Ugrás a tartalomhoz

Amanirenasz

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Amanirenasz
előd
Núbia
kusita uralkodója
utód
Teritekasz
Amanisakheto

Meroitikus sztélé Hamadábból
Meroitikus sztélé Hamadábból

Uralkodásai. e. 40–10 körül
SírjaDzsebel Barkal 4. (?)
A Wikimédia Commons tartalmaz Amanirenasz témájú médiaállományokat.

Amanirenasz núbiai kusita királynő volt a meroéi korszakban, kb. i. e. 40 és 10 között. Ő a legismertebb kusita uralkodónő, mert i. e. 27–22 közt háborút vívott a Római Birodalommal. Valószínűleg őt említi Kandaké néven Sztrabón, mikor a rómaiak és meroéiak közti háborúról ír.

Élete

[szerkesztés]

I. e. 60-50 körül született, és kb. i. e. 40-ben lépett trónra. Meroitikus feliratokon Amnirense qore li kdwe li („Amanirenasz, koré és kandaké”) néven szerepel, azaz a hagyományos királynéi cím, a kandaké mellett a kusita uralkodók címét, a korét is viselte, ez arra utal, hogy nem király felesége volt, hanem ő maga uralkodott.[1] Nevét együtt említik Teritekasszal és Akinidaddal, de pontos kapcsolatuk nem tisztázott.[2] Amanirenaszt bátor, fél szemére vak királynőként írták le. Haláláig, i. e. 10-ig uralkodott.

Konfliktusa a rómaiakkal

[szerkesztés]

Mikor i. e. 24-ben Aelius Gallus, Egyiptom római provincia praefectusa egy arábiai hadjárat miatt távol volt Egyiptomtól, a kusiták támadást indítottak Alsó-Núbia ellen. Amanirenasz és Akinidad Szüénénél és Philae-nél legyőzték a római sereget. Sztrabón beszámol róla, hogy „a vad, félszemű Kandaké királynő” i. e. 25-ben több római erődöt is elfoglalt Egyiptom déli részén, és serege Augustus császár bronzszobrának fejével tért vissza, amit eltemetett egy, a győzelemnek szentelt templom lépcsője alá. A szoborfejet 1912-ben megtalálták, ma a British Museumban található.[3][4]

Gaius Petronius, Egyiptom új praefectusa még ebben az évben kiűzte a kusitákat Szüénéből. Sztrabón részletes beszámolója szerint a római seregek messze behatoltak Kúsba, végül Napatát is elérték. Bár ezután visszavonultak északra, hátrahagytak egy helyőrséget Kaszr Ibrimnél (Primisz), amely innentől fogva a Római Birodalom új határa lett. A kusiták megpróbálták elfoglalni Primiszt, de Petronius megakadályozta.[2]

Ezt követően tárgyalások kezdődtek,[5][6] a meroéiak közvetítőket küldtek az ekkor Számoszon tartózkodó Augustushoz, és i. e. 21/20 körül békét kötöttek. A békeszerződés rendkívül kedvező volt a kusiták számára: a harminc mérföldes határsáv déli részét, beleértve Primiszt is, a rómaiak kiürítették, emellett a kusitáknak adót sem kellett fizetniük a császár számára. A rómaiak ugyanakkor továbbra is elfoglalták a Dodekasoinoszt („tizenkét mérföldnyi föld”) mint katonai határzónát, így a határ innentől Hieré Szükaminosz (a mai Maharraka) mellett húzódott.

Ez a megállapodás az i. sz. 3. századig fennállt, a Róma és Meroé közti kapcsolat pedig általánosan békésnek volt mondható, utóbbi hatalma azonban az i. sz. 1. vagy 2. századra már hanyatlásnak indult.[7]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Amanirenas című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Török, László. The Kingdom of Kush: Handbook of the Napatan-Meriotic Civilization. Brill (1997). ISBN 978-90-04-10448-8 
  2. a b The Cambridge History of Africa. Cambridge University Press, 242–250. o. (1975) 
  3. A History of the World in 100 Objects. New York: Viking, 221-226. o. (2011. december 8.). ISBN 9780670022700 
  4. History of Africa. London: Palgrave, 54. o. (2012. december 8.). ISBN 9780230308473 
  5. Jaques, Tony. Dictionary of Battles and Sieges. Greenwood, 713–. o. (2007). ISBN 978-0-313-33538-9 
  6. (1928) „The Arab Dynasty of Dar for (Darfur) Part II”. African Affairs XXVIII (CIX), 55–67. o. DOI:10.1093/oxfordjournals.afraf.a100377. ISSN 1468-2621. 
  7. The Story of Africa : Nubia. BBC World Service, 2024. december 8. (Hozzáférés: 2018. szeptember 7.)

Irodalom

[szerkesztés]
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy