Ugrás a tartalomhoz

Île-de-France (régió)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Île-de-France
Donnemarie-Dontilly
Donnemarie-Dontilly
Île-de-France címere
Île-de-France címere
Île-de-France zászlaja
Île-de-France zászlaja
Becenév: Région Parisienne (RP)
Közigazgatás
Ország Franciaország
Rangrégió
SzékhelyPárizs
MegyéiEssonne (91)
Hauts-de-Seine (92)
Párizs (75)
Seine-Saint-Denis (93)
Seine-et-Marne (77)
Val-de-Marne (94)
Val-d’Oise (95)
Yvelines (78)
Népesség
Teljes népesség12 317 279 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség987 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület12 012 km²
Időzóna
Île-de-France régió elhelyezkedése
Île-de-France régió elhelyezkedése
Île-de-France weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Île-de-France témájú médiaállományokat.

Île-de-France Franciaország régióinak egyike. 1961-ben hozták létre[forrás?] „Párizsi Régió kerülete” néven, és 1976-ban nevezték át „Île-de-Francerégióvá; ekkor kapott az 1972-ben létrehozott többi régióhoz hasonló státuszt. A névváltoztatás ellenére a franciák a hétköznapokban Île-de-France-ra csak mint Région Parisienne („Párizsi Régió”) vagy RP utalnak.

Île-de-France Franciaország legnépesebb régiója: lakosainak száma meghaladja Belgiumét, Görögországét, Portugáliáét, Csehországét vagy Magyarországét; lakosságszáma az Egyesült Államok Ohio államához vagy a kanadai Ontario tartományhoz hasonlítható.

Földrajz

[szerkesztés]

Île-de-France Franciaország északi felén, az üledékrétegekkel fedett Párizsi-medence központi részén terül el. Szomszédos régiói: északon Hauts-de-France, keleten Grand Est, délkeleten Burgundia-Franche-Comté, délen és nyugaton Centre-Val de Loire, északnyugaton Normandia.

Ile-de-France domborzati térképe

12 012 km2-es területével Franciaország egyik legkisebb régiója, de a népesség (12,1 millió lakos, az európai francia lakosság közel 19%-a) és a bruttó hazai termék tekintetében a legnagyobb. Központjában található Párizs, az ország fővárosa, közigazgatási, gazdasági, kulturális központja. Nem csak Párizs, hanem számos elővárosa is erősen urbanizált, de a régió teljes területének 49%-a mezőgazdasági terület, 23%-a erdő.

Területét alacsony, enyhén hullámos felszín jellemzi, ahol síkságok, 200 méternél alig magasabb dombok és lapos völgyek váltakoznak. A legmagasabb pont buttes de Rosne (217 m)[2] és Verdelot községben (Seine-et-Marne megye) a butte Saint-Georges (215,6 m). A legalacsonyabb pont Port-Villez-ben (Yvelines megye) található (11 m). Párizs és közvetlen elővárosainak legmagasabb pontja a Meudon-erdőben van (180 m).[3]

A régió sajátos természeti és/vagy kulturális jellemzőket mutató tájai: a pays de France vagy plaine de France (vagyis ’francia síkság’, Párizstól északra), a plateau de Brie (Brie-plató, a Párizsi-medence keleti részén), Beauce (Párizstól délnyugatra fekvő, termékeny talajú alacsony mészkőfennsík), Vexin (a régió északnyugati részén), Hurepoix (Párizstól délre) stb. A párizsi külvárosok urbanizációs és ipari terjeszkedésének ellensúlyaként ezeken a tájakon mezőgazdasági termelést, gyakran cukorrépa- és a gabonatermesztést, állattenyésztést, kertgazdálkodást folytatnak.

Île-de-France területén 2024-ig négy regionális natúrparkot alakítottak. Ezek: az Haute vallée de Chevreuse-, a Vexin français-, a Gâtinais français- és az Hauts-de-France régióval közös Oise-Pays de France regionális natúrpark.[4]

Folyók

[szerkesztés]

Île-de-France teljes egészében a Szajna vízgyűjtő területén fekszik. A Párizsnak is életet adó, ezen a vidéken délkeletről északnyugat felé kanyargó Szajna kis esésű, alföldi jellegű folyó. A régió területén beömlő nagyobb mellékfolyói: az Yonne (292 km), Loing (142 km), az Esson (130 km), az Orge (59 km), az Yerres (98 km), a Marne (514 km), az Oise (341 km).

Éghajlat

[szerkesztés]

A régióban mérsékelt éghajlat uralkodik, a kontinentális hatást az óceáni hatások mérséklik. A tél hidegebb, mint Bretagne-ban (2 °C januárban), a nyár pedig forróbb és szárazabb (júliusban akár 25 °C). Az évi középhőmérséklet 11 °C, az átlagos csapadékmennyiség bőséges, 600–700 mm évente. A Párizsi-medence peremvidékéhez képest enyhe szárazság tapasztalható, a legtöbb csapadék a régió délnyugati részére jut.

Közigazgatási beosztás

[szerkesztés]

A régió 8 megyéből, 25 kerületből, 155 kantonból és 1276 községből áll.

Párizs és a kis- és nagy korona megyéi
Megye Prefektúra Kerület Kanton Község
Île-de-France régió – közigazgatási egységek (2024-01-01)
75 Párizs[5] Párizs 1 - 1
77 Seine-et-Marne[6] Melun 5 23 507
78 Yvelines[7] Versailles 4 21 259
91 Essonne[8] Évry 3 21 194
92 Hauts-de-Seine[9] Nanterre 3 23 36
93 Seine-Saint-Denis[10] Bobigny 3 21 40
94 Val-de-Marne[11] Créteil 3 25 47
95 Val-d’Oise[12] Pontoise 3 21 183
Összesen: 25 155 1267

A Párizzsal (75) határos három kisebb megyét – Hauts-de-Seine (92), Seine-Saint-Denis (93), Val-de-Marne (94) – hagyományosan „kis koroná”-nak (petite couronne), az azokat körülvevő további négy megyét (77, 78, 91, 95) „nagy koroná”-nak (grande couronne) nevezik.

A kettő közötti különbség nyilvánvaló: az egyiket betonépítmények és zsúfolt külvárosi lakótelepek, a másikat vidéki tájak és kiterjedt erdők (Fontainebleau, Rambouillet, Montmorency, Saint-Germain-en-Laye környéke) jellemzik. Ez a különbség egyebek között a népesség földrajzi eloszlásában is jelentkezik: Île-de-France Franciaország legsűrűbben lakott régiója, de lakosainak túlnyomó többsége a területének csupán egyötödét elfoglaló párizsi agglomerációban koncentrálódik, míg a régió peremén 300 fős aprófalvak is előfordulnak.

A „kis korona” három megyéje további hét községgel együtt alkotja Nagy-Párizs metropoliszt.

Demográfia

[szerkesztés]

A lakosságszám változása a történelem folyamán

[szerkesztés]
Île-de-France lakossága
1801 1806 1821 1826 1831 1836 1841 1846 1851 1856 1861 1866 1872
1 352 280 1 407 272 1 549 811 1 780 900 1 707 181 1 882 354 1 998 862 2 180 100 2 239 695 2 552 980 2 819 045 3 039 043 3 141 730
1876 1881 1886 1891 1896 1901 1906 1911 1921 1926 1931 1936 1946
3 320 162 3 726 118 3 934 314 4 126 932 4 368 656 4 735 580 4 960 310 5 335 220 5 682 598 6 146 178 6 705 579 6 785 750 6 597 758
1954 1962 1968 1975 1982 1990 1999 2001 2002 2003 2004 2005 2006
7 317 063 8 470 015 9 248 631 9 878 565 10 073 059 10 660 554 10 952 011 11 100 523 11 176 008 11 250 617 11 319 972 11 399 319 11 491 000
2010
11 786 234
2000-ig népszámlálási adatok; 2000-től az INSEE hivatalos január 1-jei becslései alapján

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Populations légales 2021
  2. Sites naturels remarquables (pnr-vexin-francais.fr, hozzáférés: 2024-10-04)
  3. Relief (Synthèse régionale Ile‐de‐France, hozzáférés: 2024-10-01)
  4. Géographie et paysages Île-de-France (routard.com, hozzáférés: 2024-10-02)
  5. Département de Paris. Institut national de la statistique et des études économiques (Insee.fr), 2024. január 1. (Hozzáférés: 2024. március 3.)
  6. Département de Seine-et-Marne. Insee.fr, 2024. január 1. (Hozzáférés: 2024. március 3.)
  7. Département des Yvelines. Insee.fr, 2024. január 1. (Hozzáférés: 2024. március 3.)
  8. Département de l'Essonne. Insee.fr, 2024. január 1. (Hozzáférés: 2024. március 3.)
  9. Département des Hauts-de-Seine. Insee.fr, 2024. január 1. (Hozzáférés: 2024. március 3.)
  10. Département de la Seine-Saint-Denis. Insee.fr, 2024. január 1. (Hozzáférés: 2024. március 3.)
  11. Département du Val-de-Marne. Insee.fr, 2024. január 1. (Hozzáférés: 2024. március 3.)
  12. Département du Val-d'Oise. Insee.fr, 2024. január 1. (Hozzáférés: 2024. március 3.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy