Ugrás a tartalomhoz

Ágoston-rend

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ágoston-rend (Ordo Fratrum S. Augustin)
A Szent Ágoston-rend pecsétje, Velence, 1777
A Szent Ágoston-rend pecsétje, Velence, 1777
RövidítésOSA
Egyéb nevekágostonrendiek
MottóAnima una et cor unum in Deum (Egy szívvel és lélekkel Isten felé)
Alapítóa hagyomány szerint: Hippói Szent Ágoston;
valójában: IV. Sándor pápa
Alapítva12. század
General PriorFr. Alejandro Moral Antón
SzékhelyeAugustinian General Curia, Via Paolo VI, 25, 00193, Róma, Olaszország
Elhelyezkedése
a rend központja (Vatikán)
a rend központja
a rend központja
Pozíció Vatikán térképén
é. sz. 41° 54′ 03″, k. h. 12° 27′ 26″41.900970°N 12.457280°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Ágoston-rend témájú médiaállományokat.

Az Ágoston-(szerzetes)rend (latinul: Ordo Fratrum S. Augustin, rövidítésük: OSA) egy római katolikus szerzetesrend, mely alapítójának Hippói Szent Ágostont tekinti.

Két fő águk van:

  1. Ágoston rendi remeték (Ordo eremitarum S. Augustin) – Két ága van: sarutlanok (disealceat) és sarusok (calcenti).
  2. Ágostonrendi kanonokok (Canonici regulares s. Augustini)

Vannak még a 19. században létrehozott anglikán ágostonos rendek, amelyeknek csak női tagjai vannak.

Az Ágoston-rendről

[szerkesztés]

Előzmények

[szerkesztés]

A nyugati szerzetesség egy jelentős ága, amely Szent Ágostonnak, az algériai Hippó püspökének – az egyháziak erkölcseiről tartott beszédeivel és a hippói apácákhoz írt 109-ik levelével – írt szabályzatát követték. Ágoston megtérését és pappá szentelését követően Hippóban olyan papi közösséget állított föl, amelynek tagjai lemondtak saját tulajdonukról és életüket közösen élték. Ennek a közösségi életnek a középpontjába az evangéliumi eszme megvalósítása és terjesztése állt. Vagyis a közösségi életet összekapcsolták a lelkipásztori tevékenységgel. Szent Ágoston kezdeményezése követőkre talált, de a bencés szerzetesség egyeduralkodóvá válása miatt háttérbe szorult. Az első püspök, aki Szent Ágoston szellemében szabályozta papjai életét a 8. században élt Szent Chrodegang metzi püspök volt. De az ő papjai nem szerzetesek, hanem világi papok voltak és működésük a kanonoki intézmény meghonosodásához vezettek. Megteremtette papjai számára az ima-, asztal- és házközösséget. E világi káptalanok egy része a 11. században szerzetességbe hajlott át. A már korábban említett női rend számára készült ágostoni szabályzat szerint szervezték életüket, szerzetesi fogadalmat is tettek. Így jött létre az Ágoston-rendű vagy karinges kanonokok, a szabályozott kánoni életet élő papok rendje.

Rendalapítás

[szerkesztés]

Itáliában és Európa-szerte számos remete- és szerzetes csoport élt Ágoston regulája szerint. Az Ágoston-rend 1244-ben született meg, amikor IV. Ince pápa a különféle remeteközösségeket és csoportokat egyetlen rendbe egyesítette.[1]

Jogi formájában azonban csak 1256-ban jött létre.[1] IV. Sándor pápa kívánságára az ágostonos szellemű szerzetesek egy Firenzében megrendezett káptalanon elhatározták, hogy közös szabályzattal egyetlen rendben egyesülnek, s alapítójuknak Szent Ágostont ismerik el. A pápa, Licet Ecclesiae kezdetű bullájával erősítette meg az új rendet.[1]

Ugyanez évben (1256) a rendet koldulórendnek nyilvánították.[1]

Az Ágoston-rend gyors virágzásnak indult, a 13. század végére Európa 2000 kolostorában, több mint 30 000 Ágoston-rendi szerzetes élt.[2]

1256 óta rend tartományokra oszlott. A tartományok mellett 1387-től különböző kongregációkba is tömörültek.[1]

Újkor

[szerkesztés]

1512-ben II. Gyula pápa a rend tagjainak négy csoportját különböztette meg:[1]

  • fráterek (férfi szerzetesek)
  • monachák (apácák)
  • harmadrendiek
  • Szt. Ágoston Társasága

Modern kor

[szerkesztés]
Tagság
  • 1971-ben a rendtagok száma 4180 fő volt [1]
  • 1989-es adatok szerint az Ágoston-rendnek 3300 pap és testvér tagja volt, az öt világrész 40 országában
  • 1995-ben 2975 rendtag volt [1]
  • a 21. században kb. 2800 rendtag van [3]

Magyarországon

[szerkesztés]

Magyarországon az ágostonos kanonokoknak négy rendje vert gyökeret: a karinges kanonokok (superpelliciati), a stefaniták, a Szent Sír-kanonokrend és az antoniták rendje.

Az ágostonosok magyarországi rendtartományát, röviddel a létrejöttük után, 1262-ben alapították. A tartományok élén a provinciális perjel állt, akit három évenként választottak meg. 1278-ban említik először a magyar tartomány perjelét, akiknek központi kolostora az esztergomi Szent Anna-rendház volt.

Vidéken kizárólag a fejlett, több központi funkcióval rendelkező, fontos utak, átkelők mellett fekvő településeket választották ki rendházaik székhelyéül. Kolostoraik létrejötte elsősorban a gazdag donátoroknak volt köszönhető. Sokan tanultak és tanítottak egyetemeken. 1338-tól a tartományoknak főiskolát kellett felállítaniuk. A török hódoltság előtti időkben kolostoraik száma már elérte a 25-30-at. A Vízivárosban állt budai konventjükről 1309-ből származik az első adat, Buda török kézre kerüléséig működött.

Magyarországi tevékenységüket «Memoria Provinciae Hungaricae Augustinianae antiquae» című, s 1778-ban Rosnák Márton OSA által kiadott munka tanúsítja.

Kolostoraikat II. József oszlatta fel, s visszaállításuk nem, vagy pedig csak rövid időre, és sikertelenül történt meg.

Ma az Ágoston-rendnek magyarországi tagja nincsen.

Magyarországi egykori kolostoraik

[szerkesztés]
  • Németújvári perjelség, Németújvár
  • Kanizsai rezidencia, Nagykanizsa – működése: 1713–1724
  • Keresztelő Szent Jánosról nevezett perjelség, Bártfa
  • Keresztelő Szent Jánosról nevezett perjelség, Kaza
  • Körmendi perjelség, Körmend
  • Myrai Szt. Miklós és tolentini Szt. Miklósról nevezett perjelség, Léka
  • Pécsi perjelség, Pécs – működése: ? –1526; 1713–1782
  • Saári perjelség, Saár
  • Sárospataki perjelség, Sárospatak
  • Szent Annáról nevezett perjelség, Esztergom – működése: 1270 előtt – ?
  • Szent Erzsébetről nevezett perjelség, Komárom
  • Szent Erzsébetről nevezett perjelség, Szepes
  • Szent Erzsébetről nevezett perjelség, Szepesváralja
  • Szent István első vértanúról nevezett perjelség, Buda – működése: XIV. század – 1541; 1709–1782
  • Szent Mihályról cimzett perjelség, Székesfehérvár – működése: ?–1543
  • Szent Miklósról nevezett perjelség, Eger – működése: 1456(?)–1595
  • Szent Miklósról nevezett perjelség, Ercsi – működése: 1499–1526
  • Szent Szaniszlóról nevezett perjelség, Sáros
  • Szentlélekről nevezett perjelség, Harapkov – működése: 1334 előtt–1526
  • Szűz Máriáról nevezett perjelség, Lövő – működése: 1360–1526
  • Szűz Máriáról nevezett perjelség, Pápóc – működése: 1360–1526

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Augustinians című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c d e f g h Puskely Mária: Keresztény szerzetesség I.
  2. ↑ Puskely Mária: Szerzetesek
  3. ↑ https://www.beafriar.org/about-the-augustinians
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ágoston-rend&oldid=27498292”
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy