Ugrás a tartalomhoz

Alfred de Musset

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alfred de Musset
Élete
Született1810. december 11.
Párizs
Elhunyt1857. május 2. (46 évesen)
Párizs
Sírhely
Nemzetiségfrancia
SzüleiVictor-Donatien de Musset-Pathay
Kitüntetései
  • a francia Becsületrend lovagja (1845. április 24. – )
  • Concours général (1827)
  • prize Maillé Latour Landry (1848)
Alfred de Musset aláírása
Alfred de Musset aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Alfred de Musset témájú médiaállományokat.

Alfred de Musset (Párizs, 1810. december 11. – Párizs, 1857. május 2.) francia költő, drámaíró, a francia romantika kiemelkedő képviselője. A Victor Hugo köré csoportosult költők közül az egyik legjelentősebb. Magyar vonatkozású műve: Barberine rokkája (1835).

Élete

[szerkesztés]

Alfred de Musset jómódú irodalomkedvelő családból származott. 1828-ban bemutatták Hugo romantikus körének, ahol felfigyeltek tehetségére. 1830 után eltávolodott a romantikusoktól, mert elvesztette hitét a költő társadalmi aktivitásában.

Életének meghatározó élménye volt a nála hat évvel idősebb George Sandhoz (valódi nevén: Amandine Aurore Lucile Dupin) fűződő kapcsolata 18331835 között. Szakításukat követően Musset műveinek fő jegye a szomorúság lett, életében is búskomorrá vált, alkoholproblémákkal küzdött. 1838-tól a Belügyminisztérium könyvtárosa volt, ez időben kritikai írásaiban a klasszicizmus és romantika összebékítésére törekedett. 1852-től a Francia Akadémia tagja lett.

Párizsi otthonában hunyt el álmában, 1857. május 2-án. Sírja a Père-Lachaise temetőben található.

Művészete

[szerkesztés]

Musset műveinek hangvétele sokszor könnyeden ironikus, de elsősorban a szenvedélyes érzelmek és fájdalmak költője. Legszebb lírai költeményeit a George Sand iránti szerelme, majd a szakítás fájdalma ihlette. Prózai főműve A század gyermekének vallomása (1836). Költői főműve az Éjszakák (1833-37) című négyrészes versciklus. Drámái közül kiemelkedik a Lorenzaccio (1834) című ötfelvonásos tragédia.

Írói ars poeticája, költői eszménye az érzelmek spontán kifejezése. A művészi–technikai kérdéseket másodlagosnak minősítette.

Művei

[szerkesztés]
Musset síremléke a párizsi Père-Lachaise temetőben
  • Spanyolországi és itáliai elbeszélések (1830)
  • Marianne szeszélyei (1833)
  • Rolla (1833)
  • Fantasio (1834)
  • Egy fehér rigó története (1834)
  • Az ajtó legyen nyitva vagy csukva (1845)
  • Ne esküdj semmire (1848)
  • Falazó (1850)

Magyar fordításban

[szerkesztés]

1919-ig

[szerkesztés]
  • Az ajtó tárva vagy zárva legyen. Il faut qu'une porte soit ouverte ou fermée; ford. Tiszta Károly; in: Új évi emlény; kiad. a Miskolci Nemzeti Színház súgója, Martén Frigyes; Tóth Ny., Miskolc, 1859
  • A csapodár; in: Színművek; ford. Csáthy Géza; Csáthy, Debrecen, 1867
  • Ne fogadj fel soha semmit. Vígjáték; ford. Paulay Ede; Franklin, Bp., 1879 (Olcsó könyvtár)
  • Két vetélytársnő; ford. Mignon; Ruzicska, Bp., 1891
  • Szeszély. Vígjáték; ford. Zoltán Vilmos; Gross, Győr, 1897 (Egyetemes könyvtár)
  • A szerelem hatalma; ford. Odd; Magyar Hírlap, Bp., 1898
  • Simona; ford. Radó Antal; Lampel, Bp., 1898
  • Tizian fia; ford. Marquis Géza; Lampel, Bp., 1899 (Magyar könyvtár)
  • Alfred de Musset-ből; ford. Radó Antal; Lampel, Bp., 1899
  • Miről álmodnak a lányok. Verses vígjáték; ford. Radó Antal; Lampel, Bp., 1904
  • Az éjszakák; ford. Radó Antal; Lampel, Bp., 190? (Magyar könyvtár)
  • Alfred de Musset válogatott költeményei; ford. Radó Antal; Lampel, Bp., 1905 (Remekírók képes könyvtára)
  • Szeszély / Az ajtó tárva vagy zárva legyen; ford. Hevesi Sándor; Lampel, Bp., 1907 (Magyar könyvtár)
  • André Messager: Fortunio. Lírikus vígjáték; Alfred de Musset A gyertyatartó c. műve nyomán Gaston Armand de Caillavet, Robert de Flers; ford. Várady Sándor; Operaház, Bp., 1907
  • Gamiani vagy A kicsapongás két éjszakája; s.n., s.l., 1919

1920–1944

[szerkesztés]
  • Vallomás; ford. Kállay Miklós; Genius, Bp., 1921 (Nagy írók – nagy írások)
  • Javotte titka; ford. Takács Mária; Világirodalom, Bp., 1923
  • A század gyermekének vallomása; ford. Benedek Marcell; Pesti Napló, Bp., 1936 (Pesti Napló könyvek)
  • A becsület nem tréfa; Kaland, Bp., 1942
  • Néma szerelmesek; Kaland, Bp., 1942
  • Csodatevő szerelem; Soóky, Bp., 1943
  • Falusi kislány; Sík, Bp., 1943
  • Párizsi lány; Siményi, Bp., 1943
  • Fehérrigó házassága; Sík, Bp., 1943
  • A király asszonya; Sík, Bp., 1943
  • Szerencsétlen flótás; Sík, Bp., 1943

1945–

[szerkesztés]
  • Szeszély; ford., bev. Cs. Szabó László; Révai, Bp., 1945
  • Lorenzaccio. Dráma 5 felvonásban; ford. Dávid Mihály, bev. Benedek Marcell; Budapest Irodalmi Intézet, Bp., 1948 (Új könyvtár)
  • Lorenzaccio (Dráma 5 felvonásban). Fordította Dávid Mihály. Bp., Európa, 1957. "Világirodalmi Kiskönyvtár"
  • Il faut qu'une porte soit ouverte ou fermée / Egy ajtó legyen nyitva vagy csukva (színmű); ford. Szávai Nándor; Terra, Bp., 1957 (Kétnyelvű Kiskönyvtár)
  • Egy fehér rigó története. Elbeszélések; ford. Eckhardt Ilona; Európa, Bp., 1960
  • Alfred de Musset válogatott versei; vál. Kálnoky László, ford. Illyés Gyula et al., életrajz, jegyz. Szegzárdy-Csengery József; Móra, Bp., 1960 (A világirodalom gyöngyszemei)
  • A század gyermekének vallomása. Regény; ford. Benedek Marcell; Szépirodalmi, Bp., 1975 (Olcsó Könyvtár)
  • Tudni kell dönteni; ford. Végh György; NPI, Bp., 1975 (Színjátszók kiskönyvtára)
  • Gamiani, avagy A kicsapongás két éjszakája; ford. Adamik Lajos; Unió, Bp., 1989 (Erato kiskönyvtár)
  • Költői elmélkedések. Alphonse de Lamartine (1794–1869), Alfred de Vigny (1797–1863), Gérard de Nerval (1808–1855), Alfred de Musset (1810–1857) versei; ford. Babits Mihály et al.; Interpopulart, Szentendre, 1995 (Populart füzetek)

Források

[szerkesztés]
Fájl:Wikisource-logo-hu.svg
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Alfred de Musset témában.
Fájl:Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Alfred de Musset témában.
  • Világirodalmi lexikon (Akadémiai Kiadó, Budapest)
  • Világirodalmi kisenciklopédia I–II. Szerk. Köpeczi Béla, Pók Lajos. Budapest: Gondolat. 1976. ISBN 963-280-184-9

További információk

[szerkesztés]
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy