 31,0 | 27,0 | 27,0 | 29,0 | 31,0 | 33,0 | 36,0 | 37,0 | 37,0 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 29,7 | 29,1 | 26,9 | 23,5 | 18,7 | 15,2 | 14,9 | 16,7 | 19,0 | 22,3 | 25,4 | 28,4 | 22,4 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | 20,9 | 19,9 | 17,6 | 14,4 | 11,1 | 8,5 | 8,1 | 9,5 | 11,5 | 14,5 | 17,3 | 19,9 | 14,4 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 13,0 | 12,4 | 10,7 | 8,0 | 6,3 | 4,3 | 3,9 | 4,8 | 6,1 | 8,2 | 10,1 | 12,0 | 8,3 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | 6,0 | 6,0 | 3,0 | 1,0 | −3,0 | −5,0 | −7,0 | −6,0 | −2,0 | −1,0 | 2,0 | 2,0 | −7,0 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 0 | 1 | 3 | 10 | 42 | 70 | 86 | 51 | 22 | 13 | 9 | 2 | 309 |
| Havi napsütéses órák száma | 322 | 280 | 265 | 185 | 117 | 91 | 110 | 138 | 158 | 208 | 267 | 321 | 2462 |
| Forrás: World Meteorological Organization, Meteorología Interactiva, BBC Weather, Danish Meteorological Institute | |||||||||||||
Története
szerkesztés
Santiagót Pedro de Valdivia alapította 1541. február 12-én Santiago de Nueva Extremadura néven. Valdívia kifejezetten enyhe éghajlata és könnyű védhetősége miatt választotta ezt a helyet. A Mapocho folyó ugyanis két részre osztja a területet és az alsó folyás mentén szigetet formálva újra egyesül.
Az első házakat még a bennszülött indiánok segítségével emelték. A Mapocho folyó déli partját később az Alameda néven ismert sétánnyá alakították át. Az 1810 és 1818 között zajlott chilei függetlenségi háborúban a város délnyugati részén vívták a maipúi csatát, melyben a város kisebb károkat szenvedett. Santiago 1818-ban lett Chile fővárosa. Ennek ellenére a 19. század elején Santiago még kisvárosnak számított kevés jelentéktelen épülettel. Kivétel csak a Moneda palota (mely a spanyol uralom alatt Chile pénzverdéjeként működött) és néhány templom, valamint módosabb polgári ház volt.
Az 1880-as években az észak-chilei salétromtermelés és műtrágyagyártás ugrásszerű fejlődése a gazdasági virágzás korszakát hozta az országban, és elősegítette a főváros fejlődését. A függetlenség centenáriumára (1918) számos meghatározó létesítmény épült, mint például a Nemzeti Könyvtár és a Szépművészeti Múzeum. Az 1930-as évekre Santiago kezdte modern nagyváros képét ölteni, számos új épülete mellett a népesség is lényegesen nőtt, ami az ország északi és déli részeiről történt nagyarányú bevándorlásnak köszönhető. Az 1985. évi földrengés a belváros néhány jelentős történelmi épületét romba döntötte. Santiago ma Latin-Amerika egyik fontos gazdasági központja.
Gazdaság
szerkesztésSantiago Chile legfontosabb ipari és gazdasági központja, mely a nemzeti össztermék 45%-át termeli meg. Egyúttal Buenos Airessel és São Paulóval együtt Dél-Amerika egyik legnagyobb pénzügyi központja. Az utóbbi időkben a dinamikus chilei gazdasági növekedésnek köszönhetően egyre több multinacionális cég választotta Santiagót regionális székhelyül. Ilyenek a HP, Reuters, JP Morgan, Intel, Coca-Cola Company, Unilever, Nestlé, Kodak, BHP Billiton, IBM, Motorola, Microsoft, Ford, Yahoo! és sokan mások. Néhány nemzetközi szervezet, mint például az ECLAC irodái is itt vannak.
Közlekedés
szerkesztés
Légi közlekedés
szerkesztésSantiago repülőtere az Arturo Merino Benítez nemzetközi repülőtér a város központjától 15 km-re északnyugatra (ismert nevei még: Pudahuel Airport és Santiago International Airport) az egyik legkorszerűbb a térségben. 2008-as forgalma 9 millió utas volt.
Távolsági közlekedés
szerkesztésA várost vasútvonal köti össze az ország déli részén levő Puerto Montt városával. A vonatok a város központi pályaudvaráról az Estación Centralról indulnak. A magántársaságok által üzemeltetett buszjáratok olcsón és kényelmesen szállítják az utasokat a városból az ország minden részébe. A város szélső kerületeit új autópályák kötik össze.
Tömegközlekedés
szerkesztésBusz
szerkesztésA buszok jellegzetes sárga színűek és microsnak nevezik őket. A buszszolgáltatás 2006-tól teljesen megújult, új vonalakat létesítettek, új buszokat állítottak rendszerbe és jobb tarifarendszert dolgoztak ki.
Metró
szerkesztésA metró első vonalát 1975-ben adták át. 2019-től kezdve a várost hét metróvonal hálózza be, melyeket számokkal jelölnek, azonban 7-es metró nem létezik, valamint a 4A a 4-estől eltérő vonalnak számít. A 140 km hosszú rendszer 136 állomást kapcsol össze. A hálózatot még bővíteni szándékozzák, folyamatban van a 2-es és 3-as vonal meghosszabbítása, valamint új vonalak építése is tervben van.[3]
Taxi
szerkesztésA feketére festett sárga tetejű taxik az egész városban megtalálhatók, rajtuk kívül telefonon hívható úgynevezett rádiótaxik is rendelhetők. Ezek külön nincsenek megjelölve. Rajtuk kívül közlekednek még a Colectivosnak nevezett taxijáratok, amelyek meghatározott útvonalon rögzített tarifával szállítják az utasokat.
Kultúra
szerkesztésZene
szerkesztés
A városnak két szimfonikus zenekara van:
- Az Orquesta Filarmónica de Santiago, amely a Teatro Municipalban játszik
- Az Orquesta Sinfónica de Chile, az Universidad de Chile egyetem zenekara, saját színházában játszik.
Múzeumok
szerkesztés- Centro Cultural Palacio de La Moneda, a La Moneda palota déli szárnyánál levő tér alatt, a város legújabb és legnagyobb kulturális központja.
- Museo Arqueológico de Santiago
- Museo de Santiago Casa Colorada
- Museo Catedral Metropolitana
- Museo Colonial San Francisco
- Museo Chileno de Arte Precolombino
- Museo Histórico Nacional
- Museo Nacional de Bellas Artes
- Museo de Arte Contemporáneo
- Museo Interactivo Mirador
- Museo Artequín
- Museo de Ciencia y Tecnología
- Museo Ferroviario
- Museo de la Solidaridad "Salvador Allende"
- Palacio Cousiño
- La Chascona, Pablo Neruda háza és emlékmúzeuma
Egyetemek
szerkesztés- Pontificia Universidad Católica de Chile (Puc)
- Universidad de Chile (U, UCh) a legpatinásabb chilei egyetem
- Universidad de Santiago de Chile (Usach)
- Universidad Metropolitana de Ciencias de la Educación (Umce)
- Universidad Tecnológica Metropolitana (Utem)
Magánegyetemek:
- Universidad Academia de Humanismo Cristiano
- Universidad Adolfo Ibáñez (UAI)
- Universidad Alberto Hurtado
- Universidad Bernardo O'Higgins
- Universidad Bolivariana
- Universidad Católica Raúl Silva Henríquez
- Universidad Central de Chile
- Universidad de Artes y Ciencias Sociales (Arcis)
- Universidad de Artes, Ciencias y Comunicación (UNIACC)
- Universidad de Ciencias de la Informática
- Universidad de las Américas
- Universidad de Los Andes
- Universidad del Desarrollo
- Universidad del Pacífico
- Universidad Diego Portales
- Universidad Europea de Negocios
- Universidad Finis Terrae
- Universidad Gabriela Mistral
- Universidad Iberoamericana de Ciencias y Tecnología
- Universidad Internacional SEK
- Universidad La República
- Universidad Mariano Egaña
- Universidad Mayor
- Universidad Miguel de Cervantes
- Universidad Nacional Andrés Bello
- Universidad Santo Tomás
- Universidad Tecnológica Vicente Pérez Rosales
Szabadidő
szerkesztésA város jelentősebb zöldterületei:
- Parque Metropolitano de Santiago
- Parque O'Higgins
- Parque Forestal,
- Cerro Santa Lucía
Modern síközpontok a várostól 1 órányira:
- Farellones Archiválva 2007. szeptember 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Valle Nevado
- La Parva
- Portillo (kb. 3 órányira).
Az ország egyik legfontosabb bortermelőhelye a közeli Maipo-völgyben található. Néhány a pincészetek közül:
Kulturális látványosságok:
- Barrio Bellavista
- Estación Central, a Gustave Eiffel tervezte vasútállomás
- Estadio Víctor Jara
- Ex Congreso Nacional
- Plaza de Armas, tér a belvárosban
- La Moneda palota, a kormány székhelye
Főbb labdarúgóstadionok:
- Estadio Nacional de Chile, az 1962-es FIFA világkupadöntő színhelye
- Estadio David Arellano
- Estadio San Carlos de Apoquindo
Egyéb építmények:
- Gran Torre Santiago, Dél-Amerika legmagasabb épülete
Képgaléria
szerkesztés-
Palacio de La Moneda -
Sífelvonó a Valle Nevadón -
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ 2017-es chilei népszámlálás
- ↑ Artículo 3º D.L. 3.260 de Chile: "La capital nacional de la República de Chile, es la ciudad de Santiago, y a la vez, lo será de la Región Metropolitana de Santiago."
- ↑ Conoce la "estación fantasma" de la Línea 3: fue construida hace 30 años y no será utilizada. [2021. október 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. december 27.)
További információk
szerkesztés
- Képek Santiagóról
- Santiago interaktív térképe Archiválva 2008. május 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
