Bálint József (közgazdász)
| Bálint József | |
| Született | 1930. január 15. Kemecse |
| Elhunyt | 2024. május 2. (94 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | közgazdász, statisztikus |
| Tisztsége |
|
| Iskolái | József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Leningrádi Tervgazdasági Egyetem |
| A Központi Statisztikai Hivatal elnöke | |
| Hivatali idő 1973 – 1979 | |
| Előd | Huszár István |
| Utód | Nyitrai Ferencné |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bálint József (Kemecse, 1930. január 15. – Budapest, 2024. május 2.) közgazdász, statisztikus, az MSZMP KB Gazdaságpolitikai Osztály vezetője az új gazdasági mechanizmus bevezetése alatt, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke 1973-tól 1979-ig.
A közgazdaságtudományok kandidátusa.
Élete
[szerkesztés]1930. január 15-én a Szabolcs-Szatmár megyei Kemecsén született. Apja Bálint Sándor, aki fiatal korában uradalmi cselédként dolgozott, az osztrák-magyar hadsereg katonájaként harcolt az I. világháborúban. Hat gyermeke közül József az iskoláit Királytelken és Nyíregyházán végezte.
1946 és 1948 között betanított munkásként, majd vegyipari szakmunkásként a Nyírbogdányi Petróleumgyártó Rt-nél dolgozott. 1947-ben belépett a Magyar Kommunista Pártba.
Később a Dózsa György Népi Kollégiumban tanult. Sikeresen felvételizett a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre, majd a Szovjetunióban tanulmányi ösztöndíjas volt. 1948 és 1952 között Leningrádban közgazdasági egyetemet végzett.
Hazatérését követően 1953-tól előbb az MDP, majd későbbiekben az MSZMP tagjai közé lépett. 1967. április 12-től 1973. június 27-ig az MSZMP KB Gazdaságpolitikai Osztály vezetője, a Gazdaságpolitikai Bizottság tagja.
Szakmai vezetője voltam az 1968-as gazdasági reform beruházási politikát kidolgozó munkacsoportnak, egyike a reformmunkákat vezető 25 felelős közgazdásznak. E reform sok kezdeményezést fékező kötöttséget feloldott a gazdaságirányítási rendszerben, és lényeges szerepet játszott például a mezőgazdaság fellendülésében, a vidék felemelkedésében.
– Dr. Bálint József visszaemlékezése[1]
1973. júliustól 1979. áprilisáig a KSH elnöke.[2]
1970. november 28. és 1980. március 27. között az MSZMP Központi Bizottságának a tagja volt.[3]
Az Európai Statisztikusok Bizottságában alelnöki tisztet töltöttem be. A tőkés országok statisztikai hivatalaival még a hidegháborús szembenállás idején is kollegiális szakmai tapasztalatcserét folytattunk. Én abban az időben a viszonosságnak megfelelően a miniszterelnök főnököm hozzájárulásával többször voltam hivatalosan az Egyesült Államokban, Kanadában, Spanyolországban, Finnországban, Indiában, Irakban, Svájcban.
– Dr. Bálint József visszaemlékezése[1]
Művei
[szerkesztés]Cikkek
[szerkesztés]- Gazdasági fejlődésünk 30 éve (Statisztikai Szemle, 1975. április) Online változat
- Az elemző és tudományos tevékenység a Központi Statisztikai Hivatalban (Statisztikai Szemle, 1975. december) Online változat
- A magyar statisztika fejlődését befolyásoló környezeti tényezők az 1980-as években (Statisztikai Szemle, 1977. április) Online változat
- A műszaki fejlődésből származó lehetőségek a statisztikai szervezetek számára (Statisztikai Szemle, 1977. június) Online változat
- A Nagy Október hatása – KGST-országok statisztikai együttműködése (Statisztikai Szemle, 1977. november) Online változat
- A statisztikai felsőoktatás és a statisztikai gyakorlat összefüggései (Statisztikai Szemle, 1978. január) Online változat
- Az elemzés célja és mértéke a Központi Statisztikai Hivatal munkájában (Statisztikai Szemle, 1978. november) Online változat
- A KGST jelentősége a magyar népgazdaság és statisztikájának fejlődésében (Statisztikai Szemle, 1979. január) Online változat
- A társadalmi mobilitás elemzésének módszertana és nemzetközi összehasonlítása (Statisztikai Szemle, 1979. február) Online változat
- A Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai és dokumentumai, 1971–1975 (Statisztikai Szemle, 1979. május) Online változat
Könyvek
[szerkesztés]- Oktatási statisztika (Központi Statisztikai Hivatal, 1978) ISBN 963-340-193-3[4]
- Szoposztavlenyije tyehnyicseszkogo urovnya promislennosztyi Pol'si i Vengrii. Varsava-Budapest fevralʹ 1978 g.; KSH, Bp., 1978
- Társadalmi rétegződés és jövedelmek; Kossuth, Bp., 1978
- Tárgymutató az MSZMP határozatai és dokumentumai című kötetekhez, 1956-1975; Kossuth, Bp., 1983
- Társadalmi rétegződés és jövedelmek; 2. bőv. kiad.; Kossuth, Bp., 1983 ISBN 9630921081[5]
- 900 nap a 300 évből (Agroinform Kiadó és Nyomda Kft., Budapest, 2003) ISBN 963-502-778-8[6][7][8]
- Magyarország nemzeti vagyonvesztése, 1941-1947; Agroinform, Bp., 2013
- A hitleri megszállás pusztításai. Statisztikai adatok és történelmi adalékok, 1938-1945; Agroinform, Bp., 2015
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Kemecsei Helytörténeti Krónika, 2006. II. évfolyam 1. szám
- ↑ Bálint József (tortenelmitar.hu). [2016. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 8.)
- ↑ A Központi Bizottság tagjai 1971 és 1980 között - Magyar Országos Levéltár[halott link]
- ↑ Az Oktatási statisztika kötet adatai
- ↑ Információ a Társadalmi rétegződés és jövedelmek kötetről
- ↑ Információk a 900 nap a 300 évből kötetről
- ↑ Dr. Bálint József: 900 nap a 300 évből Leningrád (Kemecsei Helytörténeti Krónika, 2010)
- ↑ Az Oroszországi Föderáció államelnöke Vlagyimir Putyin e könyv tudományos tárgyilagosságának és sokoldalúságának elismeréséül Dr. Bálint Józsefet, a KSH nyugalmazott elnökét, a közgazdaságtudományok kandidátusát a „300 éves Szentpétervár Emlékére” alapított Emlékéremmel tüntette ki 2004-ben.
Források
[szerkesztés]- Központi Statisztikai Hivatal: Életrajza a KSH honlapján (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2013. június 8.)
- Központi Statisztikai Hivatal: A KSH történeti kronológiája (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2013. június 8.)
- Dr. Bálint József - Kemecsei Helytörténeti Krónika, 2006. II. évfolyam 1. szám
További információk
[szerkesztés]- Szerzői adatlapja a Molyon
- A Közgazdasági Munkaközösség tagjai 1971 és 1980 között - Magyar Országos Levéltár[halott link]
A Központi Statisztikai Hivatal igazgatói és elnökei | ||
|---|---|---|
Keleti Károly (1867–1892) · Jekelfalussy József (1892–1901) · Vargha Gyula (1901–1914) · Hajdú László (1914) · Buday László (1914–1920) · Szabóky Alajos (1920–1924) · Kovács Alajos (1924–1936) · Konkoly-Thege Gyula (1936–1939) · Dobrovits Sándor (1939–1945) · Zentay Dezső (1945) · Elekes Dezső (1946–1948) · Péter György (1948–1969) · Huszár István (1969–1973) · Bálint József (1973–1979) · Nyitrai Ferencné (1979–1989) · Hoós János (1989–1990) · Vukovich György (1990–1995) · Katona Tamás (1995–1998) · Mellár Tamás (1998–2003) · Pukli Péter (2003–2009) · Belyó Pál (2009–2010) · Vukovich Gabriella (2010–2023) · Kincses Áron (2023–) |  | |